Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-25 / 145. szám
4 I KÜLFÖLD 2018. június 25.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Tízezrek tüntettek Londonban London. Tízezrek tüntettek szombaton Londonban, újabb népszavazást követelve a brit EU-tagság megszűnése előtt a kilépés feltételrendszeréről. A demonstrációt a brit EU- tagságról 2016. június 23-án tartott népszavazás második évfordulóján tartották. A két évvel ezelőtti referendumon a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe. A szombati megmozdulást szervező People's Vote nevű kampánycsoport április közepén alakult meg színészek, ismert közéleti személyiségek, politikusok és üzleti vezetők részvételével annak kiharcolására, hogy népszavazás dönthessen a brit EU- tagság megszűnésének feltételrendszeréről. (MTI) Újra együtt a szülőkkel Washington. Az amerikai hatóságok 522, korábban a szüleitől elválasztott gyerek számára tette lehetővé, hogy ismét menedékkérő szüleikkel legyenek - tudatta szombaton a washingtoni belbiztonsági minisztérium. Donald Trump elnök kormánya áprilisban hirdetett zéró toleranciát a határsértőkkel szemben, ami azt jelentette, hogy minden ilyen ügyben büntetőeljárást indítottak. Az amerikai törvények értelmében viszont a gyerekek ellen nem indult eljárás, így őket őrizetbe sem lehetett venni, amiből az következett, hogy több mint kétezer gyereket választottak el a szüleiktől. A síró, magányos gyerekekről készült felvételek hatalmas botrányt kavartak, ami miatt óriási nyomás nehezedett az elnökre. Trump a múlt héten elnöki rendeletet írt alá arról, hogy a gyerekeket ne válasszák el a szüleiktől. (MTI) Macron zárt menekülttáborokat létesítene az Európai Unióban Giuseppe Conte olasz miniszterelnök (balra) és Emmanuel Macron francia elnök. Bár Olaszország és Franciaország „precedens nélküli diplomáciai háborúban" áll, Conte kompromisszumos javaslattal készült a brüsszeli migrációs minicsúcsra. (TASR/AP-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Párizs/Milánó. Jean- Clauda Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnapra informális migrációs és menekültügyi munkaértekezletet hívott össze Brüsszelbe, hogy „európai megoldásokat" keressenek a migráció kérdésére az uniós állam- és kormányfők rendes csúcstalálkozója előtt. A tegnapi minicsúcson 16 EU- tagország állam- és kormányfői tanácskoztak egy ilyen európai megoldásról. A minicsúcs előtt Brüsszelben kevés esélyt láttak arra, hogy a tagállami vezetőknek sikerül kompromisszumra jutniuk a menekültügy kérdéséről. Németországban ez a probléma belpolitikai nézeteltéréseket váltott ki, a visegrádi országok bojkottálták a találkozót, az új olasz kormány pedig nem akar több menekültet beengedni az országba. Ebből pedig komoly olasz-francia diplomáciai vita alakult ki. Emmanuel Macron francia államfő nemcsak az olaszokat bírálta, hanem a menedékjogi státussal bíró migránsokat elutasító EU-tagországokat is. Azt mondta, pénzügyi szankciók alá vonná az említett államokat. Ezt a francia államfő a Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel lezajlott tárgyalásai után rendezett közös, párizsi sajtótájékoztatón jelentette ki szombaton. Macron leszögezte: véleménye szerint nem engedhető meg, hogy egyes EU-tagországok hasznot húznak az unió szolidaritásából, és saját nemzeti önzésüket harsogják, amikor a migránsok ügye szóba kerül. A francia elnök úgy fogalmazott: egy olyan mechanizmust részesít előnyben, mely számításba veszi a pénzügyi szankciók lehetőségét. Macron javaslatot tett arra is, hogy zárt táborokat hozzanak létre az Európába tengeri úton érkező embereknek a migrációs válságra általa sürgetett, az eddigiektől „eltérő és kiegészítő megoldás” keretében. A francia elnök szerint, ha az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának együttműködésével, uniós pénzügyi hozzájárulással zárt táborokat hoznának létre, az lehetőséget nyitna az európai országoknak, hogy azonnali pénzügyi szolidaritást vállaljanak, felgyorsuljon a migránsok ügyének vizsgálata, és együttesen helyezzék el a menedékjogi státust kapott embereket. Pedro Sánchez felhívta a figyelmet az európai kihívással szembeni közös fellépés szükségére. A spanyol kormányfő úgy fogalmazott: a több mint 600 migránst a fedélzetén szállító, segélyszervezetek által fenntartott Aquarius mentőhajó esetében Spanyolország és Franciaország megmutatta, hogyan működik a felelősség megosztása és a problémamegoldás. Matteo Salvini olasz belügyminiszter „arrogánsnak” nevezte Macront, Luigi Di Maio kormányföhelyettes pedig arra figyelmeztetett, Macron azt kockáztatja, hogy országát Olaszország első számú ellenségévé teszi a migrációs kérdésekben. Az olasz politikusok arra reagáltak, hogy Macron azt mondta: az Európába irányuló bevándorlási hullám mérete csökkent az utóbbi évekhez képest. Di Maio szerint a francia államfő szavai arról tanúskodnak, hogy elszakadt a valóságtól. „Olaszország valódi migrációs válsággal néz szembe, és ez részben azért van, mert Franciaország visszafordítja az embereket a határon” - mondta. Az új olasz kormány Franciaországgal, Németországgal és már Spanyolországgal is „precedens nélküli diplomáciai háborúban” áll, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök mégis kompromisszumos javaslattal készült a brüsszeli minicsúcsra. Róma hajlandó lenne engedni a másodlagos mobilitás kérdésében, vagyis nem zárkózik el teljesen attól, hogy visszafogadja azokat a migránsokat, akik Olaszországban léptek az EU területére, majd innen más tagállamba mentek tovább, ahol nem kaptak menedéket. Ezért cserébe viszont az olasz kormány a dublini rendszer módosítását szorgalmazza azzal a javaslattal, hogy az Olaszországba érkező migránsokat azonnal osszák szét a tagállamok között, hogy a menekültek és a gazdasági bevándorlók azonosítása és utóbbiak kiutasítása ne egyedül Olaszországot terhelje. Olaszország azt szeremé, ha minden EU-tagállam kivenné a részét a gazdasági bevándorlók befogadásából, ellenkező esetben csökkentenék uniós forrásait - derült ki a brüsszeli minicsúcsra előkészített olasz javaslat szövegéből, amelynek részleteit a Reuters brit hírügynökség ismertette. „Minden államnak kvótákat kell meghatároznia gazdasági bevándorlók számára” - úja a dokumentum. „Ez egy olyan alapelv, amelyet tiszteletben kell tartani, ugyanakkor megfelelő intézkedéseket kell biztosítani a finanszírozáshoz, tekintettel azokra az államokra, amelyek nem fogadnak menekülteket” - teszi hozzá az irat. DRAZBA Bratislavská drazobná a.s. so sídlom Mostová 2, 81102 Bratislava, ICO: 47 701 056 organizuje v zmysle zákona c. 527/2002 Z.z. o dobrovol'nych drazbách v znení » neskorsích predpisov dobrovolnú drazbu: 09. 07. 2018 o 10:00 hód. na Notárskom úrade Mgr. Peter Danczi, Turecká 24, 940 01 Nővé Zámky 1. kolo dobrovol'nej drazby Pozemky: • Parcely registra „C", parcelné císlo 391/1, druh pozemku Záhrady o vymere 1.000 m2, • Parcely registra „C", parcelné císlo 391/2, druh pozemku Zastavané plochy a nádvoria o vymere 1.139 m2, • Parcely registra „C", parcelné císlo 391/5 druh pozemku Zastavané plochy a nádvoria o vymere 119 m2, • Parcely registra „C", parcelné císlo 391/6 druh pozemku Zastavané plochy a nádvoria o vymere 40 m2, Stavby: • Rodinny dom so súpisnym císlom 642, postaveny na parcele c. 391/5 • Hospodárska budova so súpisnym císlom 1265, postaveny na parcele c. 391/6 zapísané na LV c. 364 (pozemky a stavby), vedené Okresnym úradom Dunajská Streda, Katastrálny odbor, pre katastrálne územie Vojtechovce, obec: NOVY ZIVOT, okres: Dunajská Streda Najnizsie podanie: 17.640,- EUR, drazobná zábezpeka: 2.000,- EUR Erdogan forradalmat visz végbe MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. A hivatalban lévő államfő. Recap Tayyip Erdogan szerezte a legtöbb szavazatot a Törökországban tegnap tartott előrehozott elnökválasztáson a Legfelső Választási Tanács (YSK) által ismertetett első részeredmények szerint. A szavazatok 20,7 százalékának feldolgozása után Erdogan 59,3 százalékkal vezetett. Erdogan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja alkotta pártszövetség szerezte a legtöbb szavazatot az elnökválasztással egy időben rendezett parlamenti választásokon. A pártszövetség a szavazatok mintegy 12 százalékának feldolgozása alapján több mint 60 százalékkal áll az első helyen. A Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Sadi Güven szombat este azt nyilatkozta, hogy reményei szerint helyi idő szerint éjfél előtt (közép-európai idő szerint 23 óra előtt) a YSK ki tudja hirdetni az eredményét. Az államfőválasztáson a jelenlegi elnök, Recep Tayyip Erdogan fő riválisa Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje volt. Rajtuk kívül versenybe szállt még Meral Aksener volt belügyminiszter, aki a tavaly októberben alapított nacionalista Jó Párt (Iyi Parti) elnöke, valamint a 2016 novembere óta börtönben ülő Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) egykori társelnöke. A pártok tekintetében a hatalmon lévő iszlamistakonzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) alkotja a „Népszövetség” nevű pártszövetséget. A CHP, a Jó Párt, valamint az iszlamista Aranykor Pártja pedig az ellenzéki „Nemzetszövetséget”. A választások legfontosabb kérdése az volt, hogy Erdogannak sikerül-e megszereznie a szavazatok legalább 50 százalékát és ezzel már az első fordulóban megnyernie az államfőválasztást, valamint az, hogy a kormánypárt meg tudja-e őrizni parlamenti többségét az 5 5 0- ről 600 fősre bővülő törvényhozásban. Erdogan a délutáni órákban Isztambulban járult az urnához. A politikus a helyszínen újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Törökország ezzel a választással demokra: tikus forradalmat visz végbe és az elnöki rendszerrel komoly előrelépést tesz azért, hogy a jelenlegi ci- i vilizációk szintje fölé emelkedjen. A Demirören török hírügynökség azt jelentette, hogy Suruc körzetében a rendőrök a levegőbe lőve tud• tak csak megállítani egy autót, I amely a felszólításra gyorsítani kezdett. A hatóság a gépjárműben 4 zsáknyi előre lepecsételt szavazólapra bukkant. Az autó három utasát őrizetbe vették. A rendőrség úgy : tudja, hogy a gyanúsítottak a szavazólapokat a környék iskoláiba tervezték szállítani, hogy azokat az ott már leadott szavazatokkal kicseréljék. DPI 80473
