Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-23 / 144. szám
www.ujszo.com | 2018. június 23. KÖZÉLET I 3 V4: kormányok is segítik a dezinformációt ÖSSZEFOGLALÓ AV4-ek legutóbbi ülésén részt vett az osztrák kancellár, Sebastian Kurz is (TASR/MTi-feivétei) Annak ellenére, hogy a visegrádi négyek országai folyamatosan támadásoknak vannak kitéve, álhfrekkel ás dezinformáciás kampányokkal bomlasztják a társadalmakat, még sincs koordinált, egységes föllépés egyetlen V4-SS országban sem. Donald Trump elnökké választása óta a posztigazság korában élünk, amikor a „az alternatív tények” és az összeesküvés-elméletek megnehezítik a demokratikus, nyilvános viták kialakulását. Krekó Péter pszichológus, a Tömegparanoia című könyv szerzője úgy véli, hogy ebben a korszakban nagy a kereslet az olyan új információk iránt, amelyek az előítéleteket erősítik meg. Fontos megkülönböztetni a dezinformáció és az álhír fogalmát: az összes álhír dezinformáció, azonban nem minden dezinformáció minősül álhímek. A dezinformáció szélesebb kategória, amely nemcsak a formált, hanem a torzított valóságot is felöleli. Szórakoztatóbb A V4-ek stratégiája nem egységes ezen a téren: van olyan kormány, amelyik maga is a probléma részét képezi, mások felismerték a veszélyt, és a dezinformáció ellen küzdenek. A régió sebezhetőségét növeli, hogy a visegrádi négyek állampolgárai nem bíznak a fosodratú médiában - derül ki a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRT) kutatásából. Ráadásul az alternatív médiának egyre nagyobb a befolyása. Lengyelországban a válaszadók 27 százaléka, Csehországban 36, Szlovákiában pedig a 45 százaléka azt vallotta, hogy ha a tájékoztatásról van szó, jobban bíznak a barátokban és a családban, mint a mainstream médiában. Magyarországon a válaszadók 21 százaléka, Csehországban pedig a 30 százaléka az alternatív médiából tájékozódik, mert az „szórakoztatóbb és izgalmasabb”, mint a hagyományos hírek. A magyarok és a szlovákok fogékonyabbak az összeesküvéselméletekre, a csehek és a lengyelek viszont kevésbé nyitottak ezen a téren. Bár Szlovákiában az alternatív médiatermékek száma megugrott az utóbbi időben, a hagyományos médiát - egyelőre - komolyabban nem fenyegetik: a legnépszerűbb portál, amely „alternatív tényeket” terjeszt, a hlavnespravy.sk forgalma például tizede a legnagyobb szlovák portálokénak. Orbán nem harcol Magyarországon az álhíreket kínáló oldalak száma a százas határt súrolja, számuk a 2015-ös menekültválság óta kezdett hirtelen növekedni. A legtöbb oldal klikkvadász stratégiára épít, mint a Mindenegybenblog, és a közösségi médiával van összekötve. Orbán Viktor miniszterelnök nem hirdetett harcot az ilyen oldalak ellen, épp ellenkezőleg, ő maga is tevékenyen részt vesz az összeesküvés-elméletek terjesztésében. A régió más politikusai is átvették az amerikai elnök stratégiáját, a kritikus médiát hamisnak igyekeznek feltüntetni. Széles körben ismert, hogy a cseh elnök, Milos Zeman nincs jó véleménnyel az újságírókról. Ugyancsak gyakran bírálja az újságírókat a cseh miniszterelnök, Andrej Babis, miközben az ország egyik legnagyobb kiadóháza, a MAFRA az övé. Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Robert Fico is többször alpári módon beszélt a sajtómunkásokról. „Hanyatló Nyugat" Csehországban körülbelül 50 álhíreket terjesztő oldalt jegyeznek, a legismertebb a cseh Sputnik, az oldal havonta kb. 1600 cikket közöl. Kezdetben ezek az oldalak Ukrajnára, Oroszországra fókuszáltak, később a menekültválságra, újabban pedig egyre gyakrabban a cseh belpolitikára is kiterjed a figyelmük. Annak ellenére, hogy a lengyel társadalom ellenáll az orosz propagandának, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt előszeretettel veszi át az orosz retorikát a „hanyatló Nyugatról”. Aggodalomra ad okot, hogy a független média tere egyre zsugorodik, és az, hogy a PiS erős befolyást szerzett a közszolgálati médiában. Kritikus módia Jó hír, hogy a régióban szaporodik azoknak a kezdeményezéseknek a száma, amelyek harcot hirdetnek az álhírek ellen: Csehországban egyre népszerűbb a Demagóg oldal. Egyre több civil szervezet és think-tank támogatja a küzdelmet. Lengyelországban 2016-tól jelenik meg az OKO.press, amely a nyíltan kiáll a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, és amelyet az olvasók tartanak el. Magyarországon a dezinformáció ellen először az urbanlegends.hu lépett föl. A kormánytól azonban nem számíthatnak támogatásra az ilyen kezdeményezések. A szlovák belügy tavaly bejelentette, hogy tizenkét főt alkalmaz majd, akik feladata a dezinformáció terjedésének a megállítása lesz. Úgy, ahogy az EU legtöbb országában, a V4-ek országaiban sincs jogi kerete a dezinformáció elleni harcnak. A szakértők szerint Brüsszel adhatná meg az első impulzust. Már megszólították az Európai Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket - idén júliusban érkezik egy összeurópai kódex és Útmutató. (euractiv.sk, ssz) Váltóhamisításért ülhet Kocner és Rusko Marián Koöner ÖSSZEFOGLALÓ Börtönben maradhat Marián Koöner és Pavol Rusko is, mivel a váltóügyet felügyelő ügyész szerint legalább egyikük befolyásolni akarja az ügyben folyó nyomozást. Pozsony. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) a héten tartóztatta le Marian Kocnert és Pavol Ruskót, az ellenük folyó értékpapír-hamisítási ügyben, az igazságszolgáltatás akadályozása miatt. Kérte a vádlottak előzetes letartóztatásba vételét, erről a besztercebányai székhelyű Specializált Büntetőbíróság fog dönteni a hétvégén. Mi a váltó? A váltó követelést megtestesítő értékpapír, amely nem biztosít hozadékot, csak visszafizetést. Gazdasági szempontból a váltó egyrészt hiteleszköz, másrészt fizetőeszköz. (mm) Ma dönt a bíróság Ján Santa ügyész tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Kocner már harmadik napja nem hajlandó megmutatni az ügyben szereplő váltókat. „Már most hátráltatja és hátráltatni is fogja az eljárást azzal, hogy nem árulja el, hol találhatók ezek az értékpapírok” - nyilatkozta Santa. Szerinte épp ezért kell őrizetben tartani a vállalkozót. Mindkét gyanúsított előzetes letartóztatásról ma fog dönteni a Specializált Büntetőbíróság besztercebányai kirendeltségének bírája. Rusko jelenleg házi őrizetben tartózkodik, nyomkövetővel a lábán, ellene még folyik az eljárás korábbi ügyében is, abban azzal vádolják, hogy 1997- ben meg akarta öletni volt üzlettársát, Sylvia Volzovát. 42 milliós tartozás Marián Kocner 42 millió euró értékű váltót szeretne behajtani a Markíza volt főnökétől, Pavol Ruskótól. Az ügyben Rusko kezese a tévécsatorna, amely kötelezettséget vállalt a Rusko által aláírt váltók kifizetésére, vagyis a pénzt a Markízának kellene kifizetnie. Rusko megerősítette Kocner állítását, miszerint a 2000-ben aláírt váltók, amelyek ma a vállalkozó egyik cégének birtokában vannak, valódiak. A tévétársaság szerint viszont hamisak a szóban forgó váltók, az okiratokon lévő aláírások eltérnek Rusko más, hitelesnek elkönyvelt kézjegytől. A Markíza volt igazgatóját ezért hamisítás, pénz és értékpapírok illegális előállítása, valamint az igazságszolgáltatás akadályozása vádjával vették őrizetbe csütörtökön. Hamis váltók? A Markíza TV képviselői már a per kezdetétől kétségbe vonják a váltók eredetiségét, ezzel összefüggésben bizonyítékokkal is szolgáltak. Peter Papanek, a tévétársaság képviselője elmondta: a váltók nem szerepelnek sem a Markíza, sem azoknak a cégeknek a könyvelésében, melyek állítólagos tulajdonában voltak. „Ez az egész történet Marián Kocner (SITA-felvétel) műhelyében készült, a váltókat nem 2000-ben állították ki, hanem később, akkor, amikor Pavol Rusko már nem volt a Markíza TV hivatalos képviselője” - tette hozzá Papanek. Kocner kétes üzleti ügyeit éveken át vizsgálta a rendőrség, ám most tartóztatták le először. Az ügyész szerint, amennyiben bűnösnek találják Kocnert, 12-től 20 évig teijedő börtönbüntetés várható rá. (TASR, mm)
