Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-22 / 143. szám

6 KÜLFÖLD 2018. június 22. lwww.ujszo.com Egyre nagyobb EU-minicsúcs Ausztria és Olaszország határozottabban lépne fel az illegális bevándorlással szemben A líbiai parti őrség Európába tartó mintegy 200 migránst mentett ki a Földközi­tengeren és szállított vissza az észak-afrikai állam területére (TASR/ap) RÖVIDEN Amerikai-orosz csúcs előkészítése Moszkva. Moszkvába utazik a tervek szerint a jövő héten Ri­chard Bolton amerikai nemzet­­biztonsági tanácsadó az amerikai és az orosz elnök találkozójának előkészítése keretében. Koráb­ban a The Washington Post amerikai napilap szerint Vlagyi­mir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a NATO július 11-én és 12-én tartandó csúcstalálkozóját követően ta­lálkozhat egymással ez egyik európai ország fővárosában. (MTI) Tálib támadások: legalább 50 halott Kabul. Az afgán biztonsági erők csaknem 50 tagja életét vesztette tálib lázadók támadásaiban Faráh és Bádgesz nyugat-afganisztáni tartományban. Ezek voltak a legvéresebb támadások, ame­lyeket a tálibok az után indítottak, hogy a múlt héten lejárt a 3 napos tűzszünet, amelyet a kormány­erőkkel kötöttek. A szélsőséges iszlamisták megtámadtak több ellenőrző pontot, illetve az ott szolgálók segítségére siető erő­sítést szállító konvojt Bála- Murgáb körzetben. A biztonsági erők legkevesebb 32 tagja lelte halálát a támadásban. A harcok­ban 16 tálib, köztük egy pa­rancsnokuk vesztette életét. (MTI) Brexit: csak néhány egyszerű kérdés London. ANagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok­­nak „néhány nagyon egyszerű kérdésre” kell csak válaszolniuk ahhoz, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is változatlan jogosultságokkal, állandó letele­pedési engedéllyel az országban maradhassanak - mondta Sajid Javid brit belügyminiszter. Kije­lentette: azoktól az uniós polgá­roktól, akik a brexit után is Nagy- Britanniában kívánnak maradni, a brit hatóságok mindössze annyit kémek majd, hogy hitele­sen igazolják személyazonossá­gukat, nyilatkozzanak arról, hogy a múltban született-e ellenük el­marasztaló bírósági ítélet vala­mely bűncselekmény miatt, és igazolják, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek. (MTI) Brüsszel aggódik a Stop Soros miatt Brüsszel. Az Európai Bizott­ságban aggódva figyelik a ma­gyar alkotmánymódosítást és a Stop Soros-törvényt. A jogura­lom kérdéseivel foglalkozó szó­vivő, Christian Wigand tegnap azt mondta: „Nem mondhatjuk, hogy aggodalom nélkül követjük a fejleményeket, amelyeket ezekben az új javaslatokban megszavazott a magyar parla­ment. Nem szabad hátat fordíta­nunk az értékeinknek és elveink­nek, amelyekre Európa épült.” A civiltörvény korábbi verziója olyan súlyosan sértette az európai uniós jogot, hogy az EU Bírósá­gán vizsgálják. Ez alapján vár­ható, hogy a Stop Soros-törvény miatt is eljárás indul, (index, MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Újabb országok jelez­ték részvételi szándékukat a vasárnap Brüsszelben tartan­dó informális migrációs mini­csúcstalálkozón: tegnap Dá­nia, Csehország és Szlovénia kormányfői is megerősítették, elutaznak a tanácskozásra, amelyen így már legalább 12 uniós tagállam vezetői egyeztethetnek a migráció problémájának megoldásáról. A vasárnapi megbeszélést Jean- Claude Juncker, az Európai Bizott­ság elnöke hívta össze, de azt is be­jelentette, hogy nem ő kezdemé­nyezte az egyeztetést, hanem egyes tagállamok, amelyeket nem nevezett meg. Hozzáfűzte, hogy a találkozó meghivotti köre nyitott, azon más or­szágok is részt vehetnek. A szerdai sajtóhírek még arról szóltak, hogy Németország, Franciaország Olasz­ország, Spanyolország, illetve a kü­lönösen érintett Málta vezetői ülnek össze Junckerrel, és hozzájuk csat­lakozik még a jelenlegi soros EU- elnökséget betöltő Bulgária, vala­mint a július 1-jétől a helyébe lépő Ausztria is. Később a belga és a hol­land miniszterelnök is közölte, hogy jelen lesznek az ülésen. Tegnap pe­dig Koppenhága, Prága és Ljubljana Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ós Hszi Csin-ping kínai elnök a két ország stratégiai, taktikai együttműködésének fellendítését vitatta meg. Peking/Washington. A két fél újabb találkozója előtt a phenjani kommunista rezsim vezetője felke­reste a kínai agrártudományi akadé­mia egyik intézményét, majd utolsó programpontként meglátogatott egy közlekedésirányítási központot is a kínai fővárosban, mielőtt hazauta­zott Phenjanba. Kim Dzsong Un ko­rábban - miután bejelentette, hogy országának sikerült elérnie régóta dédelgetett célját, a nukleáris fegy-Donald Trump amerikai elnök aláírta azt az elnöki rendele­tet, amely megakadályozza az USA-ba illegálisan érkező és őrizetbe vett szülők elszakítását gyerekeiktől. Washington. „A családok együtt maradhatnak, ezt a problémát meg­oldjuk, de ugyanakkor az erős ha­tárőrizet és a zéró tolerancia politi­kája folytatódik. Zéró toleranciát fo­gunk tanúsítani mindazokkal szem­ben, akik illegálisan átlépik a határt” -mondta a rendelet aláírásakor az el­nök. Trump hangsúlyozta: mind a fe­leségéből, Melániából, mind a lá­nyából, Ivánkából - aki a Fehér Ház­ban tanácsadóként dolgozik - „erő­teljes érzelmeket váltott ki” a szüle­iktől elszakított gyermekek látványa. „De mindenki így érez, akinek van szíve” - fogalmazott az elnök, utalva jelezte részvételét. Míg Miro Cerar liberális szlovén kormányfő poten­ciálisan Angela Merkel német kan­cellár szövetségese lehet, Andrej Babis cseh és Lars Lökké Rasmus­sen dán miniszterelnök inkább a ke­ményvonalasok táborát erősíthetik majd a vasárnapi tanácskozáson. A brüsszeli migrációs találkozó első­sorban Angela Merkel számára bír nagy jelentőséggel, mert a német kancellár épp azon igyekszik, hogy teljesítse a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) által adott kéthetes ulti­mátumot, és legalább egy kezdetle­ver kifejlesztését - ígéretet tett arra, hogy a jövőben elsőbbséget biztosít majd Eszak-Korea gazdasági fej­lesztésének. A Reuters hírügynök­ség ennek kapcsán felidézi, hogy az észak-koreai média az elmúlt hóna­pokban gyakran számolt be a me­zőgazdaság és az ipar területén elért eredményekről. A Yonhap dél­koreai hírügynökség szerint pedig Kína már meg is kezdte az Eszak- Korea elleni szankciók enyhítését, mely különösen a légi közlekedés és a turizmus területén érzékelhető. A Yonhap arról számolt be: nemrégi­ben született döntés arról, hogy jú­liustól közvetlen járat indul a kínai Hszian és Phenjan között. Elemzők ezzel a first lady _ nyilatkozatára, amelyben Melania Trump leszögez­te, egy ország irányításához „szívre is szükség van”. A közfelháborodást és immár nemzetközi tiltakozást is ki­váltó zéró tolerancia politikáját - amelynek része az illegális határát­lépők gyermekeinek elválasztása szüleiktől - Jeff Sessions igazság­ügyi miniszter hirdette meg néhány héttel ezelőtt. A Fehér Ház szóvivője emlékeztetett arra: ez a gyakorlat a korábbi amerikai elnökök idején is érvényben volt, csak nem alkalmaz­ták ilyen következetességgel. Bill de Blasio, New York polgár­­mestere felháborodását fejezte ki, miután megtudta, hogy a hatóságok legalább 239, migráns szüleiktől el­szakított kiskorú gyermeket küldtek a keleti parti metropoliszba anélkül, hogy a város vezetése erről értesült volna. Az ügy csak az egyik fej le­ges „európai megoldást” találjon a jövő heti uniós csúcstalálkozóig a menekültválság kezelésére kétoldalú menekültátvételi egyezmények út­ján. Merkel egyébként tegnap Jordá­niába és Libanonba utazott, e két or­szág ugyanis komoly terheket vállal a szomszédos Szíriából érkezett me­nekültek átvétele terén. A Handelsblatt német napilap arról írt, hogy megszerezte a brüsszeli ülé­sen aláírandó nyilatkozat első vázla­tát, amelyben Juncker javaslatot tesz az Európai Menekültügyi Támoga­tási Hivatal (EASO) hatáskörének rámutatnak, hogy ennek a járatnak azért van különös jelentősége, mert Hszian a Hszi elnök szülőhelyének is otthont adó, Kína északi részén fek­vő Sanhszi tartomány székhelye. Donald Trump amerikai elnök közlése szerint Eszak-Korea vissza­adta 200, a koreai háború idején eltűnt amerikai katona maradványait, a fej­leményt azonban hivatalosan nem erősítették meg a hadsereg részéről. „Visszakaptuk elesett nagy hősein­ket, már kétszázat eddig” - mondta Trump. Amerikai tisztségviselők korábban azt mondták, a következő napokban Észak-Korea át fog adni Jelentős számú” maradványt az ENSZ Dél-Koreában lévő parancs­ménye az amerikai belügyi hatósá­gok országszerte nagy felháborodást keltő gyakorlatának, amely további hullámokat ver azt követően is, hogy bővítésére, illetve arra, hogy 2020 végéig növeljék 10 ezer főre az uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) személyzetének létszámát. A tervezetben emellett szigorúbb fel­lépést sürgetnek a menedékkérők EU-tagállamok közötti „másodlagos mozgása” ellen. Mint írták, az uniós országoknak „büntetés terhe mellett” kötelezniük kellene a menedékkérő­ket, hogy ne utazzanak tovább másik tagállamba, és szigorítani kéne ennek ellenőrzését a repülőtereken, illetve vasúti és buszpályaudvarokon. Az újság által ismertetett szövegben alá­húzzák: „az érintetteknek nincs jo­guk szabadon megválasztani, melyik tagországban nyújtják be menekült­­ügyi kérelmüket”. Matteo Salvini olasz belügymi­niszter, Herbert Kickl osztrák bel­ügyminiszter és Hans-Christian Strache osztrák alkancellár római ta­nácskozásukat követően hangsú­lyozták, eltökélt szándékuk minél hamarább változást előidézni az eu­rópai migrációs és bevándorlási po­litikában. Nem csupán a harcolni akarók, hanem a cselekvők szövet­ségét akarjuk megteremteni - jelen­tette ki Kickl, aki szerint Ausztria - július 1-től az Európai Unió soros el­nökeként -, az unióban elutasított, de származási országaik által vissza nem fogadott menedékkérőknek létreho­zandó központokat fog sürgetni a balkáni államokban. (MTI, tasr) nokságának, s azokat azután átszál­lítják a Hawaiion lévő légitámasz­pontra. Trump a múlt héten Szinga­púrban csúcstalálkozót tartott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, s a találkozó után tartott sajtótájékoz­­tatój án egyebek közt azt mondta, Kim beleegyezett, hogy visszaadják az amerikai katonák maradványait. Az Egyesült Államok hadseregének adatbázisa szerint az 1950-1953-as koreai háborúban elesett amerikai katonák közül mintegy 7700-at tar­tanak eltűntként számon. A rendkí­vül kegyetlen, összességében leg­alább hárommillió halálos áldozatot követelő konfliktusban több mint 36 500 amerikai katona halt meg. (MTI) az elnök aláírta azt a rendeletet, amely ígérete szerint véget vet a gyermekek elszakításának illegális határátlépé­sért őrizetbe vett szüleiktől. (MTI) Phenjan átadta az amerikai katonák maradványait USA: már nem veszik el a menekültek gyerekeit Trump aláírta a rendeletet. 2300 gyereket választottakéi a szüleitől, (sita/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents