Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-20 / 141. szám

www.ujszo.com | 2018. június 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Trump űrhadsereggel készül a csillagháborúra Donald Trump amerikai elnök űrhaderő létrehozására utasította a Pentagont. Az Országos Űrkutatási Tanács Fehér Házban tartott tanácskozásán írta alá az elnöki utasítást, amely­ben elrendelte, hogy a védelmi mi­nisztérium „azonnali hatállyal in­dítsa el egy világűrbe telepítendő haderő felállításához szükséges fo­lyamatot”. „Nem elég a puszta amerikai je­lenlét a világűrben, amerikai domi­nanciára van szükség” — fogalma­zott a tanácskozás megkezdése előtt az elnök. „Lesz egy légierőnk és lesz egy űrhaderőnk” - mondta, hozzá­téve, hogy két, egymástól függet­len, de egyenrangú haderőnemről van szó. Trump már korábban is jelezte, hogy szívesen látná egy hatodik haderőnem létrehozását, és a Kong­resszusban is évek óta időről időre napirendre kerül e téma. A bejelen­téskor egyelőre nem derültek ki részletek a világűr felfegyverzésé­ről, tehát nem tudható az sem, hogy a tervek hasonlítanak-e Ronald Rea­gan volt amerikai elnök 1983-ban meghirdetett csillagháborús elkép­zeléseihez. A csillagháborús terv (SDI) földi és űrbe telepített fegyverek haszná­latát irányozta elő stratégiai atom­fegyverekkel felszerelt ballisztikus rakéták ellen, és elsősorban az ak­kori Szovjetunió ellen irányult. A terv fegyverkezési hajszát indított el, amibe végül is a Szovjetunió bele­roppant, számos értékelés szerint ez járult hozzá a legnagyobb mérték­ben az ország széteséséhez és a kelet­európai rendszerváltásokhoz. A Donald Trump által aláírt direk­tíva kapcsán elemzők azonnal emlé­keztettek, hogy ehhez a Kongresszus felhatalmazására van szükség. Rá­adásul az Egyesült Államok aláírta az 1967-ben életbe lépett nemzetközi világűrszerződést (Outer Space Treaty), amely szabályozza a világűr kutatását és felhasználását, és hatá­rozottan megtiltja tömegpusztító fegyverek telepítését az űrbe és más égitestekre. Trump még egy utasítást aláírt, amely a világűrben keletkező sze­métre vonatkozik. A Trump­­kormányzatnak nem ez az első lé­pése a világűr további kutatása és hasznosítása érdekében. Robotokat tervez küldeni a Hold feltárására, ta­valy decemberben Trump aláírta azt az elnöki utasítást, amely a Holdra induló újabb expedíciót és egy eset­leges Mars-missziót tenne lehetővé. A múlt hónapban pedig elrendelte, hogy a kormányzat tekintse át a ke­reskedelmi célú űrutazások szabá­lyozását. A NASA egyik szóvivője, Cheryl Warner tájékoztatása szerint jövőre meg is kezdődik az előkészí­tő munka az újabb Hold-utazáshoz, amelyet a NASA magántársaságok­kal együttműködve kíván lebonyo­lítani. (MTI, ú) EN VAGYOK AZ IGAZÁN SÖTÉT NAGYÚR, VEOERKEM! (Cartoonizer) Soros: a Balkánon dől el az EU jövője A Balkánon esély mutatkozik Európa stabilizálására - írta Soros György a The New York Timesban fiával, Alexander Sorossal közös cikkében. A cikk annak kapcsán foglalkozik a Balkánnal és Európával, hogy csaknem 25 évbe telt, amíg Athén és Szkopje megállapodott a volt jugo­szláv tagköztársaság, Macedónia nevének megváltoztatásában. „Hiba lenne kisebb jelentőségű fejlemény­ként értékelni ezt, különös tekintet­tel arra, hogy a NATO egysége a második világháború óta mélypont­ra süllyedt, és az Európai Unió egy­ségét minden egyes nemzeti válasz­táson kihívások érik”. A szerzők történelmi kompro­misszumnak nevezik Macedónia nevének megváltoztatását, és azzal, hogy a két országnak sikerült eny­hítenie a nemzeti történelmük miatti nézetkülönbségeket, lehetőséget te­remtenek Európa vezetőinek és az Egyesült Államoknak az EU-t fe­nyegető folyamatok meghiúsítására és egy biztonságos Balkán kialakí­tására, amely egész Európa stabili­tásának kulcsa. A térségben ugyanis nemcsak Eu­rópa és az Egyesült Államok az egyedüli szereplő. „Oroszország vi­lágossá tette, hogy ha érdekeit fe­nyegetik, közbeavatkozik, és így te­kint a NATO-bővítésre. Orosz be­avatkozás volt 2016-ban a monte­negrói puccs, Recep Tayyip Erdo­­gan török államfő is befolyást akar a Balkánon, ahol jelenleg Kína az egyik legnagyobb befektető. Mind­erre határozott választ kellene adnia az EU-nak, ám ez nem könnyű fel­adat, mert az unió csatlakozási fá­radtságtól szenved”. A legbonyo­lultabb problémát éppen a 2004 után csatlakozott közép-kelet-európai országok jelentik, ilyen például a Horvátország és Szlovénia közötti, régóta húzódó határvita, Lengyelor­szág és Magyarország antidemokra­tikus lépései, de Törökország cipru­sijelenléte is. A szerzők úgy vélik, a Balkán or­szágaiban élők többsége szoros kap­csolatot akar a Nyugattal és tagja kí­ván lenni az Európai Uniónak, és ez a helyzet még a viszonylag orosz­barátnak számító Szerbiában is. „Viszont az EU tétlenségének ijesz­tő következményei lehetnek, mert ezek az államok nagy valószí­nűséggel Oroszország, Törökország és Kína befolyása alá kerülhetnek” - érvel a balkáni országok integráció­ja mellett Soros György és fia. Sorosék szerint először az Euró­pai Unió törvényeihez igazodó bal­káni gazdasági unió létrehozására kellene felhasználni a régió nyugati integrációs igyekezetét. Még egy informális unió is előnyökkel járna a régió 18 milliós lakossága számára, és mind Európának, mind az Egye­sült Államoknak lelkesen támogat­nia kellene a gazdasági uniót a Bal­kánon. (mti, atv) Miért nem nőnek gyorsabban a bérek? DUDÁS TAMÁS A a nem lehet mondani, hogy egyáltalán nem emel­^ fWf 4“ kedtek a bérek Szlovákiában az elmúlt években, de M I az embernek gyakran az az érzése támadt, hogy a A JKLJmLJ bérnövekedésben van még tartalék. Egy gyors pil­lantás az európai statisztikákra megerősíti ezt az érzést, az elmúlt években ugyanis mindegyik visegrádi országban gyorsabban nőttek a bérek, mint Szlovákiában. Míg Csehországban és Lengyelországban egyaránt 6,5 százalékkal, Magyarországon pedig 12,8 százalékkal nőttek 2017 utolsó negyedében az Eurostat adatai szerint, addig Szlovákiában csak 5 százalé­kos volt a növekedés. 2018 első negyedévében ugyan felgyorsult a bérek növekedése nálunk is, de még így is Csehország és Magyarország mögött vagyunk e tekintetben. Természetesen az alapvető kérdés az, hogy miért volt nálunk lassabb a bérnövekedés az elmúlt években, mint visegrádi szomszédainknál. Az első nagyon fontos tényező a gazdasági növekedés lassabb üteme. Annak elle­nére, hogy a szlovák kormány rendszeresen a gazdasági sikerekkel masszírozza a szlovák közvéleményt, az igazság az, hogy 2017-ben a szlovák gazdaság növekedett a leglassabban az összes közép-európai EU- tagország közül. Ezzel szorosan összefügg a munkanélküliség alakulása is, amely több százalékponttal alacsonyabb a visegrádi országokban, mint Szlovákiában. Az alacsony munkanélküliség Csehországban, Magyaror­szágon és Lengyelországban is egyre növekvő munkaerőhiánnyal jár, és ez rendkívül pozitív hatással van a bérnövekedésre. Igaz, hogy ez a hatás Szlovákiában is egyre jobban megfigyelhető, de még mindig nem olyan erős, mint a három szomszédunknál. Az itteni lassabb bérnövekedésben szerepe van a kormánynak is, hiszen az elmúlt években nem igazán emelte a közszférában dolgozók népes cso­portjának bérét. Ez jól látható abból, hogy a közszféra egyes dolgozóinak bértarifája mára a minimálbér szintje alá süllyedt. A kormány ezt a szé­gyenletes állapotot a jövő évben orvosolja, a januári 10 százalékos bér­emelést követően minden közalkalmazott bértarifája eléri majd a mini­málbért. Várhatóan ez az emelés nagyban hozzájárul a szlovákiai bérszín­vonal gyorsabb növekedéséhez. A bérek alakulásának vizsgálatához érdekes tanulmánnyal járultak hozzá a pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézetének elemzői. Ebben a tanulmányban a hozzáadott érték alakulását vizsgálták a Szlovákiában te­vékenykedő vállalatoknál. Összességében arra jutottak, hogy a szlovákiai vállalatok nagy csoportja alacsony hozzáadott értéket állít elő, ami azért gond, mert a bérek alakulása nagymértékben kötődik a hozzáadott érték­hez. Kissé leegyszerűsítve azt mondhatnánk: a bérekjövőbeni gyorsabb növekedése rontaná ezeknek a vállalatoknak a versenyképességét, melyek nagy része kis- és középvállalat. A sikeres (főleg külföldi tulajdonú) vál­lalatok hozzáadott értékével nincs gond, ezek azonban szintén szűkmarkúak, ha béremelésről van szó. Viszont az autógyárak példája szépen mutatja, hogy a jól működő szakszervezetek nyomás alá tudják helyezni ezeket a vállalatokat is. Ha a jövőben közelebb szeretnénk kerülni a nyugat-európai bérszínvo­nalhoz, ahhoz elsősorban dinamikus gazdasági növekedésre lesz szükség. A kormány fő feladata az, hogy olyan vállalkozói környezetet teremtsen, amely legalábbis nem hátráltatja a vállalkozói szférát. Fontos lesz a kis- és középvállalatok támogatása is, hiszen csak a versenyképes vállalatok tud­nak magasabb béreket fizetni alkalmazottaiknak. Fel kell hagyni továbbá az alacsony bérekkel operáló külföldi befektetők állami támogatásával, és nyomás alá kell helyezni a nagy hozzáadott értéket termelő vállalatokat, hogy ezt igazságosabban osszák meg az alkalmazottakkal. FIGYELŐ Mindörökké Putyin Vagy legalábbis 2030-ig. Az oro­szok több mint fele azt szeretné, ha 2024 után is Putyin lenne az elnök, további hat évre. Az oroszok 51 százaléka támogat­ná, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024, vagyis második elnöki ciklusának lejárta után is hivatal­ban maradjon - derült ki a Levada elemzőközpont Vedomosztyi című gazdasági lapban közzétett felmé­réséből. A megkérdezettek 27 szá­zaléka nem szeretné ezt. Gleb Kuz­­nyecov politológus szerint a vá­lasztók nem lámák valós alternatí­vát Putyinnal szemben. 2017 augusztusában, vagyis több mint fél évvel a legutóbbi orosz el­nökválasztás előtt 67 százalék sze­rette volna, ha Putyin 2018 után is folytatja a kormányzást. A felmérésből kiderült: egy év alatt 42-ről 57 százalékra nőtt azok ará­nya, akik átfogó változást szeret­nének az országban. Lev Gudkov, a központ igazgatója szerint ez alatt az értendő, hogy az emberek egye­bek között életszínvonal-növeke­dést, megemelt szociális kiadáso­kat, gondoskodó állami politikát óhajtanak. Putyin 2000 és 2008 között két négyéves mandátum erejéig volt Oroszország elnöke, utána a har­madik folyamatos ciklust már nem engedélyező alkotmányos korláto­zás miatt kormányfő lett, miközben az államfői székben Dmitrij Med­­vegyev helyettesítette. 2012-ben helyet cserélt Medvegyewel, és visszatért az elnöki posztra, amelynek betöithetőségi időtarta­mát hat évre hosszabbították meg, fenntartva ugyanakkor a két cik­lusra vonatkozó korlátozást. Vagyis Putyin a jelenleg érvényes szabályozás szerint 2024-ben már nem lenne újraválasztható. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents