Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-20 / 141. szám
www.ujszo.com | 2018. június 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Trump űrhadsereggel készül a csillagháborúra Donald Trump amerikai elnök űrhaderő létrehozására utasította a Pentagont. Az Országos Űrkutatási Tanács Fehér Házban tartott tanácskozásán írta alá az elnöki utasítást, amelyben elrendelte, hogy a védelmi minisztérium „azonnali hatállyal indítsa el egy világűrbe telepítendő haderő felállításához szükséges folyamatot”. „Nem elég a puszta amerikai jelenlét a világűrben, amerikai dominanciára van szükség” — fogalmazott a tanácskozás megkezdése előtt az elnök. „Lesz egy légierőnk és lesz egy űrhaderőnk” - mondta, hozzátéve, hogy két, egymástól független, de egyenrangú haderőnemről van szó. Trump már korábban is jelezte, hogy szívesen látná egy hatodik haderőnem létrehozását, és a Kongresszusban is évek óta időről időre napirendre kerül e téma. A bejelentéskor egyelőre nem derültek ki részletek a világűr felfegyverzéséről, tehát nem tudható az sem, hogy a tervek hasonlítanak-e Ronald Reagan volt amerikai elnök 1983-ban meghirdetett csillagháborús elképzeléseihez. A csillagháborús terv (SDI) földi és űrbe telepített fegyverek használatát irányozta elő stratégiai atomfegyverekkel felszerelt ballisztikus rakéták ellen, és elsősorban az akkori Szovjetunió ellen irányult. A terv fegyverkezési hajszát indított el, amibe végül is a Szovjetunió beleroppant, számos értékelés szerint ez járult hozzá a legnagyobb mértékben az ország széteséséhez és a keleteurópai rendszerváltásokhoz. A Donald Trump által aláírt direktíva kapcsán elemzők azonnal emlékeztettek, hogy ehhez a Kongresszus felhatalmazására van szükség. Ráadásul az Egyesült Államok aláírta az 1967-ben életbe lépett nemzetközi világűrszerződést (Outer Space Treaty), amely szabályozza a világűr kutatását és felhasználását, és határozottan megtiltja tömegpusztító fegyverek telepítését az űrbe és más égitestekre. Trump még egy utasítást aláírt, amely a világűrben keletkező szemétre vonatkozik. A Trumpkormányzatnak nem ez az első lépése a világűr további kutatása és hasznosítása érdekében. Robotokat tervez küldeni a Hold feltárására, tavaly decemberben Trump aláírta azt az elnöki utasítást, amely a Holdra induló újabb expedíciót és egy esetleges Mars-missziót tenne lehetővé. A múlt hónapban pedig elrendelte, hogy a kormányzat tekintse át a kereskedelmi célú űrutazások szabályozását. A NASA egyik szóvivője, Cheryl Warner tájékoztatása szerint jövőre meg is kezdődik az előkészítő munka az újabb Hold-utazáshoz, amelyet a NASA magántársaságokkal együttműködve kíván lebonyolítani. (MTI, ú) EN VAGYOK AZ IGAZÁN SÖTÉT NAGYÚR, VEOERKEM! (Cartoonizer) Soros: a Balkánon dől el az EU jövője A Balkánon esély mutatkozik Európa stabilizálására - írta Soros György a The New York Timesban fiával, Alexander Sorossal közös cikkében. A cikk annak kapcsán foglalkozik a Balkánnal és Európával, hogy csaknem 25 évbe telt, amíg Athén és Szkopje megállapodott a volt jugoszláv tagköztársaság, Macedónia nevének megváltoztatásában. „Hiba lenne kisebb jelentőségű fejleményként értékelni ezt, különös tekintettel arra, hogy a NATO egysége a második világháború óta mélypontra süllyedt, és az Európai Unió egységét minden egyes nemzeti választáson kihívások érik”. A szerzők történelmi kompromisszumnak nevezik Macedónia nevének megváltoztatását, és azzal, hogy a két országnak sikerült enyhítenie a nemzeti történelmük miatti nézetkülönbségeket, lehetőséget teremtenek Európa vezetőinek és az Egyesült Államoknak az EU-t fenyegető folyamatok meghiúsítására és egy biztonságos Balkán kialakítására, amely egész Európa stabilitásának kulcsa. A térségben ugyanis nemcsak Európa és az Egyesült Államok az egyedüli szereplő. „Oroszország világossá tette, hogy ha érdekeit fenyegetik, közbeavatkozik, és így tekint a NATO-bővítésre. Orosz beavatkozás volt 2016-ban a montenegrói puccs, Recep Tayyip Erdogan török államfő is befolyást akar a Balkánon, ahol jelenleg Kína az egyik legnagyobb befektető. Minderre határozott választ kellene adnia az EU-nak, ám ez nem könnyű feladat, mert az unió csatlakozási fáradtságtól szenved”. A legbonyolultabb problémát éppen a 2004 után csatlakozott közép-kelet-európai országok jelentik, ilyen például a Horvátország és Szlovénia közötti, régóta húzódó határvita, Lengyelország és Magyarország antidemokratikus lépései, de Törökország ciprusijelenléte is. A szerzők úgy vélik, a Balkán országaiban élők többsége szoros kapcsolatot akar a Nyugattal és tagja kíván lenni az Európai Uniónak, és ez a helyzet még a viszonylag oroszbarátnak számító Szerbiában is. „Viszont az EU tétlenségének ijesztő következményei lehetnek, mert ezek az államok nagy valószínűséggel Oroszország, Törökország és Kína befolyása alá kerülhetnek” - érvel a balkáni országok integrációja mellett Soros György és fia. Sorosék szerint először az Európai Unió törvényeihez igazodó balkáni gazdasági unió létrehozására kellene felhasználni a régió nyugati integrációs igyekezetét. Még egy informális unió is előnyökkel járna a régió 18 milliós lakossága számára, és mind Európának, mind az Egyesült Államoknak lelkesen támogatnia kellene a gazdasági uniót a Balkánon. (mti, atv) Miért nem nőnek gyorsabban a bérek? DUDÁS TAMÁS A a nem lehet mondani, hogy egyáltalán nem emel^ fWf 4“ kedtek a bérek Szlovákiában az elmúlt években, de M I az embernek gyakran az az érzése támadt, hogy a A JKLJmLJ bérnövekedésben van még tartalék. Egy gyors pillantás az európai statisztikákra megerősíti ezt az érzést, az elmúlt években ugyanis mindegyik visegrádi országban gyorsabban nőttek a bérek, mint Szlovákiában. Míg Csehországban és Lengyelországban egyaránt 6,5 százalékkal, Magyarországon pedig 12,8 százalékkal nőttek 2017 utolsó negyedében az Eurostat adatai szerint, addig Szlovákiában csak 5 százalékos volt a növekedés. 2018 első negyedévében ugyan felgyorsult a bérek növekedése nálunk is, de még így is Csehország és Magyarország mögött vagyunk e tekintetben. Természetesen az alapvető kérdés az, hogy miért volt nálunk lassabb a bérnövekedés az elmúlt években, mint visegrádi szomszédainknál. Az első nagyon fontos tényező a gazdasági növekedés lassabb üteme. Annak ellenére, hogy a szlovák kormány rendszeresen a gazdasági sikerekkel masszírozza a szlovák közvéleményt, az igazság az, hogy 2017-ben a szlovák gazdaság növekedett a leglassabban az összes közép-európai EU- tagország közül. Ezzel szorosan összefügg a munkanélküliség alakulása is, amely több százalékponttal alacsonyabb a visegrádi országokban, mint Szlovákiában. Az alacsony munkanélküliség Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban is egyre növekvő munkaerőhiánnyal jár, és ez rendkívül pozitív hatással van a bérnövekedésre. Igaz, hogy ez a hatás Szlovákiában is egyre jobban megfigyelhető, de még mindig nem olyan erős, mint a három szomszédunknál. Az itteni lassabb bérnövekedésben szerepe van a kormánynak is, hiszen az elmúlt években nem igazán emelte a közszférában dolgozók népes csoportjának bérét. Ez jól látható abból, hogy a közszféra egyes dolgozóinak bértarifája mára a minimálbér szintje alá süllyedt. A kormány ezt a szégyenletes állapotot a jövő évben orvosolja, a januári 10 százalékos béremelést követően minden közalkalmazott bértarifája eléri majd a minimálbért. Várhatóan ez az emelés nagyban hozzájárul a szlovákiai bérszínvonal gyorsabb növekedéséhez. A bérek alakulásának vizsgálatához érdekes tanulmánnyal járultak hozzá a pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézetének elemzői. Ebben a tanulmányban a hozzáadott érték alakulását vizsgálták a Szlovákiában tevékenykedő vállalatoknál. Összességében arra jutottak, hogy a szlovákiai vállalatok nagy csoportja alacsony hozzáadott értéket állít elő, ami azért gond, mert a bérek alakulása nagymértékben kötődik a hozzáadott értékhez. Kissé leegyszerűsítve azt mondhatnánk: a bérekjövőbeni gyorsabb növekedése rontaná ezeknek a vállalatoknak a versenyképességét, melyek nagy része kis- és középvállalat. A sikeres (főleg külföldi tulajdonú) vállalatok hozzáadott értékével nincs gond, ezek azonban szintén szűkmarkúak, ha béremelésről van szó. Viszont az autógyárak példája szépen mutatja, hogy a jól működő szakszervezetek nyomás alá tudják helyezni ezeket a vállalatokat is. Ha a jövőben közelebb szeretnénk kerülni a nyugat-európai bérszínvonalhoz, ahhoz elsősorban dinamikus gazdasági növekedésre lesz szükség. A kormány fő feladata az, hogy olyan vállalkozói környezetet teremtsen, amely legalábbis nem hátráltatja a vállalkozói szférát. Fontos lesz a kis- és középvállalatok támogatása is, hiszen csak a versenyképes vállalatok tudnak magasabb béreket fizetni alkalmazottaiknak. Fel kell hagyni továbbá az alacsony bérekkel operáló külföldi befektetők állami támogatásával, és nyomás alá kell helyezni a nagy hozzáadott értéket termelő vállalatokat, hogy ezt igazságosabban osszák meg az alkalmazottakkal. FIGYELŐ Mindörökké Putyin Vagy legalábbis 2030-ig. Az oroszok több mint fele azt szeretné, ha 2024 után is Putyin lenne az elnök, további hat évre. Az oroszok 51 százaléka támogatná, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024, vagyis második elnöki ciklusának lejárta után is hivatalban maradjon - derült ki a Levada elemzőközpont Vedomosztyi című gazdasági lapban közzétett felméréséből. A megkérdezettek 27 százaléka nem szeretné ezt. Gleb Kuznyecov politológus szerint a választók nem lámák valós alternatívát Putyinnal szemben. 2017 augusztusában, vagyis több mint fél évvel a legutóbbi orosz elnökválasztás előtt 67 százalék szerette volna, ha Putyin 2018 után is folytatja a kormányzást. A felmérésből kiderült: egy év alatt 42-ről 57 százalékra nőtt azok aránya, akik átfogó változást szeretnének az országban. Lev Gudkov, a központ igazgatója szerint ez alatt az értendő, hogy az emberek egyebek között életszínvonal-növekedést, megemelt szociális kiadásokat, gondoskodó állami politikát óhajtanak. Putyin 2000 és 2008 között két négyéves mandátum erejéig volt Oroszország elnöke, utána a harmadik folyamatos ciklust már nem engedélyező alkotmányos korlátozás miatt kormányfő lett, miközben az államfői székben Dmitrij Medvegyev helyettesítette. 2012-ben helyet cserélt Medvegyewel, és visszatért az elnöki posztra, amelynek betöithetőségi időtartamát hat évre hosszabbították meg, fenntartva ugyanakkor a két ciklusra vonatkozó korlátozást. Vagyis Putyin a jelenleg érvényes szabályozás szerint 2024-ben már nem lenne újraválasztható. (MTI)
