Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-20 / 141. szám
KÖZÉLET 2 I 2018. június 20. I www.ujszo.com Nagy változások előtt az egyetemek IBOS EMESE Pozsony. Kétéves átmeneti időszek slett kell átállniuk a hazai felsőoktatási intézményeknek az új minőségbiztosítási rendszerre, melyben az új akkreditációs ügynökség kilenctagú bizottsága dönt mindenről. Az ellenzék és a rektorok az egyetemek színvonala miatt aggódnak. Egy évig húzódott a felsőoktatási törvények módosítása, melyeket még Peter Plavcan (SNS-jelölt) korábbi tárcavezető kezdeményezett, s melyre a plénum tegnap bólintott rá. A törvények még az utolsó pillanatban is változtak, a kabinet által megtárgyalt tervezetekhez 90 módosító javaslatot terjesztettek be, többségüket a koalíciós képviselők. Új minőség-ellenőrzés Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter javaslatai alapján új minőségbiztosítási rendszert alakítanak ki a felsőoktatási intézményeknek. Megszűnik az akkreditációs bizottság, szerepét az úgynevezett akkreditációs ügynökség veszi át. Az ügynökségben egy kilenctagú döntőbizottságnak lesz döntő szava, melynek többségét a tárca delegálja, tagokat delegálhatnak továbbá az egyetemek és a munkáltatók is. Egyegy vitás kérdésben legkevesebb hét tagnak kell azonos álláspontra jutnia. Az ügynökségnek a felsőoktatási intézmények minőségének ellenőrzése mellett feladata lesz az új tanulmányi programok engedélyezése is. A módosítást követően az egyetemeknek a saját maguk által megszabott kritériumoknak kell megfelelniük, ahogyan az egyetemi oktatókkal és diákjaikkal szemben is az adott oktatási intézmény fogalmazza meg az elvárásokat, feltételeket. Az akkreditációs ügynökség pusztán azt ellenőrzi, hogy az egyes iskolák betartották-e saját kritériumaikat, szabályaikat. Veszélyben a színvonal Az oktatási tárca szerint a módositásokkal nyitottabbakká válnak az egyetemek, és jóval nagyobb szabadságot kapnak. Az ellenzéki képviselők szerint ezzel veszélybe kerülhet a hazai egyetemek színvonala. Martin Poliacik (Progresszív Szlovákia) úgy véli, lesznek olyan oktatási intézmények, melyek nem lesznek túlságosan szigorúak önmagukhoz. A tárca viszont azzal érvel, hogy az egyetemek minőségének biztosítása más országokban is így működik. Minimális elvárások A rektorok kifogásolták, hogy a tárca még minimális alapkövetelményeket sem fogalmazott meg a minőségbiztosítás terén, tehát minden az adott egyetemeken, főiskolákon múlik. Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter szerint azonban a felsőoktatási intézmények függetlensége végett az alapkövetelmények meghatározását az ügynökségnek engedte át. Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora szerint nagy kérdés, hogyan áll fel a kilenctagú bizottság. A rektor szerint is probléma, hogy egyelőre semmilyen standardok nincsenek, amelyek alapján az Martina Lubyová elégedett a módosításokkal (SITA-felvétel) ügynökségnek értékelni kellene az egyetemeket és a minőségbiztosítási eljárásokat. „Probléma, hogy szűkíteni akaiják a tanulmányi szakokat. Magyarán: a jelenleginél jóval kevesebb szak nyílik, jóval szűkebb palettáról választhatnak a diákok. Továbbá újabb tanulmányi szakokat kell akkreditálni, s egyelőre az sem világos, hogy ezek milyen standardok alapján nyílhatnak meg” - magyarázza Juhász György. Hozzátette, a tárca azt ígéri, hogy ezeket a standardokat rövidesen kidolgozzák. Az egyetemeknek ugyanis ezen standardok alapján kell kidolgozniuk minőségbiztosítási dokumentumaikat és bevezetni eljárásaikat. Az átmeneti időszak ezért kritikus lesz. Docensek, professzorok A tárca végül engedett korábbi elképzeléséből, mely szerint a docensi és professzori pozíciókat ilyen végzettséggel nem rendelkezők is betölthetik. „A módosító javaslatnak köszönhetően továbbra is habilitációhoz lesz kötve a docensi vagy professzori hely azzal, hogy az ilyen pozíciót elnyerők ezt három év alatt szerezhetik meg, de ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelniük, mint amilyeneket az egyetem a habilitációs és inaugurációs eljárás során támaszt” - tájékoztatott Juhász György. Átjárhatóság A módosításoknak köszönhetően bevezetik az úgynevezett interdiszciplináris szakot, mely leegyszerűsítve lehetővé tenné a szakok közötti átjárhatóságot. A diák két különböző kar tantárgyait is hallgathatná és krediteket kapna értük. Juhász György szerint egyelőre kérdés, hogy ez hogyan működik a gyakorlatban. Egyetemek átvilágítása Miroslav Beblavy (Spolu) ellenzéki képviselő a nemzetközi ellenőrök bevonását, az egyetemi oktatók bérének emelését, a felsőoktatási intézmények finanszírozásának módosítását és a munkaerőpiac igényeire orientált baccalaerátusi képzések bevezetését javasolta saját módosító javaslataiban. „Az oktatási miniszternek egy külföldi szakemberekből álló csoportot kellene megbíznia azzal, hogy egy év leforgása alatt méljék fel a hazai felsőoktatási intézményeinket, és tegyenek javaslatot azok átszervezésére”-javasolta az ellenzéki képviselő, aki szerint a hazai főiskolák negyedét be kellene zárni. Javaslatait azonban elutasították. 325 forintot ért tegnap egy euró ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A hírre, hogy a rendkívül gyenge forintárfolyam ellenére a magyar jegybank tegnap mégsem növelte az alapkamatot, a magyar fizetőeszköz előbb zuhanásnak indult, enyhén túllépve a 325-ös szinten. A nemzetközi hírügynökségek kérdésére azonban további üzeneteket küldött a jegybank, amelyben arról írtak, hogy nem tartható fent hosszabb távon a jelenlegi laza politika. Ez támogatta a forintot, hiszen komoly elmozdulást jelent a korábbi, laza politika tartós fenntartására vonatkozó álláspontról. Az euró/forint kurzus késő délután ennek köszönhetően már 323-as szint alatt mozogott, vagyis enyhén erősödött. A forint árfolyama 2015 januáijában süllyedt a legmélyebbre, amikor a svájci jegybank elengedte a frankárfolyamot, és Európa devizapiacai megőrültek. A történelmi mélypont 327,62 forint/euró volt. Az árfolyama 2015 közepe óta gyakorlatilag mozdulatlan volt, alig néhány olyan nap akadt, amikor nem a 310 és 315 forint közötti sávban mozgott egy euró ára. Idén tavasszal aztán ez megváltozott: előbb csak a 315-320-as sávba mozdult el az árfolyam, május óta pedig már az a meglepetés, ha egyegy erősebb napon nem 323 körül, hanem 321-néljár a forint. Haakilengéseket nem nézzük, csak azt, Matolcsy György, az MNB elnöke (TASR-felvétel) hogy egy egész nap alatt milyen középárfolyam alakult ki: a múlt pénteki 323,37 az abszolút mélypont, és az öt legrosszabb nap között ott találjuk a múlt csütörtököt és keddet is. Annak, hogy most gyengébb a forint, főképp a magyar piacon kívül álló okai vannak. Annyi történt ugyanis, hogy az eurózóna és az Egyesült Államok gazdaságát egyre vonzóbbnak látják a befektetők - részben azért, mert ott már elkezdődött a kamatemelési ciklus -, így aztán, aki azon gondolkozik, hogy milyen devizában tartsa a pénzét, egyre szívesebben fordul a dollár vagy az euró felé. Vagyis a dollár-euró páros erősödik, ezzel párhuzamosan a feltörekvő országok devizái, például a forint is, gyengülni kezdtek. (MTI, hvg.hu) „A Smer ma kapitulált” ÖSSZEFOGLALÓ A maximális nyugdíjkorhatár megszabásáról szóló törvényjavaslatot szeptemberben fogja tárgyalni a parlament. A törvényjavaslatot, amely 64 évben határozná meg a felső korhatárt, a Smer képviselői terjesztették elő, azonban a tegnapi parlamenti ülésen úgy döntöttek, a szavazást elhalasztják. Pozsony. Ján Podmanicky (Smer), a szociális bizottság alelnöke a szavazás elnapolását azzal indokolta, hogy „a tárgyalások több időt vesznek igénybe”. A javaslattal azonban nem értenek egyet az ellenzéki pártok, sőt, a koalíciós partner, a Híd sem támogatja, tehát valószínűleg azért hátrált meg a Smer, mivel nem sikerült a parlamentben kellő támogatást szereznie. Igor Matovic (OEaNO) tegnap azt mondta: „a Smer ma kapitulált”. Hozzátette azt is, hogy ragaszkodnak az elvhez, mely alapján az anyák egy évvel korábban jogosultak nyugdíjba menni, ha gyerekük legalább szakmunkás végzettséget szerzett. Szerinte erre azért van szükség, mert Szlovákiában a nők 19%-kal alacsonyabb bért kapnak a férfiaknál. Ez azonban elfogadhatatlan Andrej Dankónak. Az ellenzék többsége elutasítja a Smer javaslatát, a független Jozef Mihál és Miroslav Beblavy szerint egy fenntartható nyugdíjrendszert kell létrehozni, nem az alkotmányt módosítani. Alacsonyabb nyugdíjak Több szakember is bírálta a javaslatot, legfőképpen attól tartanak, hogy negatív hatása lesz a gazdaságra. Ä pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézetének álláspontja szerint a javaslat a nyugdíjakra szánt kiadások növekedését, vagy a nyugdíjak átlagösszegének csökkenését eredményezheti. Az intézet elemzései szerint az új rendszer miatt 2070-re akár 14%-kal csökkenne a nyugdíj összege-Elutasítják a javaslatot a munkaadók is. „A maximális nyugdíjkorhatár megszabását politikai marketingnek tartjuk, és nem úgy tekintünk rá, mint egy reális, fontos változásra” - nyilatkozta Rastislav Machunka, a Munkaadók Országos Szövetségének (AZZZ) elnöke. A vitából szerinte hiányoznak a konkrét számok és adatok, az sem világos, kit sújt a pluszköltség. Az anyaság védelme A Smer alkotmánytörvényben határozná meg a maximális nyugdíjkorhatárt 64 éves szinten. A javaslat elfogadásához háromötödös többségre van szükség, ami 90 szavazatot jelent. A nők számára a Smer is alacsonyabb korhatárt javasol a férfiakénál, de ezt csak általánosan írná az alkotmányba: „A család és az anyaság állami védelméért mindenkinek, aki gyereket nevelt, joga van a maximális korhatár arányos csökkentéséhez”. A képviselők alkotmányba foglalnák a nyugdíj biztosításának alappilléreit is, a felosztó-kirovó rendszert, a nyugdíj spórolási rendszert és az önkéntes nyugdíjmegtakarítást, amelyet az állam támogat. (TASR, ba) Évente 2 hónapos emelkedés Pozitívan változik az aktuális nyugdíjkorhatár kiszámítása. A Híd a társadalombiztosításról szóló törvényt módosítaná, amelynek célja az érthető és transzparens nyugdíjrendszer létrehozása, ez tegnap zöldet kapott a parlamentben. A javaslat szerint legalább 5 évre előre meg kell pontosan szabni a nyugdíjkorhatárt, hogy a nyugdíj előtt állók pontosan tudják, hány évet kell dolgozniuk a nyugdíjig. Jelenleg csak egy évvel korábban állapítják meg az aktuális korhatárt. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például még a 60 évesek sem tudják, hogy pontosan mikor mehetnek nyugdíjba" - magyarázta Sárközy Irén, a Híd parlamenti képviselője. A Híd 2019-től évente pontosan 2 hónappal emelné a korhatárt.
