Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-19 / 140. szám

Csúcson a futball és a reklámipar 2018. június 19., kedd, XIV. évfolyam, 21. szám Vb-napló, 2018: Labdarúgás a 21. század szorításában A világbajnokság első hete nem szűköl­ködött nagy sztorikban Julen Lopetegui kirúgásától Cristiano Ronaldo mesterhár­masán át Lionel Messi elhibázott tizen­egyeséig, vagy éppen a németek bukásáig. Nem volt azonban nap, amikor a játék­­vezetés, a VAR, a gólvonal-technológia és a vb egyéb technikai csodái ne kerültek volna így vagy úgy a középpontba. A világbajnokságok történetében először ítéltek meg büntetőt a videóbíró igény­­bevétele után, és a franciák Antoine Griezmann révén értékesítették az ausztrálok elle­­ni tizenegyest. Később Ausztrália egyenlített ugyan, de a franciák újabb gólt szereztek, bár ez csak a gólvonal-technológia segítségével derült ki százszázalékosan. Mathew Ryan, az ausztrálok kapusa rendkívül csalódot­tan nyilatkozott a mérkőzést követően, mondván „nem is Franciaországtól, hanem a 21. századtól kaptak ki”. Az ezredfordulóig legfeljebb a televíziós közvetítések mi­att megnövekedett számú és típusú kamerák jelentették a technológiai innovációt a labda­rúgásban. Az első komoly fordula­tig egészen 2012-ig kellett várni: a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA akkor vezette be a játékve­zetői négyes egymás közötti zavar­talanabb kommunikációját segítő headsetes rádiókat. A 2014-es brazíliai világbajnok­ságon a bírók felszerelésének része lett a sorfalspray. A Pablo Silva argentin újságíró által feltalált, a 2011-es Copa Américán tesztelt, a szabadrúgás helyét és az attól legalább 9,15 méterre felállítan­dó sorfal vonalának kijelölésére rendszeresített vizuális segédeszköz bevezetése mellett Brazíliában az asszisztensnek nevezett partjelzők zászlói is elektronikusak lettek: az­óta a nyélbe szerelt gomb megnyo­másával hangjelzés is figyelmezeteti a játékvezetőket a kollégáik lenge­­tésére. Oroszországban már a high tech az úr A csütörtökön a házigazdák 5-0-s győzelmével kezdődő oroszorszá­gi vébé azonban még jelentősebb technológiai változásokat hoz. Az „egyenlő pályák, egyenlő esélyek” jelszavát követve a FIFA idéntől minden résztvevő nemzeti csa­patnak biztosítja az elektronikus teljesítménykövető rendszer, az EPTS (Electronic Performance & Tracking System) használatát is. A valós idejű adatelemzés így már nem csak az olyan tehetős élgárdák technológiai arzenálját bővíti, mint amilyen a címvédő német váloga­tott, amely már a 2014-es brazíliai vébén használt efféle segédeszközt a felkészülés, illetve a meccsek utáni kiértékelések során. A SAP Match Insight rendszerét akkor mások mellett a Wall Street Journal is a végső győzelemben je­lentős szerepet játszó 12. né­met játékosnak aposztrofálta. Az oroszországi világbajnok­ságon a FIFA saját fejlesztésű EPTS-ét mind a 32 csapat igénybe veheti. Ráadásul az edzői stábok a mécs­esek alatt a pályán zajló események kiértékeléséhez is használhatják a gépi segítséget. A játékosok futásteljesítményét és pozícióját detektáló optikai, és a mezekbe applikált nyomkövetők adatait, valamint a televíziós köz­vetítésben is használt kamerák fel­vételeinek felhasználását hivatalos FIFA-videó mutatta be a vb előtt az érdeklődők számára. Szemüveget a videóbírónak! Négy évvel ezelőtt már bemutat­kozott a gólvonal-technológia, de az idei vébén egy még okosabb verzió eredményeit kérdőjelezhe­tik meg az elfogult drukkerek. Az elektronikus gólbíró hivatalosan nem ítél találatot, csak azt jelzi, hogy a labda teljes terjedelmé­ben áthaladt-e a gólvonalon. A rendszer ezt a két kapufa közötti alapvonal alá illesztett vezetékek indukálta mágneses mező, a lab­dába helyezett szenzor, valamint az alapvonali kamerák segítségé­vel számítja ki - ha a labda a gól­vonal mögött tartózkodik, arról egy másodpercen belül üzenetet A világbajnokság egyetlen jelenete sem maradhat rejtve a videobírók szeme elől, mégsem a legjobb a rendszer megítélése a nyitóhét után (Fotók: képarchívum) Cr. Ronaldo mesterhármasa tapsviharra, gólöröme sok találgatásra adott okot kapnak a gólbírói pozíciót betöltő asszisztensek. A mérkőzésvezetők ráadásul az oroszországi vébén viselnek először olyan, a focisták körében különö­sen népszerű svájci luxusóragyár, a Hublot által kifejlesztett, 5 ezer dolláros okosórát, amely nemcsak a találatjelző rendszerrel, de a világ­­bajnokságon szintén most debütáló videóbíróval is össze van kötve. De ki vigyáz az őrre? A mindig időszerű kérdés a világ­­bajnokságon is azonnal terítékre került, miután — bár a szabályok rögzítik, mely esetben használható a videóbíró - a játékvezetők számos vitatott esetben sem vették igény­be a segítséget. így például akkor, mikor Cristian Pavónt buktatta az izlandi védelem elég nyilvánvaló módon, vagy amikor a svájci Zuber nemes egyszerűséggel kilökte a lab­da alól a brazil Mirandát, hogy az­tán senkitől sem zavartatva a hálóba bólintson. A kétévnyi tesztüzem után a vi­lágbajnokságon élesített videóbíró (video assistant referee, VAR) egyi­ke a legvitatottabbb technológaiai fejlesztéseknek A pálya minden szegletére rálátó kamerarendszer révén a legapróbb történés sem marad rejtve. Ugyanakkor a FIFA mindössze a gólok, a tizenegyesek és a piros lapok eldöntésére kor­látozta a videóbíró - pontosab­ban a monitorok előtt egy külön stúdióban ülő videóasszisztens - hatáskörét. A leshelyzetek csak az említett szituációk kapcsán ér­dekelhetik a moszkvai központ­ban dolgozó videóasszisztenst, aki rádión konzultálhat a mérkőzés játékvezetőjével. A bíró maga is elindíthatja a visszajátszási folya­matot, ha bizonytalan a döntésé­ben. Megszakíthatja a játékot, ha éppen nem vezet támadást egyik csapat sem, méghozzá úgy, hogy a fülére helyezett ujjal jelzi, hogy a videóasszisztenssel kommunikál, aztán egy téglapot rajzol a levegő­be, ha a visszajátszást is megnézné, aminek fényében aztán meghozza a véglegesnek gondolt ítéletét. nyitóbeszédében Vlagyimir Putyin — miközben a FIFA-nak külön közleményt kellett kiadnia, hogy a csapatok lehetőleg ne nagyon ve­gyenek tudomás a várhatóan rasz­­szista nézőtéri megnyilvánulásuk­ról, az orosz ultracsoportok pedig komoly verést ígértek a vb-re utazó lengyel és angol társaiknak — töb­bek között. A hét játékosa Természetesen a spanyolok ellen triplázó Cristiano Ronaldo. Gólja mellett egyik gólöröme is beszéd­témát szolgáltatott: tizenegyes után nem létező kecskeszakállát simo­gatta. Sokak szerint így üzent Lio­nel Messinek, akivel a vb előtt nem sokkal készült egy kecskével közös fotósorozat egy angol szójáték nyo­mán, hiszen a GOAT nemcsak az állatot jelöli, hanem a „minden idők legjobbjának” is a rövidítése (Greatest Of All Time). A hét gólja Nacho bombája a portugál kapuba. A védő korábban tizenegyest hozott össze, miután szabálytalankodott Ronaldóval szemben - látványos bombagóllal szolgáltatott igazságot saját magának. A hét szakértője A Sao Paulo-i TV-társaság a koráb­bi brazil elnököt, a jelenleg börtön­­büntetését töltő Luiz Inácio Lula da Silvát szerződtette szakértőnek, A világbajnokság 5000 eurós okosórája, mely a bírókat segíti A szabályok érthetőek: gól, tizen­egyes, piros lap, játékostévesztés - ezekben az esetekben avatkozhat közbe a VAR, de mint a legtöbb szabály esetén a kulcs az alkalma­zásban, nem a szövegezésben van. Összességében elmondható, hogy a vb első hetében erősen a közép­pontba került a rendszer, amely csiszolódik ugyan, de még messze van a végleges, tetszetős formájától. A hét idézete „Köszöntjük a fatballcsaládot eb­ben a nyitott, vendégszerető és ba­rátságos országban - fogalmazott a mondván: „nem gond, hogy nem tud bejönni a stúdióba, a cellájában megírja a véleményét, és mi megje­lenítjük azt a kivetítőn.” A hét szemforgatása „Igen, még mindig fogorvos va­gyok, és úgy tűnik, életem hátralévő részére sem szűnök meg annak len­ni” — mondta az izlandi szövetségi kapitány, Heimir Hallgrímsson, miután a vb-n nagyjából hatszá­zadik alkalommal érdeklődtek az újságírók arról, hogy tényleg van-e civil foglalkozása. Pincési László

Next

/
Thumbnails
Contents