Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-19 / 140. szám
www.ujszo.com | 2018. június 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 14 és fél ezer atomtöltet van a bolygónkon Az atomtöltetek száma 470- nel, 14 ezer 465-re csökkent a világban, de az atomhatalmak töretlenül folytatták nukleáris arzenáljuk modernizációját - áll egy hétfőn közzétett jelentésben. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPR1) friss jelentése szerint az atomtöltetek számának csökkentése nagyjából megfelelt a nukleáris fegyverek csökkentéséről az Egyesült Államok és Oroszország között 2010-ben létrejött megállappdásnak, vagyis az úgynevezett Új START-nak. USA, Oroszország: 92% A két legnagyobb atomhatalom együtt a nukleáris fegyverek 92 százalékát birtokolja: becslés szerint 2018 elején az Egyesült Államoknak 6450, Oroszországnak 6850 atomtöltete volt - tette hozzá az intézet. Kilenc ország birtokol beismerten atomtölteteket: a már említett kettőn kívül Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. Annak ellenére, hogy az atomtöltetek száma a világban összességében valamelyest csökkent, nagyon aggasztó tendenciák mutatkoznak - mondta a dpa német hírügynökségnek Shannon Kile, a SIPRI kutatója. „Az összes, atomfegyverbirtokló ország belekezdett valamilyen hosszú távú modernizációs programba, vagy bejelentette ezt a szándékot, és belátható időn belül egyikük sem akar foglalkozni a nukleáris leszereléssel”-jelentette ki Kile. Egy példát említett: az amerikai törvényhozás tavaly jóváhagyott egy modernizációs programot a rakéták, a rakétatöltetek és a repülőgépek gyártásáról. A kongresszus becslése szerint az Egyesült Államok 2017 és 2026 között 400 milliárd dollárt költ erre a programra. A SIPRI nyilvános forrásokból dolgozott, például amerikai, brit kormányzati publikációkból, amelyek viszonylag pontosak az adott ország nukleáris arzenálját illetően. „Franciaországé meglepő módon nem hiteles, és továbbra sem hiteles Oroszországé és Kínáé, noha Oroszország a 2021-ig érvényes Új START keretében megoszt információkat az Egyesült Államokkal” - mondta a kutató. Észak-Korea, a kérdőjel A legrosszabb eset Észak-Korea, amely gyakorlatilag nem árul el semmit. Szinte minden, amit tudunk róla, az külső becslés - 10-20 atomtöltete lehet -, és nem lehet tudni, hogy Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető minapi szingapúri találkozójának hatására nyitottabbá válik-e az ország. India és Pakisztán is növelte atomtölteteinek számát, és fejlesztette szárazföldről, tengerről és a levegőből indítható rakétáinak célba juttatási eszközeit. „Atomkishatalmak" Az intézet becslése szerint Nagy- Britanniának 215 atomtöltete van, Franciaországnak 300, Kínának 280, Indiának 130-140, Pakisztánnak 140 -150, Izraelnek 80. Volt egy olyan fejlemény is tavaly, amelyet Shannon Kile jónak tart: szeptemberben aláírták az atomfegyverek betiltásáról szóló szerződést, amely szerinte még messze nem megoldás, de idővel segíthet nyomást gyakorolni az atomhatalmakra, hogy semmisítsék meg atomfegyvereiket. A szerződést eddig 59 ország írta alá, és 10 már ratifikálta is. Ahhoz, hogy életbe lépjen, legalább 50 országnak kell törvénybe iktatnia. (MTI) Franciaország Pakisztán 280-140-150-130-140 Forrás: Spn/MTVA Sajtóadatbank/ MTI | (yTM)) | (Qf \ tmw.mli.hu A nukleáris robbanófejek száma (becsült adatok, 2018. január) Oroszország Amerikai Egyesült Áll. Franciaország Kína Nagy-Britannia Pakisztán India Izrael Észak-Korea Atomhatalmak a világban (2018) | 5 deklarált atomhatalom Izrael: feltételezett atomhatalom országok, amelyek atomfegyverek birtokában vannak Nagy-Britannia Egyesült Államok Oroszország n zrae Értelmiségi aszinkronúszás SÁNTA SZILÁRD Két héttel ezelőtt a somoijai Fórum Intézetben jártam egy konferencián, amely nemcsak az aznap este jelentkező arcidegzsába szuicid fájdalomhullámairól marad emlékezetes, hanem azért is, mert néhány előadás, a nervus trigeminustól egy kicsit följebb, az idegrendszer irányítóközpontját sokkal kedvezőbb módon stimulálta. A június 5-én szervezett, Helyzetjelentés a szlovákiai magyar közösségről: helyünk Európában - kihívások, stratégiák című konferencia a szlovákiai magyar közösség százéves évfordulóján az állapotfelmérést és a lehetőségek keresését egyaránt a zászlajára tűzte. Különösen az első előadás végén odavetett, sajnos, kifejletlenül maradt gondolat motoszkált bennem sokáig. Simon Áttila történész, a Fórum igazgatója tartotta az első előadást; az alapos történelmi összefoglaló végén egy kívánsággal egybekapcsolt gondolat hangzott el, mely szerint 1989-ben volt az a pillanat, amikor a szlovákiai magyar közösség céljai összhangba kerültek a szlovák társadalom haladó gondolkodású tagjainak a céljaival, és az összeurópai célokkal. Ezt az egymásra találást az előadó nagyon fontosnak tartotta, majd megjegyezte, hogy Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása után ez az összhang már nincs meg, a szlovákiai magyar közösség nem tudott (nem tudtunk) lépést tartani a szlovák társadalom jobbik részével, és jó lenne, ha újra szinkronba kerülne ez a két csoport - fogalmazta meg Simon Attila az óhaját. Föltehetően az egység megbomlása nem a februári kettős gyilkossággal kezdődött, hanem már korábban - ahogy a szlovák politika sem február óta lett korruptabb, a tragédia felszínre hozott egy sor régebbi, lezáratlan, felderítetlen, gyanús ügyet; kiderült, hogy az országot irányító politikai elit kisajátította az államot, és a saját szolgálatába állította. Javarészt erre akart rámutatni a meggyilkolt újságíró. Ha elfogadjuk, hogy nem a közöny tartotta távol a magyarokat a progresszív szlovákok törekvéseitől, akkor a Simon által említett „lemaradás” okait nem nehéz meglátni: a szlovák liberális és konzervatív értelmiséggel hagyományosan jó kapcsolatot ápoló szlovákiai magyar értelmiségiek többsége a Híd párt szellemi holdudvarához tartozott, tartozik. A 2016-os kormánykoalíció megkötésével már megjelenik egy repedés a fent említett két értelmiségi csoport között. Az újságíró brutális megölése után pedig egyre lehetetlenebbé vált lavírozni - keményebb retorika, határozottabb, élesebb hang és egyenesebb beszéd jellemezte a Smert kritizálókat. Ha ebbe a kórusba beállt volna a szlovákiai magyar értelmiség, akkor a Híd pártot is keményen bírálni illett volna. Egyelőre az a helyzet, hogy ilyen nyílt konfliktusra - egy-két kivételtől eltekintve - autonóm értelmiségiek híján, nem került sor. A szlovákiai magyar értelmiség a politikai pragmatizmus után kullog. FIGYELŐ Iránnak kémkedő izraeli miniszter Izraelben vádat emeltek egy volt miniszter ellen, aki a gyanú szerint az ősellenségnek kémkedett. Gonen Segev 1995 és 1996 között izraeli energiaügyi miniszter volt, most azzal gyanúsítják, hogy az iráni titkosszolgálat beszervezte őt. A belbiztonsági szolgálat szerint Segev Iránnal Nigériában vette fel a kapcsolatot 2012-ben, ezután kétszer Iránba utazott. Iráni ügynököktől titkosított kommunikációs eszközt kapott, amelynek segítségével az izraeli energetikai ágazattal, biztonsági létesítményekkel, illetve politikai, biztonsági tisztségviselőkkel kapcsolatos információkat továbbított. A Sin Bét belügyi szolgálat szerint a 62 éves volt politikus a biztonsági szektorral kapcsolatban álló több izraeli állampolgárt is összehozott iráni hírszerzőkkel, akiket iráni vállalkozóként mutatott be. Segev egyébként orvos, 2004-ben börtönbüntetésre ítélték Izraelben, mert ecstasy tablettákat próbált becsempészni az országba. Szabadulását követően a zsidó államot 2007-ben hagyta el. Egyenlítői- Guineában vették őrizetbe májusban, majd kiadták Izraelnek, ahol vádat emeltek ellene. Izrael régóta harcol Iránnal, amely iszlamista mozgalmakat támogat a Gázai övezetben és Libanonban. Izrael szerint januárban sikerült felszámolni egy palesztin fegyveres sejtet, amelynek tagjairól azt feltételezték, hogy Dél-Afrikából tevékenykedő iráni hírszerzők toborozták és irányították őket. (MTI) Kinél van az atomgomb, ha Kim Trumppal randizik? Amikor Donald Trump Szingapúrban tárgyalt Kim Dzsong Unnál, az amerikai elnök után mindig cipelte valaki az atomkoffert. Az észak-koreai vezérnek nincs ilyen, talán ezért utazik olyan ritkán külföldre. Keveset tudni arról, hogy Kim hogyan tartja ellenőrzése alatt atomarzenálját, amikor távol van. Kim az idei évet azzal kezdte, hogy közölte a világgal: „a nukleáris nyomógomb mindig az irodám asztalán van”. Trump a Twitteren vágott vissza: „nekem is van indítógombom, sokkal nagyobb és hatékonyabb, és az enyém működik is”. Észak-Koreában a nukleáris létesítmények fölötti ellenőrzés egy szűk, áthatolhatatlan körön belül működik. Kim 2011-ben jutott hatalom, ismereteink szerint azóta idén ment először külföldre. Kétszer volt titokban Pekingben, majd a két Koreát elválasztó demarkációs vonalon. Szingapúr messze a legtávolabbi ismert pont, ahová elutazott. Elemzők úgy vélik, hogy Kim aligha ment volna el Szingapúrba, ha nem lenne biztonságban az atomarzenálja, és nem lenne képes elrendelni a bevetését. „Nem tudni, mennyire fejlett Észak-Korea zárt kommunikációs rendszere, kérdés, hogy könnyen elérhető-e Szingapúrból” - mondta Andrew O’Neill, az ausztráliai Griffith Egyetem szakértője. Kim valószínűleg néhány bizalmi emberére testálta az arzenál felügyeletét - véli Michael Madden, északkoreai személyi kérdésekkel foglalkozó szakember. „Távolléte alatt valaki felhatalmazást adhat nukleáris csapásra” - mondta Madden. Ám számos kérdés megválaszolatlan, beleértve azt is, rendelkeznek-e az észak-koreaiak eléggé megbízható észlelő és kommunikációs rendszerekkel, hogy biztosak legyenek abban: senki sem esik pánikba és nem indít el téves támadást - vélekedett Vipin Narang, a Massachusetts Institute of Technology egyetem professzora. „Nem valószínű, hogy a parancsnoki és az ellenőrzési struktúra elég megbízható ahhoz, hogy Kim távollétében kételyek nélkül felhatalmazást adhatna rakétafelbocsátásra” - véli a professzor. Szerinte Észak- Korea valószínűleg úgy alakította ki nukleáris erejét, hogy lehetővé váljon a rakétafelbocsátások gyors engedélyezése, ellensúlyozandó egy amerikai első csapást. (MTI)
