Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-19 / 140. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2018. június 19. I 3 Újra nekifut a megújulásnak az MSZP Tóth Bertalan megválasztott elnök és Kunhalmi Ágnes megválasztott választmányi elnök a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vasárnapi kongresszusán (MTi-feiv) KÓSAANDRÁS Budapest. Az MSZP új vezetése még mindig kormányváltásról, árnyékkormányról beszél, miközben a pártot az eltűnés fenyegeti az ország nagy részén. Déja vu érzése lehetett annak, aki végigülte vasárnap az MSZP tisztújító kongresszusát: a felszólalók csupa olyan témáról beszéltek, amelyek lassan tíz éve a szocialista párt minden hasonló fórumán felmerülnek. Visszatérés a valódi baloldali értékekhez, hiteles szociáldemokrácia, kapcsolat az emberekkel - csak úgy soijáztak a már ismert szófordulatok. A leggyakrabban ismételgetett kifejezés természetesen a megújulás volt - az MSZP kis túlzással a 2006-os őszödi válság óta mást sem próbál, mint egyszerre megújulni és „visszatérni a gyökereihez”. Gyenge eredmény Az április 8-i választásokon MSZP-Párbeszéd szövetség részeként elért 11,92 százalékos listás eredmény, a 20 fős frakció komoly visszaesés a négy évvel korábbihoz (26 százalékos listás eredmény az Összefogás részeként, 28 szocialista képviselő) képest, a szocialisták már azt sem mondhatják el magukról, hogy a „legerősebb ellenzéki párt lennének”, mert a Jobbik átvette tőlük ezt a pozíciót - ettől persze még az egykori radikálisok is komoly kudarcot szenvedtek el. Ennél is nagyobb baj lehet, hogy az MSZP egyre inkább visszaszorul Budapestre: értékelhető eredményt jobbára csak a fővárosban és néhány nagyvárosban értek el, a kisebb településeken szinte mindenhol megelőzte őket a Jobbik. Eljárás a pártelnök ellen Az MSZP-t sem kerülte el a Jobbikhoz hasonló vezetési válság, abszurd módon a párt saját elnöke, Molnár Gyula ellen indított fegyelmi vizsgálatot, miután kiderült, Molnár az MSZP elnökségének tudta nélkül kötött megállapodást az amúgy mérhetetlen támogatással bíró Magyar Liberális Párttal a választások előtt. Molnár és a teljes pártvezetés lemondott a választási bukta után, és a fegyelmi nyomán világossá vált, hogy a pártelnök nem indul újra (a fegyelmi eljárásnak még nincs vége), így a kérdés az volt, ki próbálja meg kimozdítani az egyre nehezebb helyzetbe kerülő pártot az apátiából. Három jelentkező Kezdetben úgy tűnt, hárman szállnak ringbe az elnöki címért: Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke, Mesterházy Attila, aki 2014-ben volt a baloldali Összefogás miniszterelnök-jelöltje és Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. Vagyis a felállás a következő volt: Kunhalmi budapesti elnökként népszerű volt a fővárosban, ráadásul a kevés egyéni körzetben nyertes szocialista egyike, vidéken viszont nem különösebben ismert. Mesterházy Attila elmondhatta magáról, hogy vele négy éve még mindig jobban szerepeltek, Tóth Bertalan pedig az „újdonságfaktorra” bazírozhatott. Kunhalmi Ágnes a kongresszust megelőzően visszalépett, és bejelentette, hogy csak a párt választmányi tisztségéért indul, ez sokak szerint egy megállapodás része volt, tény, hogy erre a tisztségre egyedül pályázhatott. Önálló „erőközpont" Az eladósodott MSZP gazdaságilag is nagyon nehéz helyzetben van, főleg vidéken kellett több pártirodát bezárni, mert nem volt már pénz a fenntartásukra, és a fizetett alkalmazottak számát is vissza kellett vágni az elmúlt években. Az elnök a szavazatok 54 százalékával Tóth Bertalan lett, Mesterházy Attila 46 százalékos eredménye azt jelzi, komoly megosztottság van a párton belül. Igaz, a két jelölt különösebben nem támadta egymást a nyilvánosság előtt. Mesterházy erős támogatottsága és a tény, hogy Szakács László személyében egy őt támogató alelnöke is lesz az MSZP-nek, a Népszavának név nélkül nyilatkozó kongresszusi küldöttek szerint azt jelzi, hogy az egykori kormányföjelölt „önálló erőközpontot” jelent a párton belül. Tóth Bertalan első beszédében megújulást és a valódi baloldali értékekhez való visszatérést ígért, majd bejelentette, hogy haladéktalanul megkezdik a felkészülést a helyhatósági választásokra. Tóth szerint az egyik legfontosabb feladatuk a vidéki szervezetek megerősítése, hogy erre hogyan lesz képes a pénztelenséggel és káderhiánnyal küzdő MSZP, az egyelőre nyitott kérdés. Nem látszik a kiút Új elnöke van tehát az MSZP-nek, de egyelőre nem látszik, hogy miképpen tudna kilábalni a tartós válságból és a mostaninál jobb eredményt elérni jövő ősszel a helyhatósági választásokon. Pedig a Publicus Intézet felmérése szerint hat megyei jogú városban lenne esélye jövőre az ellenzéknek polgármestert adni (Szeged, Tatabánya, Pécs, Miskolc, Dunaújváros, Szolnok), igaz, ehhez teljes ellenzéki összefogásra lenne szükség. Nagyobb béremelést akarnak a pedagógusok ÖSSZEFOGLALÓ „Kezdjetek el cselekedni!" - ezzel a jelszóval mintegy negyven pedagógus ós diák tiltakozott tegnap az oktatási minisztárium épülete előtt. Tizenegy kulcsfontosságú probléma megoldását sürgetik. Az oktatási miniszterrel tegnap nem voltak hajlandók tárgyalni. Pozsony. „Az időhúzás minisztériuma”, „Finnország az ezer tó országa, Szlovákia az ezer ígéret országa” - ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel tüntetett mintegy negyven pedagógus és diák tegnap reggel 7 órától az oktatási minisztérium épülete előtt a tárca tétlensége miatt. A Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése (ISU) és a diákok Nekünk nem mindegy kezdeményezésének képviselői tizenegy olyan kérdésre akartak választ kapni, melyek megválaszolását szerintük a kormánynak és minden hivatalnokának kulcsfontosságúként kellene kezelni. Martina Lubyová (SNS-jelölt) tárcavezető megjelent a tüntetők között, és tárgyalni invitálta őket. „Ma tüntetni jöttünk. Tetteket akarunk látni. Ha cselekednének, akkor tárgyalnunk sem kellene” - reagáltak a tiltakozók, akik választ várnak arra a kérdésre is, miért nem emelték a pedagógusok és tudományos munkatársak bérét 140, illetve további 90 euróval. Ezt a követelést a pedagógusok még 2016-ban fogalmazták meg. Fix összeg helyett • A béremelés kérdését Peter Pellegrini (Smer) kormányfő nyitotta meg múlt pénteken. Szerinte a pedagógusok két lehetőség közül választhatnak. „2019 és 2020 januárjában 10-10%-kal emelkedjenek a bérek, vagy minden év szeptemberében 6%-kal” - javasolta a kormányfő. Vladimír Crmoman, a Szlovák Pedagóguskamara elnöke és a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezésének (ISU) tagja elmondta, hogy elutasítják a 10%-os javaslatot, ugrásszerű emelést szeretnének. Martina Lubyová szerint fix „Három év alatt három miniszter cserélődött ki, folyton az oktatásügy reformjáról beszéltek, de csak tologatták a határidőket, és semmit sem valósítottak meg." összeggel más országokban sem emelik a béreket. „Olyan helyzet is előállhatna, hogy azok, akiknek alacsony az alapfizetésük, százalékban sokkal nagyobb emelést kapnának, ; mint azok, akiknek magasabb a tarifabérük” - magyarázta Lubyová. - Ugyanakkor Crmoman azt állítja, hogy a legutóbbi 6%-os emelés a va: lóságban 5,2%-ot tesz ki, s ha 2018- ban nem lesz emelés, akkor tovább; ra is csak kullogunk az OECD-országok pedagógusainak ; átlagkeresete után. Kót év múlva lesz hely A pedagógusok azt is felrótták a tárcának, hogy nem tette vonzóbbá : a pedagóguspályát, és hogy tovább: ra sincs elegendő óvodai férőhely. „Dolgozunk azon, hogy két éven belül az uniós forrásokat felhasználva annyi férőhelyet alakítsunk ki, hogy az ötévesek számára elegendő férőhely legyen, és ötéves kortól kötelezővé tehessük az óvodalátogatást” - válaszolta a felvetésre a miniszter. Országszerte jelenleg mintegy 11 ezer óvodai férőhely hiányzik. A tiltakozók azt is kifogásolták, hogy a hazai oktatásügyet 2003-tól - ekkor lépett hatályba az oktatási intézmények decentralizációja - képtelenek egy minisztérium irányítása alá összevonni, és egységessé tenni az oktatási intézmények finanszírozását. Elfogadhatatlannak tartják a nevelőnők helyzetét is, akik épp a decentralizáció miatt az önkormányzatok alá tartoznak, s béremelésükről a polgármesterek önkényesen döntenek. Érthetetlen számukra az is, hogy miért halogatja a tárca a tankönyvpolitika reformj át. Tetteket akarnak „Három év alatt három miniszter cserélődött ki, folyamatosan az oktatásügy reformjáról beszéltek, de mindhárman csak tologatták a határidőket, és semmit sem valósítottak meg. Elutasítjuk ezt a játékot - mondta Crmoman, hozzátéve, hogy az ISU érzékenyen figyeli az elmúlt hónapok eseményeit. - Ezek fényében az oktatásügy gondjai mellékesnek tűnhetnek, nekünk azonban az ellenkezője a meggyőződésünk. Társadalmunk jövője az oktatásügy és az oktatási rendszer átalakításán múlik”-közölte Crmoman. (TASR, ie) Az oktatási tárca tétlensége miatt tiltakoztak a pedagógusok tegnap a minisztérium előtt (SITA-felvétel)