Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-18 / 139. szám
www.ujszo.com | 2018. június 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szorongatják Merkelt Szinte az egész német sajté arról írt a hétvégén, hogy az Angela Merkellel kormányzó bajor Keresztényszociális Unió (CSU) a menekültpolitika megváltozását követeli, ellenkező esetben akár a kormányból is kész kilépni, sőt örökre szakítani a CDU-val. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) szerint a testvérpárti szövetség felbontását fontolgatják Merkel CDU-jával a bajorok a kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter menekültügyi vitája miatt. Seehofer pártja azt akaija, hogy a menedékkérők bizonyos csoportjaitól tagadják meg a belépést. A vita akár szakításhoz is vezethet, és ugyan mindkét párt részéről azt hangsúlyozzák, hogy az egység megőrzésére törekednek, de már megkezdték a felkészülést a testvérpárti kapcsolat felszámolására, legalábbis gondolatban - írta a FÁS. A casus belli, vagyis az ürügyet adó lépés az lenne, ha Seehofer nem várná be a Merkel által kezdeményezett európai uniós egyeztetéseket és a június 28-án kezdődő EU-csúcsot, hanem miniszteri hatáskörében utasítaná a határőrizetért felelős szövetségi rendőrséget a szigorítás bevezetésére. Merkel ebben az esetben menesztené a belügyminisztert, ami egyenlő lenne a testvérpárti kapcsolat és a kormánykoalíció felbontásával. Ebben az esetben a CDU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) vagy a Zöldekkel folytathatná a kormányzást. Viszont a CDUSPD-Zöldek koalíció azt az érzést keltheti a választókban, hogy a CDU beállt a baloldali tábor pártjai közé. Állítólagos ultimátum A Bild című lap egyenesen azt írta, Merkel ultimátumot kapott, két hete van, hogy európai szintű megoldást találjon a menedékkérők visszafordítása körüli vitára, ám a CSU főtitkára cáfolta ezt. „A CSU-ban senkinek sem áll érdekében a kancellár megbuktatása vagy a koalíció felrobbantása. De semmiképpen nem engedünk abból, hogy a menedékkérők bizonyos csoportjaitól meg kell tagadni a belépést az országba-mondta Seehofer a Bild am Sonntagnak. Merkelék szerint viszont legalább a migrációs nyomásnak leginkább kitett társországokkal egyeztetve kell megszigorítani a rendszert, addig pedig változatlanul kell hagyni a 2015-ben bevezetett gyakorlatot, hogy mindenkit be kell engedni, aki azt mondja, hogy menedéket akar kérni. Ezzel a nővel már nem... A CSU elnöksége viszont már mai ülésén kinyilvánítja, hogy teljes mértékben támogatja pártelnökét, így előfordulhat, hogy Seehofer nem várja meg a kancellár európai egyeztetéseit és utasítja a rendőrséget a határigazgatási szigorítások bevezetésére. Merkel és Seehofer legutóbb szerdán próbálta meg személyesen rendezni a vitát, a késő estig húzódó eredménytelen tárgyalások után a Welt am Sonntag értesülése szerint párttársainak kétszer is kijelentette, hogy „ezzel a nővel én már nem tudok együtt dolgozni”. Az egyelőre nem ismert, hogy a CSU szerint pontosan kiket kell visszafordítani a határon. Lapértesülések szerint valamennyi menedékkérőt, akit a dublini rendszer valamelyik országában már regisztráltak, vagyis ujjnyomaiét rögzítették az Eurodac nevű közös adatbázisban, ami a nemzetközi migrációs válság jelenlegi intenzitását tekintve évente több tízezer fő. Ha csak azokat fordítanák vissza, akik be is nyújtották valahol menedékjogi kérelmüket, az viszont csak néhány ezer embert jelentene éves szinten. Abban mindkét párt egyetért, hogy a Németországban már elutasított, de visszatérni szándékozó menedékkérőket nem szabad beengedni. (MTI) Körülbelül 2,5 millió embert csempésznek át a határokon évente Világszerte 2,5 millió embert juttattak át az államhatárokon embercsempészek 2016-ban, ás mintegy 7 milliárd dollár bevételük volt ebből - állapítja megjelentésében az ENSZ Kábítószer- ás Bűnüldözési Hivatala (UNODC). Nagyjából ennyit fordít évente humanitárius segélyezésre az Egyesült Államok és az Európai Unió együttvéve. A jelentés szerint az embercsempészet világ minden régiójában jelen van; főleg azok fordulnak a bűnözőkhöz, akiknek nincs más módjuk, hogy konfliktus sújtotta hazájukból biztonságos helyre meneküljenek. A tanulmány szerint 2016-ban 34 ezer kísérő nélküli vagy szüleitől elszakadt gyerek érkezett az Európai Unióba, főleg Görögországba, Olaszországba, Bulgáriába és Spanyolországba. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint minden évben több ezren vesznek oda az úton; a legveszélyesebb a Földközitengeri útvonal, ahol a halálesetek 50 százalékát jegyezték fel. A jelentés kiemeli: az is előfordul, hogy az embercsempészek szisztematikusan, tömegesen megölik áldozataikat. Emellett a migránsok más visszaéléseknek is áldozatul eshetnek; fizikai erőszak, nemi erőszak, lopás, emberrablás, zsarolás, emberkereskedelem fenyegeti őket. Az UNODC arra is kitért, hogy az embercsempészetnek korrupciós vetülete is van. Az embercsempészek ugyanis gyakorta bonyolult módszereket alkalmaznak a hatóságok megtévesztésére, álházasságokkal, fiktív munkaszerződésekkel, hamis dokumentumokkal vagy vesztegetéssel igyekeznek áldozataikat átjuttatni a határokon. A legtöbb embercsempész-hálózat a legtöbb szinten rendszerszintű korrupció mellett működik- állapította meg a világszervezet. (MTI) Végigdorbézoltuk az olcsó pénz korszakát MOLNÁR IVÁN lovákia számára is fontos döntés született a napokban, amelyet azonban a többség egy vállrándítással intézett el. A lakosság nagy részét a száraz gazdasági szaknyelv riasztotta vissza, a politikusok pedig azért hallgatnak, mert már megint lenne miért szégyenkezniük. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi a múlt héten bejelentette: a jövő év elejétől a bank megszünteti gazdaságélénkítő eszközvásárlási programját. Első hallásra a hír nem sokakat fogott meg. Olyan ez, mint amikor mindenki önfeledten élvezi a szikrázó napsütést a nyári szabadságát töltve valamelyik üdülőhelyen, miközben a meteorológiai intézetben a szakemberek már aggódva figyelik a barométer kilengését, amely a közelgő viharra figyelmeztet. Az EKB mostani bejelentését is egyfajta kilengésként értékelhetjük a gazdasági barométeren, amely azt jelzi, hogy végéhez közeledik az euróövezet történetének egy fontos időszaka, az olcsó pénz korszaka, és ezt a jövőben mindannyian megérezzük. Az EKB az eurózóna gazdasági gyengélkedése miatt még 2014-ben döntött úgy, hogy az alapkamat csökkentése mellett „nem konvencionális eszközök” bevetésével próbál segíteni. 2015 márciusában indult el az EKB eszközvásárlási programja, melynek keretében a jegybank értékpapírok, államkötvények, később pedig vállalati kötvények vásárlásába kezdett. A célja az volt, hogy a hozamok leszorításával és a lakossági fogyasztás ösztönzésével életet leheljen a gazdasági növekedésbe. Az állampapír-piacokon a jegybanki kereslet leszorította a hozamokat. Magyarul: az államok így jóval olcsóbban kölcsönözhetnek pénzt, ami megtakarítást jelent az országok államháztartásának, a nagyobb költségvetési mozgástér pedig felhasználható a gazdaság élénkítésére és a reformok megvalósítására. Peter Kazimir pénzügyminiszter az elmúlt hónapokban ennek köszönhetően állhatott ki többször is a sajtó elé, azzal dicsekedve, hogy Szlovákiának még soha ilyen olcsón nem kölcsönöztek pénzt. A bukott kormányfő, Robert Fico ezt többször is a kormánya sikereként próbálta meg beállítani, azzal ámítva a lakosságot, hogy ez az ő fantasztikus gazdaságpolitikájuk érdeme. Ez persze nem igaz, ennél is fontosabb azonban, hogy a hirtelen jött olcsó pénzt nem arra használták fel, amire ezt eredetileg szánta az EKB: olyan reformok bevezetésére, amelyek segíthettek volna túlélni a várható nehezebb időszakot. Szlovákiának ugyan hárompárti koalíciós kormánya van, a döntő szó azonban most is a Smeré, a párt pedig az elmúlt tíz évben semmit sem változott. Ha nem várt pénzhez jut, mindig úgy viselkedik, mint az egyszeri ember a lottónyereménnyel. A gyerekeknek játékot és cukorkát vesz, a feleségnek ékszereket, magának nagyképemyős plazmatévét, mindezt megfejeli egy luxusnyaralással, miközben lassan a fejükre dől a ház, több havi elmaradásuk van az energiaszolgáltatóknál, a gyerekeknek pedig a legalapvetőbb tanszereik is hiányoznak. Ez a Smer vezette kormányok valódi gazdaságpolitikája. Az olcsó pénzt olyan ad hoc intézkedésekre használja fel, amelyekkel ugyan jó pontokat szerez a választóknál, az ország érdekében azonban keveset tesz. Minden mérvadó nemzetközi intézmény a szlovák oktatásügy és egészségügy katasztrofális helyzetére, a szociális ellátó rendszer súlyos hiányosságaira figyelmeztet, ezek rendbetétele helyett azonban a kormány szociális csomagokkal hízeleg a választóinak. Persze, még nincs késő, hiszen az olcsó pénz korszaka még nem ért véget. A probléma azonban az, hogy Szlovákia már két évvel a választások előtt választási lázban ég. A kormánypártok egymást próbálják túllicitálni a futószalagon gyártott választóámító törvényjavaslatokkal, amelyek jól mutatnak majd a választási kampányban. így minimum az elkövetkező két évben semmilyen változásra nem számíthatunk, miközben az idő sürget. Egyre több mérvadó elemző társaság figyelmeztet az újabb válságra. A napokban Christine Lagarde hívta fel a figyelmet arra, hogy egyre sötétebb felhők gyülekeznek a világgazdaság egén, márpedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója nem tartozik a vészmadarak közé. Ha ő ilyet állít, elkezdhetünk félni. Ami biztos, hogy a jövőben megugranak a kamatok, ami a szlovák lakosság eladósodottságát tekintve már önmagában is vészjósló hír. Ha mindezt megfejeli egy újabb gazdasági válság, amelynek az átvészeléséhez a kormány nem biztosított mentőövet, úgy csapnak majd át fejünk felett a hullámok, hogy csak Fico szociális csomagjaiba kapaszkodhatunk. Ha valaki a fuldoklót mentőöv helyett egy nehéz csomaggal dobja fejbe, azt alapesetben nem szoktuk teljesen beszámíthatónak tartani, a politikusok esetében azonban úgy tűnik, már hozzászoktunk. FIGYELŐ rópai megoldást szorgalmaz a migrációs válságra, ám a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártjából származó Horst Seehofer belügyminiszter szigorú nemzeti intézkedéseket tervez, ami feszültséget okoz köztük. Egyik javaslata, hogy a migránsok belépését a német határon el lehessen utasítani, például azokét, akiket már más EU- tagállamban regisztráltak. (MTI) Merkel migrációs minicsúcsa A migrációs válság által érintett uniós országok mini-csúcstalálkozóját tervezi Angela Merkel német kancellár még a két hét múlva esedékes uniós csúcs előtt - írta a Bild című német lap. Görögország, Olaszország és Ausztria vesz részt (Lubomlr Kotrha karikatúrája)
