Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-16 / 138. szám
www.ujszo.com | 2018. június 16. KÜLFÖLD 3 Francia-olasz egyeztetés a menekültek ügyében RÖVIDEN Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő tegnap európai elosztóközpontok létrehozását javasolta az Európába igyekvő migránsok származási országaiban a migrációs hullám szabályozására. Párizs/Berlin. „Európai központokat kell létrehoznunk a származási országokban, mielőtt a migránsok nekiindulnak a Földközi-tengernek” - mondta az olasz kormányfő a francia elnökkel elköltött munkaebédjüket követően tartott közös sajtótájékoztatójukon. Emmanuel Macron megerősítette, hogy szerinte is „a túlsó parton kellene a menekültügyi feladatokkal foglalkozó hivatalainknak” a feladatukat megkezdeniük. Franciaország kész menedékkérőket befogadni az Aquarius fedélzetén utazó migránsok közül, akik jelenleg útban vannak Spanyolország felé — ezt Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter ajánlotta fel spanyol kollégájával, Josep Borrellel folytatott beszélgetése alkalmával. A párizsi külügyminisztérium szerint Franciaország hajlandó a hajón utazók közül olyanokat befogadni, akik megfelelnek a menedékjog előírásainak. A minisztérium szerint Spanyolország pozitívan fogadta a francia felajánlást. Ugyanakkor egyelőre nem világos, Párizs mennyi embert fogadna be az Aquariusról. Olaszország vasárnap megtagadta a francia Sós Mediterranée és az Orvosok Határok Nélkül (MSf) civil szervezetek által működtetett, 629 migráns szállító mentőhajó kikötését, és Málta sem fogadta a hajót. Az Aquarius sorsa végül rendeződött: a migránsokat olasz hajók segítségével szállítják át Spanyolországba. Tovább tart Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kormányának belügyminisztere, Horst Seehofer, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének vitája a menekültügyi szabályozásról. Alexander Dobrindt, a pártszövetség közös Bundestag-frakciójában dolgozó CSU-s képviselők vezetője szerint „százszázalékosan” támogatják Horst Seehofer tervét, amely szerint meg kell tagadni a belépést a határon menedékkérők bizonyos csoportjaitól, elsősorban azoktól, akiket máshol már nyilvántartásba vettek, vagy elkezdték menedékjogi eljárásukat, és nem szabad ezzel várni egy EU-s szintű megállapodás létrejöttéig. Az elnökség hétfőn Münchenben ugyancsak megerősíti majd ezt az álláspontot, Horst Seehofert így pártja teljes támogatásával hajthatja végre mindazt, ami belügyminiszterként a felelősségi körébe tartozik - utalt Alexander Dobrindt arra, hogy a tárcavezető akár a kancellár egyetértése nélkül is utasíthatja a határigazgatásért felelős szövetségi rendőrséget a szigorítások bevezetésére. A német sajtó értelmezése szerint a CSU ezzel ultimátumot adott a kancellárnak, kilátásba helyezte, hogy támogatása nélkül is elrendeli a határigazgatási szigorításokat. (MTI) Babis-kabinet: szocdem igen Zeman az elnöki rezidencia kertjében elégetett egy férfialsóneműt jelképező vörös posztót ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Acseh szociáldemokraták tagságának többsége a kormányban való részvétel mellett szavazott. MiloS Zeman cseh államfő vasárnap fogadja Andrej BabiS miniszterelnököt, aki ismerteti vele az új koalíciós kormány tagjainak névsorát. Milos Zeman bejelentése előtt a prágai várhoz tartozó elnöki rezidencia kertjében rakott máglyán elégetett egy férfialsónadrágot jelképező méretes vörös posztót, amellyel egy korábbi incidensre utalt: 2015. szep-Tálib parancsnok likvidálása tember 18-án a Ztohoven cseh művészetcsoport három tagja felmászott a FLradzsin tetejére, és az elnöki lobogót egy hatalmas vörös férfialsónadrágra cserélte. „A prágai vár felett végre annak a férfinak a zászlaja lenghetett, aki gemmiért sem szégyellj magát” - írta 2015-ben a Facebook-bejegyzésében a Ztohoven csoport. „Az alsóneműk ideje a cseh politikában véget ért” - mondta az államfő újságíróknak. Zeman a sajtótájékoztatón leszögezte: a politikában érvekre, nem pedig alsóneműre van szükség. Újságírói értékelések szerint Zeman ezzel a szokatlan gesztussal valószínűleg a cseh jobboldalt kívánta bírálni, amely ellenzi, hogy az uniós támogatásokkal való visszaéléssel gyanúsított Andrej Babis legyen a kormányfő, tervezett koalíciós kormánya pedig a kommunista párt segítségével szerezzen bizalmat a parlamentben. Zeman viszont támogatja Babist, akárcsak azt, hogy a választáson győztes mozgalma (ANO) Cseh Szociáldemokrata Párttal (CSSD) lépjen kormánykoalícióra. Miután az ANO-nak és a CSSD-nek a 200 tagú képviselőházban 93 képviselője van (78 és 15), az új kormánykoalíció csak egy harmadik erő segítségével kaphatja meg a bizalmat a parlamentben. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) már bejelentette, hogy valamilyen módon kívülről támogatni fogja vagy megtűri a koalíciót. A cseh jobboldal az 1989-es rendszerváltás megcsúfolásának nevezi, hogy a kommunisták most újra a hatalomba kerülnek. Szerintük ez Zeman segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg. Miután a szociáldemokrata párt tagságának 59%-a megszavazta a belépést Babis kormányába, a párt várhatóan 5 miniszteri bársonyszéket kap a 15 tagú kormányban, a kommunisták pedig támogatásuk fejében fontos posztokhoz jutnak az állami vállaltokban és intézményekben. Időközben Andrej Babis Strasbourgban beperelte Szlovákiát, mivel mindmáig nem tudta elérni, hogy ne vezessék őt a szocialista állambiztonság (StB) jegyzékében. (MTI, ú) Politikai ajándékot kapott Trump Kabul. Pilóta nélküli amerikai repülőgép végzett Fazlulla mollával, a pakisztáni tálibok vezetőjével Kelet-Afganisztánban. A Tolo News tévécsatorna szerint Fazlulla móllá, a Tehrik-i- Talibán Pakisztán (TTP) nevű csoport vezetője szerdán halt meg a pakisztáni határ melletti Kunár tartományban végrehajtott dróntámásában, amelyben meghalt a szervezet négy másik parancsnoka is. Martin O'Donnel, az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok szóvivője megerősítette, az amerikai hadsereg akkor az afgán-pakisztáni határ közelében légicsapást hajtott végre, amelynek célpontja egy terrorszervezet magas rangú vezetője volt. Hozzátette, a dróncsapás nem sérti az amerikai hadsereg által vállalt kötelezettséget, amely szerint tiszteletben tartja az afgán kormány által meghirdetett tűzszünetet. Ez csak az afgán tálib mozgalomra vonatkozik, más terrorszervezetekre nem. (MTI) James Comey, a Szövetsógi Nyomozó -iroda (FBI) tavaly menesztett igazgatója megsórtette az FBI előírásait, amikor Hillary Clinton exküliigyminiszter és elnökjelölt vitatott levelezéséről nyilvánosan beszélt, de nem volt politikailag elfogult - állapította meg az igazságügyi minisztérium. Washington. A jelentés az FBI 2016-ban, Hillary Clinton korábbi elektronikus levelezése ügyében folytatott nyomozását, annak esetleges politikai kötődéseit vizsgálta. Az FBI-nyomozásnak az volt a célja, hogy feltálja, vajon a Clinton magánszerverén bonyolított levelezés nyomán kerültek-e illetéktelen kezekbe szigorúan titkos információk. Az igazságügyi minisztériumban és a tárca felügyelete alá tartozó FBI- nál még a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt - de elemzők szerint ezzel összefüggő - személycserék és elbocsátások voltak. Elbocsátották például Andrew McCabe helyettes James Comey hibázott (Tasr/áp) FBI-igazgatót, aki ellen várhatóan büntetőeljárás is indul. Az igazságügyi tárca főfelügyelője, Michael Horowitz által nyilvánosságra hozott jelentés leszögezi: James Comey megsértette a szervezet belső szabályzatát azzal, hogy nemcsak kongresszusi politikusokat tájékoztatott a nyomozás részleteiről, de a nyilvánosság előtt is beszélt róluk. Comey lépései „rendkívüliek” voltak, és ellentétben álltak az FBI szabályzatával - fogalmazott a jelentés. Emellett alaposan hibáztatható két magas rangú FBI-tisztségviselő is, akiknek levelezéséből kiderült, hogy az akkor még elnökjelölt Donald Trump ellen léptek fel. A jelentés várhatóan heves politikai vitákat gerjeszt majd. Nem sokkal nyilvánosságra hozatala előtt Donald Trump újságíróknak azt mondta: a jelentés „születésnapi ajándék lesz” neki. Az elnök ugyanis június 14-én ünnepelte 72. születésnapját. Csalódottságának adott hangot Christopher Wray, az FBI igazgatója, miután nyilvánosságra került a jelentés. Wray elmondta: elfogadják és tiszteletben tartják a jelentésben foglaltakat. Az érintett munkatársakat felelősségre fogják vonni, és új, szigorúbb szabályozást dolgoznak ki a sajtóval történő kapcsolattartásra is. (MTI) Életfogytiglan a késeidnek Helsinki. Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Finnországban azt a marokkói férfit, aki tavaly nyáron egy terrorcselekménynek minősített késes támadásban megölt két nőt és megsebesített további 8 embert. Finnországban ez volt az első bírósági ítélet, amelyet terrorcselekménnyel vádolt személy ügyében hoztak. Az elítélt, Abderrahman Bouanane 2016-ban menedékjogért folyamodott Finnországban. A 22 éves tettes beismerte tettét, és azt állította, hogy az Iszlám Állam katonájaként cselekedett. (MTI) Egyeztetés a közös hadgyakorlatokról Szöul. Dél-Koreaés az USA tárgyalásokat kezdett a közös hadgyakorlatok felfüggesztésének lehetőségéről, döntésüket hamarosan ismertetik - közölte a szöuli elnöki hivatal. A katonai manőverek felfüggesztésének lehetősége azután merült fel, hogy Donald Trump amerikai elnök keddi, Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel Szingapúrban folytatott találkozóját követően úgy vélekedett, a hadgyakorlatok sokba kerülnek és provokatívak. Mun Dzse In délkoreai elnök ugyancsak készséget mutatott az ilyen gyakorlatok felfüggesztésére. (MTI) Iráni elemekből készült rakéták New York. A jemeni húszi lázadók által Szaúd-Arábiára kilőtt rakéták alkatrészei Iránban készültek, de nem lehetett megállapítani, hogy mikor kerültek Jemenbe - derül ki az ENSZ- jelentéséből. António Guterres ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanácsnak írt jelentésében azt írja, a tavaly nyár óta Szaúd-Arábiára Jemenből kilőtt öt rakéta kulcsjellemzői megegyeznek egy ismert iráni rakétatípuséval, a rakéták maradványaiból pedig az derült ki, hogy alkotórészeik Iránban készültek. Januárban a világszervezet azt állapította meg, hogy Iránból ballisztikus rakéták és drónok kerülnek a síita húszi lázadókhoz. (MTI) Összecsapások Líbiában Bengázi. Támadást indítottak líbiai iszlamista fegyveresek az ország jelentős részét ellenőrző Halifa Haftár tábornok vezette - nemzetközileg el nem ismert - Líbiai Nemzeti Hadsereg állásai ellen a Líbia északi részén található olajterminálok környékén. Eközben Haftár fegyveres erői arról számoltak be, hogy a Tobruk és Bengázi közötti Dema városának elfoglalása napok kérdése, a mintegy 125 ezer lakosú városban már csak 50-60 ellenséges harcos van. A keletlíbiai haderő 2016-ban vette ostrom alá Demát. Líbia Moammer Kadhafi diktátor 2011 -es megbuktatását követően süllyedt mély káoszba. (MTI) Conte (balról) és Macron. Próbálnak egyetérteni a menekültügyben. (Sita/ap)
