Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-15 / 137. szám
8 I ■ ■ RÖVIDEN Kerekes Vica a Hab főszerepében Budapest. Romantikus vígjáték készül Kerekes Vica főszereplésével Lakos Nóra rendezésében. A Hab munkacímet viselő film forgatása június végén kezdődik, a vígjáték a tervek szerint jövő ősszel kerül a mozikba. A készülő filmben Kerekes Vica egy reménytelenül szerelmes cukrászlányt alakít, aki mindent megtesz, hogy megmentse cukrászdáját és visszaszerezze élete szerelmét. Az alkotók elegáns játékos és humoros mesét ígérnek az elköteleződéstől rettegő mai harmincas „felnőttgyerekek” párkapcsolatairól, a reménytelen szerelmek el-PENGE A provinciális tekintet könyve Erős elsőkötet a Mohácsi Balázsé. Átgondolt, intellektuális, nyelvileg igen tudatos, nyoma sincs az útkeresés bizonytalanságainak. Identitásköltészet, mint oly sok kortársáé. De ami egyedivé teszi, hogy egyúttal - és legalább annyira-városköltészet: vagyis a versekben előhívott identitásnak a város nem csak a színterét képezi, hanem ontológiai értelemben elválaszthatatlanok egymástól. A város a lírai énbe helyezkedik, ahogy a kötetnyitó vers mondja: „ körülnézek, csak a várost látom. / /belém telepszik, lehet egy /madár röpte, víz tiszta kékje, egy kavics, egy nő a sarki / közértből, a feleségem, az/ anyám... ” És a város nyelv is: „ mert ez olyan város, amin nem beszélhetek hozzád... ” De olyan, olyannyira belső nyelv - lásd a belső város c. verset hogy fordításra szorul. Ennek folyamata tulajdonképp a hungária út, hazafelé, ami persze nem lezárható, csupán az utolsó oldallal befejezhető. A hazafelé nem jelent megérkezést is, inkább állandó közlekedést emlékfoszlányok és jelen idejű impressziók közt. így elevenedik meg Pécs városa, mondhatnánk, ha nem éreznénk oly elcsépeltnek e beszédfordulatot. A panoráma-kísérlet azért fontos verse a kötetnek, mert remekül viszi színre a lírai én összetett viszonyulását a térhez, amelyhez tartozik. A vers valóban egy átfogó látvány megrajzolásának kísérlete. A tekintet pásztázik, a vers vége felé valóban körbe is fordul, miközben az olvasónak szóló utasítások segítségével követhetjük útját: „ott”, „balra vissza”, Jobbra fel”, „hátam mögött” stb. A vers végig megőrzi annak illúzióját, hogy egy képet nézünk. A látványelemeket azonban mindvégig személyes emlékek kísérik, a vers második felére ezek lesznek túlsúlyban. Érvényesül tehát így egy belső nézőpont is, a megfigyelő, imaginativ és testi értelemben is, engedéséről és a valós kapcsolatok nehézségeiről. (MTI) Ewan McGregor a Ragyogásban Los Angeles. Ewan McGregor alakítja Jack Nicholson már felnőtt fiát a Ragyogás című legendás horrorfilm folytatásában. Stephen King 2013-ban publikálta Ragyogás című 1977-es regénye folytatását. Az Álom doktor című könyv filmes adaptációja most a Warner Bros. stúdióban készül. A Ragyogásból Stanley Kubrick rendezésében 1980-ban született film Jack Nicholson főszereplésével, amely a horrorműfaj egyik meghatározó klasszikusa lett. (MTI) részesévé válik annak, amit megfigyel. Létezésének dinamikáját a kettő közti oszcilláció határozza meg. Mindez igazodik a kötet konceptjéhez: Mohácsi ugyanis a provinciális, a lokális tekintetet próbálja nyomon követni. Aminek az a tulajdonsága, hogy nem rendelhető fölé más tekinteteknek. Énnek esztétikai megfelelője a nyitott mű, „ mely tagadja, hogy létezne egyetlen kiemelt/tapasztalata, nézete vagy állapota ”. Mohácsi számos költőt, dalszerzőt, művészt stb. idéz meg - ábécérendbe helyezett nevükből született a kötet utolsó verse. A címe - intertextualitás & kollázs - sokatmondó, ugyanis megjelöli azt a két szöveg- és kulturális hagyományt, melyek a kötet nyelvezetét, tér- és időszemléletét a leginkább alakítják: a posztmodemt és az avantgárdot. Messzire vezetne e kérdéskör szétszálazása, csupán egy példa: a lassúváros-kiáltvány című vers remekül ütközteti a két esztétikát, ugyanis itt az avantgárd kiáltvány-műfaj parodikus kiforgatásáról van szó. Érdekes lenne megvizsgálni a könyvet persze más szemszögből is, például olyan kortárs városkötetek fényében, mint Borbély Szilárd Berlin - Hamletje vagy Térey János vonatkozó művei. Mindenesetre Mohácsi városa nemcsak az emlékezés helye, hanem aktuális, élő valóság, ahol a múlt is jelen van: „ élet mindez sőt fiatalság és most épp most Mohácsi Balázs: hungária út, hazafelé. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018.80 oldal. 8/10 VI DA . GERGELY KRITIKAI ROVATA KULTÚRA A Jókai Napok mai műsora 10.00 - VMK-kamara Shakespeare: Ahogy tetszik, komédia (Sycorax Diákszínpad, Királyhelmec) Rendezte: Pekárovics Marianna 13.00 - VMK-kamara N. Tóth Anikó és a csoport: Bizalom, etűdök emberi kapcsolatokra (SzondySokk, Szondy György Gimnázium, Ipolyság) Rendezte: Köteles Judit és N. Tóth Anikó 14.30-17.00-VMK Szakmai értékelés 17.00- Tiszti pavilon-klub Múzeumi Szalon - a vendégszékben a 65. évadát ünneplő Komáromi Jókai Színház képviselői Beszélgetőtárs: Miklósi Péter 18.00- VMK Michel Tremblay: BINGÓ (a Sógornők című dráma nyomán), zenés komédia (Kármán József Színház, Losonc) Rendezte: Máthé Krisztián 21.00 - Tiszti pavilon Kedvenceid Másképp koncertsorozat; Soós András zenekara: Népdalok a kornak - Arany János, a nép ajkán tovább élő versei Közreműködik: Rácz József, a budapesti Nemzeti Színház színművésze 21.00-RÉV Fesztiválklub, Táncház Soós András zenekarával 2018. június 15.1 www.ujszo.com Volt egy popfesztivál és egy szexblokád A kassai KGSzT és a füleki Apropó előadása az 55. Jókai Napokon LAKATOS KRISZTINA Komárom. Két nagy múltú diákcsoport - a kassai KGSzT Diákszínpad és a füleki Apropó Kisszínpad - előadását láttuk tegnap, az 55. Jókai Napokon. (Legalábbis lapzártánkig; a később kezdő nánaiak produkciójáról holnap esik szó.) A kassaiak egy Popfesztivál-átiratot hoztak a fesztiválra, a fülekiek pedig Arisztophanész Lüszisztratéját apropósították. A Popfesztivál kiirthatatlan örökzöldnek tűnik az utóbbi évtizedek diákszínjátszó-repertoáijában; érteni is véljük, miért érzik úgy a rendezők, hogy érdemes ehhez az anyaghoz nyúlni: mert (elvileg) a fiatalokról szól, mert népes csapatnak is lehetőséget teremthet (a főbb szereplőkön kívül a „karból” is többek kiugraszthatok egy-egy pillanat erejéig), mert a dalok, a táncok jó esetben erős energiákat szabadítanak el. Ugyanakkor, legalább ennyi csapda van a műben. A musicalbe is átkerült a Dérykisregény didaktikus beszédmódja - a drogos kábulatba menekülő fiatalokról szóló túlmodellezett tantörténet anno sem volt hiteles, hát még most. Továbbá: drámapedagógiai szempontból nem igazán szerencsés az a választás, amely a szereplőket nagyrészt biodíszletként kezeli. A zenés-táncos műfaj formai követelményeit amatőr közegbe átemelni szintén nem egyszerű: egyrészt, mivel kevés öntevékeny csapat dolgozik saját koreográfussal, látványtervezővel, így valahogy mindig előjön a minimál igényű másoló színház érzete, másrészt, ha az énekes és táncos teljesítmények nem meggyőzők, akkor a mű élvezhető része is elveszik. A KGSzT Volt egyszer egy popfesztivál címmel játszott előadása Bodon Andrea rendezésében részben igyekszik felülírni a problémákat. Izgalmas elképzelés, ahogy a mába igyekszik áthozni a történetet az okostelefonos-facebookos generációra tett utalásokkal (ezek részben didaktikus klisék maradnak), a társadalmi háttér újrarajzolásával (a mai emigráció képviselőit villantja fel a produkció), valamint azzal, hogy új profilt ad Eszternek (a holokauszt-trauma helyett egy gyerekkori abúzusból bontja ki az önsorsrontását, és ez, Homolya Krisztina alakításával együtt a látott előadás legerősebb, leghatásosabb, leghihetőbb síkjának bizonyult). Arisztophanész Lüszisztratéja nem az a darab, amit nagyon sűrűn elővennének a középiskolás korú diákszínjátszók, illetve a csoportvezetők - sikamlós terep, mert eleve problematikusnak érezzük, hogyan is lehetne tizenévesekkel szexről, testiségről beszélni, s hogyan lehetne az „erotikus tartalmakat” velük megjeleníteni a színpadon. Szvorák Zsuzsa mintha nem is látná a feladat nehézségét. Ezt mát tavaly is bizonyította, amikor A nagy füzetben szépen, stilizáltan, a szükséges eltartással mutatta meg a válogatott bestialitásokat. Most pedig vérbő, sőt vaskos görög komédiát - pontosabban: feldolgozást - hozott: sok zenével, dinamikus jelenetekkel, nagy lendülettel, a klasszikus szöveg helyett improvizáción alapuló mai be- és kiszólásokkal, helyileg fogható poénokkal, puha párnákkal és vastag felálló gyertyákkal, csaknem parodisztikusan elrajzolva mesélte el az Athén és Spárta közötti háború, illetve a béketeremtő asszonyok történetét, akik szexblokáddal (a férfiak megfogalmazásában: pánhellén antifallikus összeesküvéssel) kényszerítik az erősebb nemet kiegyezésre. A füleki csapat évről évre remek csapatjátékot, ezzel együtt egészen Pazar egyéni villanásokat, expreszszív, hatásos színpadi formákat mutat, s a szokásos apropós erényeket az idei Jókai Napokon is bizonyította. A szakmai beszélgetés során kérdésként egyebek mellett az merült fel, nem lett-e volna érdemes a nagy lendületű játékon túl helyenként elmélyíteni a történetet, ténylegesen súlyt adni a szituációknak, férfi és nő, háború és béke viszonyának, illetve ehhez nem lett-e volna szerencsés legalább kiindulásként irodalmi fordítást használni. Aztán végül abban maradtunk: diákszínjátszókkal, diákelőadásban, 40 percben megcselekedték, amit megkövetelt a haza. Ma a versenyben a királyhelmeci Sycorax Diákszínpad, a debütáló ipolysági SzondySokk, valamint az utolsó felnőtt társulatot, a Kármán József Színház következik. Az Apropó a Lüszisztratéval vérbő, sőt vaskos görög komédiát mutatott be dinamikus jelenetekkel (Kádek Péter felvétele)
