Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-14 / 136. szám

WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM Vadászat / hirdetés J traktorba és megpróbálok i onnan lőni. Még ha a kakas I rendkívül türelmesnek is mu­­| tatkozott, ez már azért sok volt neki. Megriadt, átrepült a határ másik oldalára, és vala­hol messze landolt. Magamban mormogtam J és átkoztam azt az elméleti esztétát, aki azt erőszakolta belém, hogy járműről lőni el­lenkezik a vadászetikával. Azt viszont nem mondta, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Én meg vagyok olyan stréber, hogy ha nem alkalmazom a szabályt erősítő kivételt, ak­kor végül majd túzok nélkül megyek haza. A traktoristám a tettek embere volt. Nyug­tatott, hogy a kezdeti siker­telenséget ne szívjam mellre. Ő tudja, hogy hol ülnek a túzokok - majd megoldjuk. Maradjak a traktorban, és onnan meglőjük. Ügyes, op­timistafiú volt. Úgy is történt, traktorral közelítettünk. A kakas nem repült el, jó kétszázötven j méterre bevárt bennünket. J Ezután hátat fordított, és I lassan, de biztosan távolo­­) dott tőlünk. A helyzetet úgy ítéltem meg, hogy ez az utolsó esélyem túzokot lőni. Megcéloztam, majd kissé megemelve a szálkeresztet lőttem. A túzok felemelkedett és úgy ötszáz méterre odébb állt. Nem vette túl komolyan a történteket. De én annál jobban! Az idegállapotom leírását inkább mellőzöm. A traktoristát ez még jobban felvillanyozta, és kiadta a ver­diktet: „Utána!" „ÁLLJ, MOTORT KIKAPCSOLNI!" Közben további kakaso­kat figyeltünk meg. Mivel az egyik közelebb volt, őt pró­báltuk megközelíteni. Ismert a felállás: háromszáz méter „közeire" engedett magához, utána hátra arc, és a farát mutatva büszkén lépegetett előlünk. Bizonytalan lövést nem akartam tenni. Meg­próbáltuk oldalról megköze­líteni. Munkaigényes volt, de közelebb kerültünk. Közben szárnyra kapott, és elrepült. A repceföldön hat túzok­kakast találtunk. Lassan kö­rözve közelítettünk rájuk. Elrepült egy, kettő, három, mígnem csak egy maradt, és kétség sem fért hozzá, hogy mindjárt a levegőbe emelkedik az is. „Állj, motort kikapcsolni!" - adtam ki a ve­zényszót és kidugtam a pus­kacsövet. Lamentálásra nincs idő, begyorsítom a ravaszt és dörrent a lövés. A túzok tűz­ben maradt! Örömkiáltások, kiürítem a puskát, és sorra ölelek mindenkit, kivéve a traktort, pedig az is megér­demelné. Egyedül megyek a madár­hoz, és hamarosan problé­ma adódik. A kakas a hasán fekszik. Alacsony lövést ka­pott, felállni már nem tud, de a feje, mint egy őrtorony magasra emelve. A fejből kimeredő csőre pedig nagy tiszteletet diktál! A két sze­me minden mozdulatomat követi. Mindig, ha a helyzet megköveteli, azonnal alkal­mazom a kegyelemlövést, de ezt most itt nem lehet. Azzal a reménnyel járom körbe­­körbe, hogy majd magától ki­tekeri a nyakát. Egy alkalmas pillanatban a vastag nyakat elkapom hátulról. Jobb kéz­zel kihúzom a bal zsebemből a kést, kinyitom és letarkó­­zom a madarat. Most, hogy kialudt a tüze, hamisítatlan öröm lesz úrrá rajtam. A va­dászlázra nem volt idő. Miután többször lefotóztuk a zsákmányt, négy óra körül bevittük a faluba, ahol kisebb felvonulás jött össze a tiszte­letünkre. Természetesen még továb­bi két napig ott maradtam, amíg a szabadságom tartott. Egész nap fényképezőgép­pel és hosszú teleobjektíwal jártam a határt. Sok túzokot láttam, de fotózható távol­ságra egyet sem sikerült be­lopnom közülük - a képeken csak kis fehér pontoknak lát­szottak. GYANÚS IDEGEN A HATÁRBAN De majdnem bajba kerül­tem. Éppen déli pihenőmet ültem az egyik kiserdőnél, amikor autóval megjelent két ember a Nemzetbiztonságtól. Tőlém kérdezték, hogy nem láttam-e valaki idegent, aki a határt járja? Jelentést kaptak, hogy egy idegen ismeretlen műszerrel felszerelve járja a környéket, lehet valamilyen káros elem is. Puszta vétlen­ségből a fényképezőgépem a kabát alatt volt, hogy ne süsse a nap. Az fel sem tűnt a Nemzetbiztonságnak, hogy en is lehetek az a titkos ide­gen. Bizalmat sugározhatott a képem. Miután megnyugtat­tam őket, hogy nyitva fogom tartani a szemem, udvariasan megköszönték, és elmentek. Kíváncsi lennék, hogy valaha értek-e el magasabb rangot vagy beosztást az ügynök urak. Ennyit 1959 tavaszáról Egon Gocár naplójából. Eh­hez hasonlót mai szemmel nézve még elképzelni is ne­héz, és sajnos valószínű, hogy a vadászati lehetőségeket ala­pul véve soha vissza nem térő idők voltak azok. Takács Frigyes PROGRAM 2018. június 23. - szombat 08:00 - 13:30 Kutyakiállítás, vadászkutyák szemléje 09:00 - 21:30 Kiállítás: „A dunaszerdahelyi járás 2017-es évi vadásztrófeái 09:00 - 21:00 Videóprezentáció (vadon élő állatok és a természet) 09:00 -13:00 Gulyásfőzőverseny ^ 11:00 A X. Csallóközi Vadásznapok ünnepélyes megnyitója j Vadászmise és „őzvadásszá történő vadászavatás" J' 11:30 — 17:30 Sólymászbemutató f > 16:30 -17:45 A Szlovák Vadászszövetség kitüntetéseinek az átadása / ] 19:30- 20:30 Koncert: Dankó Szilvia , / / v 1 21:00 - 22.30 Koncert: Kaczor Feri t / 22:30 - 23:30 Koncert: Senzi Senzus * , / M Belépőjegyek: Ingyenes belépés: gyerekek és fiatalok f4 éves korig, 70 év feletti nyugdíjasok ., Mát. Felnőttek: 2 Euró séfe A SZLOVÁK YADASZKAMARA, A POZSONYI SZLOVÁK VADASZSZOVETSEG ÉGISZÉ ALATT 2018. Június Hobbi C HIRDETÉS ■ DP180438 Mire vadászhatunk júniusban és júliusban? C SZŐRMÉS VADAK KÖZÜL EGÉSZ HÓNAPBAN: £ K JÚLIUSBAN SZÁRNYAS VADAK KÖZÜlIJ

Next

/
Thumbnails
Contents