Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-14 / 136. szám

101 HASZNOS TANÁCS 2018. június 14. | www.ujszo.com Ártéren nem lehet árvíz ellen biztosítani ÖSSZEFOGLALÓ Csőtörés, vízszivárgás, rövid­zárlat, siromlott a porszívó vagy a mosógép, beázott a tető a sok esőtől, feltörték a pin­cét, eltűnt a bicikli a ház elől - mindez bárkivel előfordulhat, s ha van megfelelő biztosítá­sunk, egyszerűbb a károk fel­számolása. Közeledik a nyaralási szezon, amikor otthonunkat több napig, oly­kor akár hetekig őrizetlenül hagy­juk. Bár mindannyian bízunk abban, hogy házunkat, lakásunkat, ingósá­gainkat, vagyontárgyainkat nem­csak távollétünkben, hanetn egyéb­ként sem éri soha kár, ha mégis be­következik a biztosítási esemény (tűz, árvíz, betörés stb.), és van biz­tosításunk, tudunk hová fordulni a költségek térítésért. A biztosítás az öngondoskodás egyik formája, melyről általánosságban elmondha­tó: rendszeresen fizetjük a megha­tározott járulékot, és valamilyen esemény bekövetkeztekor - bizo­nyos feltételek teljesítése mellett - hozzájutunk a biztosítási összeghez. A háztartás- és ingatlanbiztosítás­nak az elsődleges feladata védeni az ügyfél vagyonát bizonyos kockáza­tokkal szemben, megóvni az esetle­ges harmadik személyek vagyonát az ügyfél által okozott károktól, vala­mint védelmet nyújtani az ügyfél­nek és a családjának a váratlan ki­adásokkal szemben. Piackutatás A hazai piacon nagy a konkuren­cia, az egyes intézmények kedve­zőbbnél kedvezőbb ajánlatokkal ke­csegtetnek, ezért mielőtt kiválasztjuk a megfelelő terméket, tanácsos ala­posan tájékozódni, az egyes ajánla­tokat összehasonlítani. Egy biztosí­Árvíz ellen nemcsak az ingatlant, hanem az Ingóságokat is biztosíthatjuk (TASR-illusztrációs felvétel) tási szerződés több évre szóló meg­állapodást jelent a szerződő felek kö­zött, ezért aki azon gondolkodik, hogy biztosítja otthonát, előbb azt kell alaposan mérlegelnie, pontosan mit szeretne, mire van szüksége, és az egyes intézmények kínálatából mi­lyen biztosítási elemek (kockázatok) közül lehet választani, azokat hogyan lehet kombinálni. Például akinek csak ingatlanbiztosítása van, és egy eset-TÉMA: Ingatlan- - és otthonbiztositas leges beázás tönkreteszi az új tévét és a szőnyeget, a biztosító nem fizet kár­pótlást, mert ezekre az ingóságokra ez a fajta biztosítás nem vonatkozik. Kát típus Legtöbben, miután a tulajdonukba kerül valamilyen értékes ingó vagy ingatlan vagyon, azonnal felkeresik a biztosítót, ahol megfelelően biz­tosítani akarják az új lakást, a házat, az értékes antik bútordarabot vagy elektronikai cikket. Sokan azt hi­szik, hogy mindenre elég csak egy fajta biztosítás, s nem tudatosítják, hogy az ingatlan- és háztartás­biztosítás között lényeges különbség van. Biztosíthatjuk csak az épületet, a falakat, vagyis magát az ingatlant vagy mindent, ami benne van, azaz az ingóságokat, a háztartásunk va­lamennyi mozdítható darabját. A kettőt össze is lehet kapcsolni, s egy­szerre védhetjük ingó és ingatlan va­gyonúnkat. Manapság a háztartás­biztosításhoz sokszor felelősségbiz­tosítás is társul. Mielőtt aláírjuk a szerződést, tisztáznunk kell, konk­rétan milyen értéktárgyakat - bútort, műszaki cikkeket, művészi alkotá­sokat stb. - akarunk biztosítani, pon­tosan mivel szemben - tűz-, víz-, lo­páskár stb. ellen - akarjuk védeni, valamint szükséges-e felelősségbiz­tosítást kötni arra az esetre, ha ház­tartásunk tagjai egy harmadik sze­mélynek okoznának kárt. Nem sza­bad elfeledkezni arról sem, hogy az egyes társaságok nem biztosítanak mindent - a feltételekben részlete­sen fel szokták sorolni azokat a va­gyontárgyakat, melyekre nem terjed ki alapesetben a biztosítási védelem. Ilyenek például a légi, vízi, motoros jármüvek, utánfutók, bankbetétek, kéziratok, tervek, dokumentációk, értékpapírok stb. Ezekre esetenként külön megállapodást lehet kötni. Ezenkívül nemcsak azt fontos meg­nézni, hogy mely vagyontárgyak nem biztosítottak, hanemazt is, hogy mely vagontárgyak hol nem bizto­sítottak. Egyes biztosítási feltételek­ben az értéktárgyakra, műtárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázat­­viselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem la­kás céljára szolgáló helyiségben, nem állandóan lakott épületben (pl. nyaraló) vannak elhelyezve. Kedvezmények A biztosítótársaság kiválasztása­kor fontos szempont lehet, hogy hol milyen kedvezményt kínálnak a szerződés megkötésekor, esetleg a szerződés tartama alatt. Bizonyos esetekben olcsóbban juthatunk hoz­zá egy-egy termékhez, ha nem ha­vonta fizetjük be a biztosítási díjat, hanem egy összegben félévente vagy évente, illetve ha a pénzt nem postai utalványon, hanem online utaljuk át. Gyakran kedvezményben szokták részesíteni azokat, akik ugyanazzal a társasággal több szerződést írnak alá (egyidejűleg van még élet- és/vagy gépjármű-biztosításuk is stb.). Évről évre lefaraghatnak a biztosítási díj összegéből, ha évekig nem történik káresemény. Kizáró okok Noha az otthonbiztosítás teljes mértékben önkéntes alapon működik, amelyet elméletileg min­denki létesíthet, a biztosítók bizo­nyos kérvényeket elutasíthatnak. Ez előfordulhat például akkor, ha eleve rossz állapotú, nem karbantartott épületről van szó, ha üresen áll, ha az ingatlant a tulajdonosa nem törvé­nyes úton szerezte. Elutasíthatják a szerződéskötést akkor is, ha a há­zunk, lakásunk olyan helyen talál­ható, ahol gyakoriak az árvizek, vagy esetleg e kockázat ellen nem bizto­sítják. Néhány társaság pedig csak pótdíjért biztosítja az ún. hétvégi há­zakat (kerti bódé, nyaraló) - azokat, ahol az ügyfél csak hétvégén, illetve nagyon ritkán tartózkodik, mert ott nagyobb a betörések, rablások koc­kázata. (sza) Kis pénz, kis muzsika Biciklilopás ellen is köthető biztosítás A megfelelő biztosítótársaság és termék kiválasztásakor a fedezet és a kockázatok mellett fontos szem­pont a biztosítási díj összege, hogy rendszeresen - általában havonta - mennyit kell majd fizetni. Ez több tényezőtől függ, például a bizto­sított vagyon értékétől, otthonunk nagyságától, hol, melyik régió­ban, városrészben található, mi­lyen kiegészítő biztosításokat sze­retnénk kötni, s nem utolsósorban attól, mi magunk milyen óvintéz­kedéseket tettünk, mennyire véd­jük háztartásunkat, például a be­járati ajtó megfelel-e a tűzvédelmi előírásoknak, van-e riasztóberen­dezésünk’ stb. A havi díj összegére - lehet 20 euró, de akár 150 euró is - javas­latot tehet a kiválasztott biztosító munkatársa, de az ügyfél is meg­határozhatja a tételt, ez utóbbi esetben azonban vigyázni kell, ne­hogy alulbiztosítsuk magunkat! Ha túl alacsony a biztosítási díj, káresemény esetén a biztosító tel­jesítése is alacsony lesz, s a kárté­rítés nem feltétlenül fedezi majd a keletkezett károkat. Ugyanakkor oda kell figyelni arra is, nehogy fölöslegesen fizes­sünk valamiért, amire nincs szük­ségünk. Túlbiztosítás akkor kö­vetkezik be, ha a vagyontárgyakat egy biztosítónál azok újjáépítési, újrabeszerzési vagy valóságos ér­tékénél magasabb összegre bizto­sítják. Ilyen esetben a biztosítónak a biztosítási összeget (és ezzel együtt a díjat is) megfelelően le kell szállítania. Lakásbiztosítás létesítésekor fontos az ún. értékkövetés. A biz­tosított ingatlan árának a növelé­séről van szó, ami rendszerint a biztosítási díj összegében is tük­röződik. Noha az értékkövetés kö­vetkeztében emelkedik a biztosí­tási díj is, előnye, hogy a biztosí­tási összeg mindig a lakás értéké­nek fog megfelelni. A gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogy ha az ügy­fél befektet a lakásába, felújítja, átalakítja, új berendezést vásárol, és a szerződésben a felek meg­egyeznek az értékkövetésben, ak­kor a biztosítási díj összege foko­zatosan emelkedni fog, ám egyidejűleg megnő a biztosítási összeg is, s ezzel elkerülhető az esetleges alulbiztosítottság veszé­lye. A meglévő lakásbiztosítási szerződést érdemes időközönként felülvizsgálni, a megváltozott kö­rülményekhez lehet igazítani a biztosítási fedezeteket. (sza) A szlovák piacon jelenleg hót biztosítótársaság működik, és manapság már szinte minden­hol lehet testre szabott bizto­sítást kötni. Az alap otthonbiztosítást sokan to­vábbi kockázatokkal szokták kiegé­szíteni. Létezik kiegészítő biztosítás kertre, autóalkatrészre, háziállatra, sírkőre, hétvégi házra is. Ez utóbbi esetben feltétel lehet, hogy az ingat­lanra riasztót kell felszerelni. A lo­pással, vandalizmussal összefüggő károkra nyújtott fedezet feltételei tár­saságonként változhatnak. Az egyes intézmények különböző akciókat kínálnak, vonzó lehet az ott­honbiztosítással együtt kínált ked­vezményes utasbiztosítás. Újdonság az ún. smart biztosítás, mely a leg­újabb műszaki eszközökre vonatko­zik. Egyesek így biztosíthatják ma­gukat például arra az esetre, ha az új smartfonjukat leöntik vízzel, kávé­val, vagy összetörik. Nem árt tuda­tosítani: mindenki csak a véletlen­­szerű, rendszertelen eseményekkel szemben biztosíthatja magát. Például ha egy lakás rendszeresen beázik, a falon sokszor jelennek meg foltok és penész, az nem véletlenszerű, azt a biztosító nem téríti. Ugyanez a hely­zet a régi, elhasznált, állandóan üze­meltetett berendezésekkel: a külön­böző kiegészítő termékek keretében általában fedezhetőek a rövidzárla­tok, a túlfeszültségek, a talajvíz okoz­ta károk s az elektromotorok meghi­básodása is, de feltétel szokott lenni, hogy a háztartási gép nem lehet egy bizonyos időnél-például 7-8 évnél - régebbi. Ha a rövidzárlat azért követ­kezik be, mert a berendezés túl régi, elhasznált, a biztosító nem térít. Az ingatlantulajdonos alapvető kötelességei közé tartozik, hogy ott­honát karbantartja, és az aktuális műszaki előírásokkal összhangban megfelelő műszaki állapotot biztosít. Amennyiben az ügyfél ezt elhanya­golja, a biztosító egyáltalán, vagy ke­vesebbet fizet. Ha engem kiönt a szomszédom, a saját biztosításomból térülnek a károk, de fedezheti ezeket a költségeket a szomszéd felelősség­­biztosítása is. Arra az esetre pedig, ha én öntenék ki valakit, köthető fele­lősségbiztosítás. Egyes biztosítók akkor is fizetnek, ha a lakáson kívüli helyiségből, pin­céből, garázsból tűnik el valami, pél­dául a bicikli, de feltétel: az adott he­lyiség megfelelően volt védve. Ha a ház elől lopják el, arra a biztosítás már nem szokott vonatkozni. Minden eset más, ezért a konkrét szerződés aláírása előtt mindenre rá kell kérdezni, nehogy utólag derüljön ki, hogy egy-egy eseményre a bizto­sítás nem vonatkozik. Köthetünk biztosítást olyan háztartásra is, ami nem a miénk, csak béreljük, de ha be­következik valamilyen káresemény, a biztosító a tulajdonosnak fizet. Ha valaki új lakásba költözik, gon­dolni kell az otthonbiztosítás módo­sítására. Ha a régi biztosítás kizáró­lag azokra az ingóságokra, lakásbe­rendezésre vonatkozik, melyeket az ügyfél átvisz az új otthonába, meg­tartható az eredeti szerződés. Azon­ban mindenképpen szerződésmódo­sítást kell kérni, melyben fel kell tün­tetni a biztosítás új helyszínét. Amennyiben a biztosítás az ingatlan­ra is vonatkozik, az elköltözéssel megszűnik, és az új otthonra új szer­ződést kell kötni. Az ingatlanbiztosításról a válófél­ben lévő házastársak is el szoktak fe­ledkezni. Gyakori eset, hogy a bizto­sítás a félj nevén van, de a lakás a fe­leségé marad. Miután a válás után a feleség lesz a lakás kizárólagos tu­lajdonosa, a lakás már nem képezi az osztatlan házastársi vagyon részét, ezért új biztosítási szerződést kell kötni a feleség nevére. (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: ALKALMI MUNKA ■ A DIÁKOK MILYEN FELTÉTELEK MELLETT DOLGOZHATNAK, MILYEN SZERZŐDÉST KÖTHETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents