Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-13 / 135. szám

8 I KÜLFÖLD 2018. június 13. I www.ujszo.com RÖVIDEN Új nyomozó a máltai gyilkosság ügyében Vallatta. A tavaly októberben meggyilkolt Daphne Caruana Galizia máltai újságírónő ügyé­ben a nyomozást irányító rend­őrségi vezető nem folytathatja tovább a nyomozást potenciális összeférhetetlenség miatt, más­nak kell átadnia az ügyet - erről döntött a máltai alkotmánybíró­ság. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy Silvio Vallettá­nak, a rendőrség főkapitány­­helyettesének azért kell leadnia az ügyet, mert házastársa kor­mányzati tisztségviselő, s tagja a pénzmosás elleni máltai hivatal vezetőségének. Az összeférhe­tetlenség megállapítását a meg­gyilkolt újságírónő családja kez­deményezte a bíróságon. (MTI) Kanada elítólte Trump támadását Ottawa. A kanadai parlament képviselőháza egyhangúlag el­ítélte, hogy Donald Trump ame­rikai elnök személyeskedőn tá­madta Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, miután Trump már elutazott a G7-es országcso­port hétvégi kanadai csúcstalál­kozójáról. Az erről szóló határo­zatot az ellenzéki Új Demokrata Párt nyújtotta be, és a ház - ritkán tapasztalható egységben - sza­vazta azt meg. A határozat sze­rint Trump és több fehér házi tisztségviselő „becsmérlő, sze­mélyeskedő nyilatkozata árt a kétoldalú kapcsolatoknak és a kereskedelmi vita megoldására tett erőfeszítéseknek”. (MTI) Hiába a tűzszünet, támadnak a tálibok Kabul. Tálib lázadók százai ro­hamozták meg az afgán bizton­sági erők ellenőrző pontjait, rendőrőrseit és a körzeti köz­pontját a Fárjáb tartománybeli Kohisztán körzetben, és 8 em­bert megöltek az összecsapá­sokban. A halálos áldozatok kö­zött volt a helyi körzeti vezető is. A kabuli kormány a múlt héten feltétel nélküli fegyverszünetet rendelt június 12. és 20. között. A tüzszüneti kezdeményezések ellenére a tálibok hétfőn is tá­madást intéztek a biztonsági erők ellen Kunduz tartományban, ahol 15 embert öltek meg. (MTI) Lanyhul a francia vasutassztrájk Párizs. Miközben megszületett a francia vasút reformjának végle­ges szövege, amelyet a nemzet­­gyűlés ma fogad el, a szakszer­vezetek folytatják szakaszos sztrájkjukat, amelynek esetleges nyári folytatásról a héten dönte­nek. A kormány vasúti reformja ellen április elején kezdődött til­takozás hétről hétre gyengül, tegnap a 29. sztrájknapon a vas­utasok 17, a mozdonyvezetőknek 55%-a vett részt a munkabe­szüntetésben, a szuperexpresszek (TGVj háromötöde közlekedett. A reform a költségcsökkentések mellett a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készíti fel a vasúttársaságot. (MTI) Történelmi csúcs: Kim nyert Phenjan vállalta az atomfegyver-mentesítést, Washington biztonsági garanciákat nyújt Mint két régi barát Aláírták a nyilatkozatot és távoztak. (íasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Szingapúr. Észak-Korea elköte­lezte magát a teljes atom­fegyver-mentesítés mellett, cserébe egyik fő követelése teljesül: nem lesz több közös amerikai-dél-koreai hadgya­korlat. Ez a hozadéka Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető csúcstalálkozójának. A két ország vezetője által aláírt közös nyilatkozat 4 pontban foglalja össze, hogy Trump és Kim csúcsta­lálkozóján az USA és Észak-Korea mit vállalt. Egyrészt, mint írták, új­fajta kapcsolatokat építenek ki az amerikai és az észak-koreai nép béke és jólét iránti vágyával összhangban, közös erőfeszítéseket tesznek a tartós és stabil béke megteremtése érdeké­ben a Koreai-félszigeten. Megerősít­ve az április végi Korea-közi csúcs­­találkozón elfogadott panmindzsoni nyilatkozatban foglaltakat, Phenjan elkötelezi magát a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett. Vál­lalják, hogy felkutatják és átadják egymásnak a fogságba esett és eltűnt katonák maradványait. Vagyis nem megállapodást, hanem nyilatkozatot írtak alá, amiben egyik fél sem tett különösebb vállalásokat. Sőt Trump bejelentette, egyelőre nem oldják fel az Észak-Korea elleni szankciókat. Trump: Milyen átirat? Trump ugyan azt állította, megál­lapodtak néhány más kérdésben is, csak azokat már nem volt idejük be­lefoglalni a közös nyilatkozatba. Állítása szerint Észak-Korea vállal­ta, hogy leszereli rakétahajtómű­­teszttelepét is. Hogy ez tényleg megtörtént-e, arról nincs kézzel fogható bizonyíték. A sajtótájékoz­tató utolsó kérdése után az amerikai újságírók kórusban kiabálták, hogy „átirat? átirat?”, jelezvén, hogy sze­retnék elolvasni a megbeszélés jegyzőkönyvét. „Micsoda? Átirat?”- kérdezett vissza Trump, majd kül­ügyminiszteréhez, Mike Pompeó­­hoz fordult. „Mike, van átirat? Nem, nem készült felvétel. Nem baj, ne­kem remek a memóriám, majd em­lékszem, hogy mit ígértek” - mond­ta. Magyarán, Donald Trump és Kim Dzsong Un négyszemközti találko­zóján nem készült felvétel, a tárgya­lásról nincs hivatalos leirat. Az ame­rikai elnök szerint Észak-Korea le­szereli a rakétahajtómű-teszttelepét. Csak erről sincs semmilyen írásos bizonyíték, a zárónyilatkozatból meg „idő hiányában” kihagyták. Amikor arról faggatták Trumpot, milyen biztosítékokat adott és ka­pott a Kimmel megkötött egyezség betartására, nem mondott részlete­ket. Annyit mondott, biztos abban, Kim Dzsong Un betartja a doku­mentumban foglaltakat. „Nem hi­szem, hogy valaha bíztak annyira el­nökben, mint most” - jegyezte meg. Felkészületlen fecsegő Trump többször is önellentmon­dásba keveredett a sajtótájékoztatón. A kérdésre, hogy az emberi jogok helyzete felmerült-e a találkozón, azt felelte, hogy csak nagyon röviden, majd úgy tíz perccel később már azt állította, hogy kifejezettenhosszan és hangsúlyosan beszéltek erről. A kö­zös hadgyakorlatok beszüntetését is elég zavarodottan indokolta. Szót sem ejtett arról, hogy ez alapvető kö­vetelése volt Észak-Koreának, he­lyette arról beszélt, hogy egy ilyen hadgyakorlat milyen drága, és ugyan Dél-Korea beszáll a költségekbe, de „nem száz százalékban”. Sőt, a Dél- Koreában állomásozó amerikai csa­patokat is szeretné előbb-utóbb ha­zarendelni az elnök, de - mint fo­galmazott - „ez egyelőre nem része az egyenletnek”. A Dél-Koreában állomásozó amerikai hadsereg egyelőre nem kapott utasítást a kö­zös hadgyakorlatok leállítására - közölte a haderő egyik szóvivője. Arra a kérdésre, nem érzi-e a száz­ezer, koncentrációs táborban szen­vedő észak-koreai politikai fogoly elárulásának, hogy maga mellé emelte Kim Dzsong Unt, Trump azt felelte, szerinte „az az embercso­port” lesz a legnagyobb nyertese a tárgyalásoknak. Kim nagyon tehetséges Az amerikai elnök egyébként nem fukarkodott a jelzőkkel, amikor tár­gyalópartneréről beszélt. Trump „nagyon tehetséges embernek tart­ja” Kim Dzsong Unt, mert szerinte „tízezerből talán egy” ember lett volna képes arra, hogy 26 éves ko­rában átvegye egy diktatúra irányí­tását. Kijelentette, „nagyon külön­leges kötelék” jött létre közte és Kim között, és az Egyesült Államok kap­csolata Észak-Koreával az eddigi­ekhez képes nagyon más lesz. „Ez nagyon erős benyomást tesz az em­berekre, nagyon boldogok lesznek, és mi orvosolni fogjuk a világ egy nagyon veszélyes problémáját” - tette hozzá Trump. Elárulta, hogy Kim elfogadta a meghívását a Fehér Házba, a láto­gatás pedig „a megfelelő időben meg fog történni”. Azt is közölte, „a megfelelő időben” ő is ellátogat majd Phenjanba. Trump barátsága jele­ként megmutatta az észak-koreai vezetőnek az elnöki limuzinját, a Cadillac Beastet. Még a hátsó ajtót is kinyitották, hogy Kim bekukkant­hasson a belsejébe... Árulkodó testbeszéd Egy testbeszédszakértő szerint mind Donald Trump, mind Kim Dzsong Un igyekezett magabiztos­nak látszani történelmi jelentőségű találkozójuk kezdetén, de azt nem tudták elrejteni, hogy idegesek. Ka­ren Leong, a szingapúri székhelyű Influence Solutions nevű szervezet­­fejlesztő cég igazgatója azt mondta: a találkozó első 60 másodpercében mindkét vezetőn az látszott, hogy megpróbál dominánsabb lenni. „Ä kézfogásuk egyenrangú partnereké volt. Trumpon látszott, tudatában van annak: benne kell látni a helyzet urát” - mondta. Legnagyobbrészt Trump beszélt, Kim szemmel láthatóan fi­gyelmesen hallgatta, miközben a tárgyalóhelyiség felé haladtak, há­romszor is ránézett. Trump megla­­pogatta Kim hátát, de Kim is Trump kaiját, hogy ne maradjon le nagyon a vezetői imázs mutatásában a nála több mint kétszer idősebb amerikai elnöktől. Az unió, Kína, Oroszország és Ja­pán üdvözölte a csúcstalálkozó meg­valósulását. (MTI, 444.hu, hvg.hu, ú) Rövidesen kiköthet a civil mentőhajó Brexit: októberre megállapodás Rendeződött az Aquarius civil mentőhajó utasainak sorsa: a 629 migránst olasz hajók se­gítségével szállítják át Spa­nyolországba, amely felaján­lotta, fogadja őket - jelentet­te be a hajót működtető SOS Móditerranóe civil szervezet. Marseille. „Egy olasz hajó hama­rosan élelmet juttat el az Aquariusra” - írta a civil szervezet. A mentőhajót üzemeltető másik civil szervezet, az Orvosok Határok Nélkül közölte, hogy Róma két hajót küld a térségbe. Ezek átveszik a Földközi-tengerből kimentett migránsok egy részét, majd az Aquariussal együtt elindulnak a spanyolországi Valenciába. Az út több napig tarthat. Az Orvosok Ha­tárok Nélkül kifogásolta, hogy a ki­merült embereknek így további négy napot kell kibírniuk a tengeren. Á szervezet szerint jobb megoldás lett volna, ha a migránsok partra szán­hattak volna a legközelebbi kikötő­ben, majd ezt követően elvitték vol­na őket Spanyolországba, vagy egy másik, biztonságos országba. Madrid hétfőn felajánlotta, hogy fogadja az Aquariust, miután Málta és Olaszország is megtagadta, hogy partra szánjanak területükön. A civil szervezet mentőhajója múlt szom­baton mentett ki több száz migránst a vízből; 629 potenciális menedék­kérővel Olaszország felé indult út­nak, de Matteo Salvini jobboldali olasz belügyminiszter megtiltotta, hogy a hajó kikössön az országban, és azt mondta, hogy az Afrikához közelebb eső Máltára kell mennie. Ezt azonban Valletta is elutasította, arra hivatkozva, hogy a szombati mentőakció az olasz hatóságok ko­ordinációjával zajlott. A hajó fedél­zetén több kisgyerek, várandós nő és több mint száz olyan kiskorú is van, akik kísérő nélkül indultak útnak. A Franciaországhoz tartozó Kor­zika szigete is segítséget ajánlott fel az Aquarius mentőhajónak. „A vészhelyzetre való tekintettel Kor­zika kormányzótanácsa felajánlja az SOS Méditerranée-nak, hogy az Aquarius kiköthet Korzika egyik ki­kötőjében” - írta a Twitteren Gilles Simeoni, a testület elnöke. (MTI) London. A brit kormány vá­rakozása szerint októberre meg­lesz a teljes körű megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerérői, annál előbb viszont ez nem valószínű - mondta a kilépési tárgyalások irányításáért felelős brit minisz­térium vezetője. David Davis el­mondta: „aligha meglepő”, hogy London október előtt nem szá­mít a megállapodás véglegesíté­sére, hiszen „40 évnyi történe­lemről, negyvenévnyi jog­anyagról, 40 évnyi közös külpo­litikai és biztonsági tevékeny­ségről van szó”. Nagy-Britannia valójában 45 éve, 1973-ban lett tagja az akkori Európai Gazda­sági Közösségnek, amelyből a mai Európai Unió kifejlődött. Az Egyesült Királyság várhatóan 2019 márciusában távozik az EU-ból, de a miniszter által em­lített októberi időpont az Euró­pai Bizottság által szabott határ­idő a kilépési tárgyalások befe­jezésére. A bizottság szerint ugyanis időt kell hagyni a meg­állapodás ratifikálására. (MTI) Az Aquarius fedélzete megtelt afrikai menekültekkel (SITA/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents