Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-13 / 135. szám
4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. június 13.1 www.ujszo.com IMF: sötét felhők a világgazdaság felett Berlin. Nem tesz jót a globális gazdaságnak, hogy egyre komolyabb kereskedelmi feszültségek alakulnak ki, a protekcionizmusból komoly gondok lehetnek - figyelmeztet Christine Lagarde. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója azt követően nyilatkozott, hogy Donald Trump amerikai elnök a hétvégén nem írta alá a G7-csúcs zárónyilatkozatát, amely arról szólt, hogy a hetek elkötelezik magukat a Kereskedelmi Világszervezet fenntartása és a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer, a vámok és a kereskedelmet korlátozó más tényezők felszámolása mellett. Lagarde arról beszélt, hogy a növekvő protekcionizmus alááshatja a bizalmat, és a globális gazdasági kockázatok növekednek, miután a fejlett ipari országok egy kereskedelmi háború szélére sodródtak. A felhők, amelyeket hat hónappal ezelőtt is láttunk, most egyre sötétebbek - fogalmazott Lagarde. Az IMF 3,9%-os globális növekedést prognosztizál az idei évre és jövőre is, ami a legmagasabb 2Ö11 óta, de a növekedés lassulni fog, ahogy a központi bankok emelik a kamatot és a kínai gazdaság növekedése fokozatosan lassul. Ezekhez a kockázatokhoz adódik hozzá, hogy a kereskedelmi feszültségek is hatással lehetnek a globális növekedésre. (TASR, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Szlovákiai magyar közgazdász-találkozó Komárom. A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság (SZMKT) a komáromi Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karával együttműködve hagyományteremtő szándékkal rendezi meg az 1. Szlovákiai Magyar Közgazdászok Találkozóját, amelyre közel 30 előadót várnak. A szakmai találkozónak a Selye János Egyetem konferencia-központja ad otthont június 14-én és 15-én. A cél: átfogó képet adni a Kárpát-medence régióinak gazdasági helyzetéről, a régió erőforrásairól, régióink kapcsolódásáról a globális folyamatokba. A program csütörtökön, 14.30-kor kezdődik a plenáris nyitóelőadásokkal. (ú) Nem bírja a Skoda az iramot Prága. Olyan nagy a kereslet az új Skodák iránt, hogy a csehek nem tudnak eleget gyártani belőlük. Korábban arról volt szó, hogy a gyártás egy részét Németországba viszik, de az sem jelent megoldást, ezért azt tervezik, hogy bérgyártókat (például az osztrák Magna Steyr) vonnak be a termelésbe, mert a csehországi gyárakban nincs feles kapacitás, ráadásul a tervek szerint 2025-re a mostani 1,2 millióról éves szinten 2 millió közelébe emelkedhet a Skoda értékesítése. (TASR) Történelmi mélypontjához közelít a forint árfolyama Budapest/Pozsony. Több mint három éve nem volt ilyen gyenge a forint: a napi kereskedésben egy euróórt tegnap már majdnem 322 forintot adtak. Ez nincs messze a mindenkori mélyponttól, 2015 januárjától, amikor rövid időre 327 forintra gyengült a magyar fizetőeszköz. Rég volt olyan gyenge a forint árfolyama, mint most, egy eurót tegnap átlagosan 321 forintért lehetett venni, de 322 forint közelében is járt az árfolyam. Utoljára 2015 januárjában volt ilyen gyenge a forint, amikor a svájci frank árfolyamának elengedése után 327 forintba került egy euró. Hogy mire számíthatunk az elkövetkező időszakban, arról az elemzők véleménye is megoszlik. A Raiffeisen Bank elemzői a Portfolio.hu-nak azt nyilatkozták, hogy a következő napokban könnyen 325-327 forintra eshet az árfolyam, az pedig nem valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank valahogy közbelépne. „A kormánynak nincs árfolyamcélja, ezért nem is aggódik a forint utóbbi időszakban mutatott gyengülése miatt” - mondta a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint „egyelőre aggodalomra nincs ok”, azon a sávon belül van az árfolyam, amit alapvetően piaci alapúnak és egyen(TASR-felvétel) súlyinak tekintenek. Az Erste Bank elemzője, Miró József úgy gondolja, hogy a 322-es árfolyamról visszaerősödhet a forint. Látványosabb erősödésre azonban továbbra sem kell számítanunk, az elkövetkező időszakban Szlovákiából így még mindig megéri átjárni Magyarországra vásárolni. Az elmúlt időszakban persze ott is nőttek az árak, az elemzők szerint utoljára 2013-ban volt ekkora drágulás Magyarországon, mint most. Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek például csaknem 4 százalékkal kerülnek többe, ezen belül a tojás 14, a vaj 13, a tejtermékek 7,5, a liszt 6 százalékkal drágult. A cukor ugyanakkor csaknem az ötödével olcsóbb. A fö kategóriák közül a legnagyobb mértékben, átlagosan 5 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt, a ruházkodási cikkekért pedig nagyjából 1 százalékkal fizetünk többet. Időközben azonban Szlovákiában is megugrottak az árak, a magyarországi bevásárlás sokak számára így még mindig vonzó lehet. Az árfolyamgyengülésen nyerhetnek a benzinüzemű autók tulajdonosai is. Magyarországon a Mól épp mától csökkenti további 2 forinttal a 95-ös benzin és 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. A csökkentéssel a benzin literenkénti átlagára 392 forintra, a gázolajé 402 forintra mérséklődik. A benzin.sk portál adatai szerint Szlovákiában az elmúlt egy hétben átlagosan 1,40 euróért juthattunk hozzá a 95-ös benzin és 1,28 euróért a gázolaj literjéhez. A legtöbb magyarországi valutaváltó tegnap 319 forintot adott egy euróért. Akik ilyen áron váltanak, azok a benzin literjéhez a magyar töltőállomásokon átlagosan 1,23, a gázolajhoz 1,26 euróért jutnak hozzá. Míg Szlovákiában egy ötvenliteres benzintank feltöltése így átlagosan 70 euróba kerül, Magyarországon 61,50-be. Persze, nem árt az óvatosság, hiszen az egyes töltőállomások árai között Magyarországon is akár 50 forintos különbségek lehetnek. (SITA, MTI, mi) Régiónk országaiban nem vonzó a részmunkaidős foglalkoztatás Az Európai Unió lakosságának a 19 százalóka dolgozik részmunkaidőben. Szlovákiában ez az órtók ugyanakkor nem egósz 6 százalék, miközben sokan nem önszántukból választják ezt a mególhetósi formát. Pozeony/Brüsszel. Az Európai Unióban a 15 és 64 év közötti korosztályból mintegy 43 millió ember dolgozik részmunkaidőben. Ez az unió lakosságának a 19 százalékát fedi le. Az Eurostat friss elemzése szerint tavaly ez a részarány még mindig sokkal magasabb volt a nőknél (csaknem 32%), mint a férfiaknál (8,8 százalék). Ugyancsak valamivel magasabb az euróövezetben (21,6%), mint az EU-ban (19,4 százalék). Az EU-tagállamokban a részmunkaidős foglalkoztatás Hollandiában volt a leggyakoribb: a 15-64 év közöttiek fele (49,8 százalék) tavaly részmunkaidőben dolgozott. Ausztriában 27,9, Németországban 26,9, Dániában 25,3 százalék dolgozott részmunkaidőben. A lista végén kullog Bulgária (2,2%), Magyarország (4,3%), Horvátország (4,8%) és Szlovákia (5,8%). Szlovákiában a férfiak 4, a nők 8 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Arányait tekintve szintén kevés részmunkaidős munkavállaló van azonban Csehországban (6,2%), Lengyelországban (6,6%) és Romániában (6,8%) is. Az EU-ban tavaly részmunkaidőben foglalkoztatottak több mint egynegyede (26,4%) nem önként választotta ezt a fajta megélhetést. Görögországban ez az érték 70,2, Olaszországban 62,5, Spanyolországban 61,1, Bulgáriában 58,7, Romániában 55,8 százalék, de Szlovákiában is meghaladja a 30 százalékot. Ezzel szemben Csehországban csupán 9 százalék. (TASR, mi) Melléklet az Új Szóban! HoroAszat • Fotósul1 Alkotóműhely Fotósuli: Közhelyes témák eredeti megközelítésben ROMANTIKUS NYÁRI FEJDÍSZ: készítsünk virágkoszorút! Vidám strandtáska zsákanyagból Romantikus nyári fejdísz: készítsünk virágkoszorút! Fotósuli: Közhelyes témák eredeti megközelítésben Busás tippek nyári busázáshoz