Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-12 / 134. szám

www.ujszo.com | 2018. június 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Miért éppen Szingapúr? Tiltakozás kizárva, a hatóságok teljes tűzijáték-, plakát- és hangosbeszélő-tilalmat rendeltek el a találkozó idejére tikai fejlesztések, manapság az Uni­versal filmstúdió élményparkja, vízi park és kaszinó is várja a szingapúri­akat és a turistákat. A 30 hektáros területen álló, 112 szobás Capella Hotel gyarmati stílu­sú épületekből áll. A hely, ahol lu­xusban olvad össze régi és új - hir­deti magát a szálloda. Itt tartják a tár­gyalásokat, a szobákat és lakosztá­lyokat éjszakánként 500 és 7500 dol­lár közötti áron lehet foglalni. Utóbbi összegért már három hálószobás lak­rész jár, saját medencével. Sentosa mellett szólt, hogy közel van a föszi­­gethez, és mivel csakis ellenőrizhető módon közelíthető meg, a lehető leg­biztonságosabb. Szingapúri szigor A városállam egyébként is szigorú biztonsági intézkedéseiről ismert, most ez fokozza a biztonsági erők tö­meges jelenléte. A rendőrség, a ne­páli gurkha elit alakulatok és más biztonsági erők vonultak fel, a köz­ponti kerületet gyakorlatilag elszige­telték, 23 ezer fölé teszik az egyen­ruhások számát. Több utcát beton út­­torlaszokkal zártak le, fémből készült akadályokat is kihelyeztek, amelyek csak gombnyomással nyithatók. A forgalmi korlátozások felborít­ják a lakók életét, de a vezetés szün­telenül emlékezteti az 5,6 millió la­kost, hogy a központ terroristák ki­emelt célpontja. A hatóságok minden áron meg­akadályoznak bármilyen tiltakozást. Teljes tűzijáték-, plakát- és hangos­beszélő-tilalmat rendelt el a diplo­mata negyedek, illetve a Capella kör­nyékén. A légteret is lezárják, Kim­nek és Trumpnak így teszik akadály­talanná a távozást, az utasoknak vi­szont késésekkel kell számolniuk. Franciaország, az akkori Szovjet­unió, Kína a genfi konferencián a Koreai-félsziget - valamint az ak­kori Indokína-jövőjéről tanács­kozott, és John Foster Dulles amerikai külügyminiszter elutasí­totta a biztonsági garanciákat. Azóta egyetlen amerikai elnök sem jutott dűlőre Észak Koreával, s bár Jimmy Carter elnöksége ide­jén Kim ír Szén, akkori észak­koreai vezető béketárgyalást ja­vasolt, ebből nem lett semmi, s jóllehet Carter az amerikai kato­nák létszámának csökkentését tervezte, a Pentagon ellenállásán ez is megbukott. Más elemzők amiatti fenntartása­iknak adnak hangot, hogy Kim Dzsong Un valóban hajlandó-e felszámolni országa teljes nukle­áris fegyverzetét. Suzanne Di- Maggio, a New America Founda­tion térséggel foglalkozó, és Észak-Koreában több látogatást is tett kutatója a Chicago Tribune című lapnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy az amerikai elnök „nem tud olyat mondani, hogy meggyőzze Kimet az atomfegyver-programj a teljes feladására”, de a kutatónő szerint Trump felmérheti Kim hajlandó­ságát, és ez alap lehet a későbbi komoly tárgyalásokhoz. Suzanne DiMaggio egyébként rendkívül okos tárgyalónak minősítette Kim Dzsong Unt. (MTI) MTI-HÁTTÉR Napok óta Szingapúrra figyel a világ, ahol a történelem so­rán első alkalommal találkozik hivatalban lévő amerikai elnök a kommunista Észak-Korea vezetőjével. De miért éppen a délkelet-ázsiai városállamban tartják a csúcsértekezletet? Szingapúr a két Korea közötti de­­militarizált övezetet, Mongóliát és Pekinget megelőzve lett a befutó - ír­ta a BBC, hozzátéve, hogy adódik a kérdés: a világ egyik legnagyszerűbb repülőtere és a gondosan ápolt bota­nikus kertek mellett miért esett az Egyesült Államok és Észak-Korea választása a városállamra? Phenjan kevés országgal ápol ke­reskedelmi kapcsolatokat, Szingapúr a lista élmezőnyében található: 2016- ban a nyolcadik helyen állt, bár így is csak az észak-koreai külkereskede­lem 0,2 százalékát adta. Szingapúr egyike azon kevés országnak, ahol még van észak-koreai nagykövetség, és legalább két szingapúri vállalat a szankciókat megkerülve még mindig üzletel Észak-Koreával. Kellemetlenség kizárva A Kim család rendkívül otthono­san és biztonságban érzi magát Szin­gapúrban. Ott voltak a bankszámláik, és úgy tudni, orvosi vizsgálatokra is Szingapúrba jártak. Kim Dzsong Un számára az is meghatározó, hogy a városállam nem részese a Nemzet­közi Büntetőbíróság létrehozásáról szóló római statútumnak, így nem kell attól tartania, hogy ott-tartózkodása alatt eljárást indítanának ellene az emberi jogok megsértése miatt. Kim Dzsong Un teljes biztonságban érezheti magát Szingapúrban, talán ez nyomott a legtöbbet a latban (TASR/AP-feivétei) Emellett valószínűtlen, hogy Trump­­vagy Kim-ellenes tüntetések lenné­nek, a szigorú jogszabályairól ismert országban ugyanis tilos tömegren­dezvényeket tartani rendőrségi enge­dély nélkül. Szingapúr a térség bankára is, biz­tonságos és diszkrét hely, ahol úgy lehet üzletelni, hogy nem tesznek fel túl sok kérdést - mindaddig, míg be­tartják a helyi törvényeket Sötét múlt, csillogó jelen A két vezető vezető Sentosa szi­getén, a Capella Hotelben találkozik. Az 500 hektáros Sentosa a luxusin­nemcsak verstani szempontból érde­kes, hanem érdemes meghallgatni az üzenetét a forgandó szerencse ter­mészetéről, mely „Hol édes jó anyád, hol mostohád”. Sorsunkat a szeren­csére bízni kockázatos dolog lehet, hiszen a szerencse vak, nem érdem alapján jutalmaz. Az Itáliából elteljedt szerencsejá­ték célja, hogy növelje az állami be­vételt. A lottóláz szépen hatalmába kerítette az országokat. Magyaror­szágon például nemcsak az állami bevételek növelése volt a cél az 1957-es bevezetéssel, hanem az 1956-os forradalom utáni hangulat javítása az országban. Az első nyer­tesre hat hetet kellett várni, elsőként özvegy Ring Sándomé örülhetett. Az özvegy a „családi számokban” bízott, saját és négy gyereke életkorát ját­szotta meg. A társadalom józanabb (?) fele enyhe megvetéssel tekint a „bolon­dok adóját” hetente befizetőkre. Ok azok, akik a matematikának hisznek, pontosan tudják, hogy a telitalálatos szelvény a csoda kategóriájába tar­tozik, ők azok, akik azt is kiszámí­tották, hogy az egymást követő szá­moknak is ugyanolyan esélyük van, mint a szerencseszámoknak vagy a családi számoknak. A csodavárók azonban ilyenkor azzal érvelnek, hogy ha másnak sikerült, akkor nekik is sikerülhet. A lottózás mellett a másik vonzó gatlanjairól, magánkikötőiről és golfklubjairól ismert. Múltja viszont korántsem makulátlan. Szingapúrt a 19. században alapították brit keres­kedelmi állomásként. Ideális válasz­tás volt, mivel az India és Kína kö­zötti kereskedelmi útvonalon fek­szik. De már a brit uralom előtt is vi­rágzó kereskedelmi központ volt, ahol nemcsak kereskedők, hanem kalózok is megfordultak. Akkoriban Sentosát Pulau Blakang Mati néven ismerték, ami annyit tesz, a halál utá­ni sziget. Leginkább malájok, kínai­ak és az indonéziai Sulawesiről szár­mazó tengerjáró nép, a bugik lakták. szerencsejáték a sportfogadás. Nagy világversenyek idején megnő a sportfogadási láz-várhatóan így lesz ez az oroszországi vb idején is. Ma­gyarországon régebben a Totó, az 1997-től Tippmixre keresztelt állami játék uralta a piacot; Szlovákiában pedig korábban a Sazkánál, ma a Ti­­posnál lehet fogadni, s van néhány magánkézben lévő fogadóiroda. Az 1956-os forradalomhoz kötő­dik egyébként az egyik legmerede­kebb totósztori is. A forradalom napján, október 23-án fizették ki a Totó addigi történetének legnagyobb nyereményét. A rekordnyereményt Radspiller Béla Gyula, a Hungária Vegyiművek dolgozója vette föl. Több, egymásnak ellentmondó ver­zió is kering a nyertes és a nyeremény sorsáról: a nyertes nyomtalanul el­tűnt, munkahelyet váltott, külföldre ment stb. A teljes igazságra való­színűleg már soha nem derül fény. A legmulatságosabb totótörténet címre kétségkívül Kovács Vendel pályázik. Két évvel az ’56-os forradalom előtt a 84 éves Vendel bácsit elküldte a felesége boltba, a félj pedig útközben betért a totózóba. A feledékeny bácsi azonban elfelejtett megvenni pár dolgot, ezért az asszony visszaküldte a boltba. Az idős félj nemcsak a be- • vásárlást felejtette el, hanem azt is, hogy már járt a totózóban, ezért újra kitöltötte a szelvényt. így lett Vendel bácsinak két telitalálatos szelvénye. A II. világháborúban Szingapúr ja­pán kézre került, japán nevet kapott: Sionan, ami azt jelenti, a Dél fénye. A következő években ezreket öltek meg itt a megszállók, a 18 és 50 év közötti kínai férfiakat gyűjtőtáborokba vit­ték, mielőtt halomra lőtték őket, a holttesteket a tengerbe dobták. A ki­­végzőhelyek egyike volt Sentosa, azok a partok, amelyekre ma a Ca­­pella Hotel néz. Amerikai és brit ka­tonákat is tartottak itt fogva. A szigetet az 1970-es években a szingapúri kormány nevezte el Sen­­tosának. A szó békét, nyugalmat je­lent. Akkoriban kezdődtek a turisz­Fogadjunk? SÁNTA SZILÁRD Mindenki életében el­jön a pillanat, amikor válaszúihoz, útel­ágazáshoz ér: sors­fordító döntés meghozatalára készül. A döntésben rendre szerepet játszik az anyagi helyzet, motiváltság. Ha valakit felvet a pénz, általában füg­getlennek gondoljuk, hiszen a sok pénz szabadságot jelent - legalábbis így tartja a közvélekedés. Amikor elég kilátástalan a helyze­tünk, elmerengünk azon, hogy most bizony jó lenne, ha ránk mosolyogna a szerencse. Vagy ha nagyon megkí­vánunk valamit: például elsuhan mellettünk egy új verda, vagy meg­látunk egy örökpanorámás, erkélyes villát, vagy a barátunk egzotikus nyaralásáról feltöltött képalbumot lapozgatjuk. Kevesek szeme előtt le­beg ilyenkor a keményebb munka és a hosszú távú megtakarítás víziója, a vágyak kielégítését azonnal akarjuk. Sokan ilyen vágyaktól vezérelve mennek a lottózóba, mások minden héten, módszeresen, évek óta ostro­molják Fortunát. Faludi Ferenc, jeles költőnk híres sora: „Fortuna szekerén okosan ülj” FIGYELŐ 11 amerikai elnök vallott kudarcot Dwight D. Eisenhowerrel együtt 11 amerikai elnök vallott eddig kudarcot abban, hogy békét kös­sön Észak-Koreával - állapította meg a csúcstalálkozóról készített összeállításában az amerikai köz­­szolgálati rádió (NPR). Elemzése szerint a csúcstalálko­zón nem is az a fo kérdés, hogy Észak-Korea hajlandó-e a teljes atomfegyver-mentesítésre, hiszen ezt Kim Dzsong Un észak-koreai vezető többször is megerősítette, hanem az, hogy az Egyesült Álla­mok felkészült-e a Phenjan fő kö­vetelése teljesítésére, azaz a biz­tonsági garanciák megadására. Az elemzés idézte George Ken­­nant, a néhai tekintélyes amerikai diplomatát, aki szerint morálisan megkérdőjelezhető az a nemzet­­biztonsági elképzelés, amely nem ismeri el sajátjához hasonlóan a másik fél nemzetbiztonsági szük­ségleteinek legitimitását. Ebben az értelemben az Egyesült Államok eddigi diplomáciai tevékenysége kudarcok sorozata. Az egymást követő amerikai kormányzatok ugyanis kudarcot vallottak a Phenjan által kért biztonsági ga­ranciák megadásával. így volt ez 1954-ben, amikor az Egyesült Ál­lamok, az Egyesült Királyság,

Next

/
Thumbnails
Contents