Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-07 / 130. szám
[12 UTAZAS 2018. JUNIUS 7. www.ujszo.com Nehéz helyzetben van az európai légi közlekedés A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint nagyon nehéz helyzetben van az európai légközlekedés, mert a repülőterek és légi útvonalak túlzsúfoltak, túlszabályozott a jogi környezet, és több felesleges adóforma is nehezíti az üzemelést. Rafael Schvartzman, az IATA európai alelnöke a szervezet sydney-i közgyűlésén egy háttérbeszélgetésen azt mondta, a világ túlzsúfolt, kapacitáshiányos repülőtereinek fele Európában van, mert a légitársaságok járatnyitásait a repülőterek nem követték fejlesztésekkel, beruházásokkal. Emellett a légi útvonalak is egyre telítettebbek, az áramlásszervezésért felelős EUROCONTROL és az Európai Unió nem tudta valóra váltani az egységes európai égbolt koncepciót, emiatt egyre nagyobb késések keletkeznek. Schvartzman hozzátette: önmagában a légtér hatékonyságának növelése egyébként se lenne megoldás a túlzsúfoltságra. Mivel a felülről jövő kezdeményezések nem váltak be, az IATA most alulról próbálja meg elindítani a folyamatot azzal, hogy a kormányoktól nemzeti légiközlekedési stratégiák kidolgozását kérte. Schvartzman szerint ebben jelentős sikereket értek el. A repülőterek kapacitáshiánya azonban sokkal nagyobb probléma, amelyet csak együttműködéssel, megfelelően kidolgozott keretrendszerrel lehet megoldani, de az nem tudható, hogy ez mennyi időbe telik. Részben megoldást jelenthet a másodlagos repülőterek használata, amelyek viszont csak a közveden, úgynevezett point-to-point forgalomhoz használhatóak, átszálló forgalomhoz nem. A kapacitáshiányra Schvartzman szerint a repülőterek privatizációja, illetve magántőke bevonása sem mindig nyújt megoldást, mert a magánkézben lévő légikikötők indokoladanul magasan tartják a reptéri illetékeket. Jelezte: bár az ádagos jegyár 50 százalékkal csökkent, a repülőtéri adó, amelyet a légitársaságoknak kell üzemi, megduplázódott' az utóbbi időben. Emiatt az IATA azt kezdeményezi, hogy töröljenek el olyan adóformákat, amelyek csak a pénzbeszedést szolgálják (MTI) A világ túlzsúfolt, kapacitáshiányos repülőtereinek fele Európában van, mert a légitársaságok járatnyitásait a repülőterek nem követték fejlesztésekkel, beruházásokkal (Fotó: Shutterstock) A külföldi látogatók között több százezer az olyan, aki Prágában csak az olcsó sörre, szexre és a zajos szórakozásra vágyik (Fotó: Shutterstock) Vigalmi negyed lehet Prágában Prága önkormányzata szeretné kiszorítani a történelmi városközpontból a csupán olcsó sörre, szexre és duhaj szórakozásra vágyó külföldi látogatóit, ezért a városatyák mérlegelik, hogy a központon kívül vigalmi negyedet vagy utcákat hozzanak létre. a J lenne, ha berlini példara több vonzó cél- I ■ ■ pontot alakítanánk I V- M ki. A külföldi láto- J gatók például a külvárosokban található, mára kiürült ipari létesítményekben szórakozhatnának - vélte Hana Marvanová, az ismert jogász és volt politikus a Lidové noviny konzervatív napilap hétfői kiadásában, amely részletesen foglalkozik a témával. A Moldva-parti várost 2017-ben 7,5 millió turista kereste fel - közülük 6,5 millió külföldi állampolgár -, akik 18 millió vendégéjszakát töltöttek a hivatalos szálláshelyeken. A külföldi látogatók között több százezer az olyan, aki Prágában csak az olcsó sörre, szexre és a zajos szórakozásra vágyik. Ezt többnyire a városközpontban keresik, ami egyre inkább kiváltja a lakók és a más igényű turisták bírálatát. Nagyon kedveltek például az úgynevezett sörbiciklik, amelyeken egyszerre 10-14 utas kerekezhet, miközben fogyasztásra egy hordónyi sör áll a rendelkezésükre. Nagy gondokat okoz például az is, hogy dán üatalok tízezrei néhány éve a téli iskolai szünetben látogatnak el Prágába. Randalírozásaiknak most azzal próbálnak véget verni, hogy az érintett időszakban a dán rendőrség is kiküldi képviselőit a cseh fővárosba. Jan Wolf, a városi tanács illetékes képviselője szerint vigalmi negyeddé lehetne átalakítani a városi kiállítási parkot, vagy az egykori vágóhídkomplexumot. Wolf szerint mind a két hely megfelelne egy vigalmi negyed céljaira, mert a városközpontból jól elérhetőek, lakások nincsenek bennük és már most is működnek ott hasonló jellegű vendéglátóipari egységek. Ezt az ödetet ugyan sokan támogatják, de ellenzőinek a száma sem kevés. A legfőbb érv, hogy mindkét helyen értékes szecessziós épületek vannak, és nem biztos, hogy éppen azokban kellene engedélyezni a korládan szórakozást. A probléma azután került újra az ,79 A Moldva-parti várost 2017-ben 7,5 millió turista kereste fel előtérbe, hogy a közelmúltban néhány űatal holland turista a belvárosban durván megvert két cseh pincért, mert arra űgyelmeztették őket, hogy a vendéglőben ne fogyasszanak a magukkal hozott alkoholból. (MTI) Újra lesz üzemanyagfelár a dráguló kőolaj miatt Ismét megjelennek a felárak a repülőjegyeken, mert olyan mértékben növekszik az olaj ára - mondja Akbar Al-Baker, a Qatar Airways vezére, aki hamarosan a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, az IATA igazgatótanácsának elnöki székét is elfoglalja. A kerozinköltség emelkedése miatt a légitársaságok közül a British Airways és a Norwegian már alkalmazza is a hosszú távú járatain a felárat. A legutóbb a 2005 és 2015 közötti olajdrágulás idején látott felár viszszatér, és a repülőjegyek ára és az adók, illetékek mellett ezt is ki kell űzetnie az utasoknak - írja a Business Traveler információira hivatkozva az Airportal. Ugyanis ismét erőteljesen növekszik az olaj hordónkénti ára (egy év alatt csaknem a duplájára nőtt), és így természetesen a légitársaságok üzemanyagköltsége is megugrott. Al-Baker közölte: ahogy az olajár egyre emelkedik, úgy fogják bevezetni a cégek a felárat. Szerinte ez védhető, hiszen a repülőjegyek ára nem emelkedik a többszörösére, mint az olaj ára, hanem csak egy adott összeggel növekszik. A légitársaságok ugyanakkor sosem „üzemanyagköltség” néven szerepeltetik az ilyesmit, ugyanis - az Egyesült Államokba közelekedő cégek esetében - egy törvényi szabályozás miatt bizonyítaniuk kellene, hogy konkrétan a kerozinköltség indokolja az extra díjat. Ami viszont nehézkes a gyakran változó olajár miatt, ezért „légitársasági költségként” (carrier imposed fee/charge) tüntetik fel. Az AIRportal.hu a cikkben megemlített két légitársaságnál próbafoglalást végzett. A British egy július közepi Budapest-New York retúrjegyhez több mint 230 eurós „légitársasági költséget” tüntet fel, a 150 eurónyi illetékeken és reptéri-hatósági díjakon felül, a Norwegian pedig 65 euróst. A Norwegian azt közölte a Business Travellerrel, hogy a felár a megnövekedett kiadásaikat fedezi, az üzemanyagon kívül egyéb költségeket is, de csak a hosszú távú, illetve a közel-keleti és afrikai járataik esetében terhelik ezt a díjat az utasokra. Az American Airlines vezére is már növekvő jegyárakról beszél - igaz, nem felárról -, hiszen náluk egy év alatt 26 százalékkal lett több a kerozinköltség. Az IATA pedig az utasforgalom dinamikus bővülését félti az egyre emelkedő olajár miatt. (Airportal) Két légitársaság már lépett is: a Norwegian a hosszú távú járatain mintegy 65 eurós felárat számít fel egy retúr útra, a British Airways pedig 230 eurós tételt csap a jegyárhoz (Shutterstock)
