Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-07 / 130. szám
8 I RÖVIDEN A török légierő Irakban bombázott Isztambul. A terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) állásait bombázta a török légierő Északiakban, a támadásokban hat felfegyverzett terroristával végeztek - közölte a hadsereg. A török vadászgépek hat régióban 16 célpontot semmisítettek meg. A PKK főhadiszállásául szolgáló Kandilt is támadták. A június 24-i választások közeledtével az ankarai kormány bejelentette, hogy erőteljesebben fog fellépni a Kurdisztáni Munkáspárt ellen az észak-iraki Kandil- és Szindzsár-hegységben. A kurd autonómiát követelő PKK 1984 óta folytat fegyveres harcot a török kormány ellen. Azóta csaknem 40 ezren vesztették életüket a kurd konfliktusban. (MTI) Szomália: harc az iszlamistákkal Mogadishu. Legalább 8 ember életét vesztette a Szomáliái főváros, Mogadishu térségében az al-Shabaab dzsihádista szervezet egy gépjárműkönvoj ellen véghez vitt támadásában. A halottak közül ketten a tartományi kormányzat tisztségviselői, hatan pedig Szomáliái katonák voltak. Az al-Shabaab az Andalus nevű rádióállomásán keresztül jelentkezett a merénylet elkövetőjeként. A hadsereg támadást indított az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal szövetséges iszlamisták ellen a nyugati fekvésű Gedo régióban. (MTI) Visszavonul a volt spanyol kormányfő Madrid. Mariano Rajoy leváltott spanyol miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy végleg visszavonul a politikától. Rajoy kedden lemondott a konzervatív Néppárt elnöki tisztségéről, miután a spanyol parlament előző héten megvonta a bizalmat kormányától. „Az a szándékom, hogy végérvényesen visszavonulok a politizálástól; van más dolog is, amit csinálhatok az életben” - mondta a 63 éves Rajoy. Rajoy 15 évig volt a spanyol belpolitikai élet meghatározó alakja. Politikai karrierje 1981- ben kezdődött, 2004 óta állt a Néppárt élén, az országot pedig 2011 decembere óta vezette. (MTI) Börtönből mondott kampánybeszédet Isztambul. Az edimei börtönből tartott telefonos kampánybeszédet a Népek Demokratikus Pártja (HDP) nevű kurdbarát tömörülést vezető Selahattin Demirtas. A kurd gyökerekkel rendelkező politikus 2016 óta van börtönben terrorizmus miatt, állítása szerint ártatlanul. Demirtas a HDP jelöltje a június 24-i elnökválasztáson. A politikus feleségével folytatott heti telefonbeszélgetése során szólította meg híveit. Kihangosított, Erdogan elnököt ostorozó beszédét a HDP közösségi oldalakon is élőben közvetítette. (MTI) KÜLFÖLD 2018. június 7. | www.ujszo.com Menekültügyi rendszer: nincs uniós egyezség Luxembourg. Továbbra sem sikerült közelíteni az álláspontokat a dublini menekültügyi rendszer reformjáról az európai uniós tagállamok belügyminisztereinek luxembourgi tanácsülésén. A résztvevők többsége pesszimista véleményeket fogalmazott meg, sokak szerint egyre kevésbé valószínű, hogy a június végi EU-csúcsig sikerül megállapodásra jutni az új közös menekültügyi szabályozásról. Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos aláhúzta: az egyeztetésnek nem a végleges konszenzus tető alá hozása volt a célja, ráadásul „az sem jelenti a világ végét, ha az eredeti júniusi határidőt ki kell terjeszteni néhány héttel”, ennél fontosabb, hogy figyelembe vegyék minden fél álláspontját. Elmondta, az utóbbi három évben jelentősen csökkent az Európába érkezők száma, jobban védik az unió külső határait, továbbá komoly előrelépést sikerült elérni az elutasított menedékkérők hazaküldésében. Tapasztalható ugyan nyomás a migrációs útvonalak némelyikén, de ez össze sem vethető a 2015-ös állapotokkal - tette hozzá. Avramopulosz kijelentette: a dublini rendszer halott, a reform azonban nem, mindenképp kompromisszumra kell jutni. Hangsúlyozta, az előző uniós menekültügyi reformon 8 évig dolgoztak, most ez szerinte gyorsabban fog menni. A találkozóról két kulcsszereplő is hiányzott: Horst Seehofer német belügyminiszter és olasz kollégája, Matteo Salvini. (MTI) Az olasz parlament felsőháza, a szenátus bizalmat szavazott a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) és az euroszkeptikus Liga szövetségével létrejött, Giuseppe Conte (középen) vezette új kormánynak. A kormányfő a bizalmi szavazás előtt közölte: védelmet nyújtanak a legálisan érkező, Olaszországban dolgozó és az olasz gazdaság növekedéséhez hozzájáruló bevándorlóknak. Ezzel egy időben szigorúan kívánnak fellépni az embercsempészekkel szemben, kiszorítva a befogadási rendszerből a szervezett bűnözést. Hozzátette, ahol erre adottak a törvényes feltételek, az illegális bevándorlókat hazaszállítják, (tasr/ap) Iráni urán: Izrael figyel Európai Unió: az urándúsítás terve nem sérti az atomegyezményt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Brüsszel. Emmanuel Macron óva intette az iráni atomprogramban érintett minden felet a feszültség fokozásától, mert az szerinte konfliktushoz vezethet. A francia elnök azután fogadta hivatalában Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy Irán jelezte: megkezdi az urándúsító kapacitásának növelését célzó folyamatot. „Van egy kölcsönös feszültségnövelés és arra kérek mindenkit, hogy stabilizálja a helyzetet és ne engedjen ennek az eszkalálódásnak, mert az csak egyetlen dologhoz vezethet, a konfliktushoz” - mondta a francia államfő Benjámin Netanjahúval tartott közös sajtótájékoztatóján az Elyséepalotában. Az izraeli miniszterelnök korábban úgy vélte, hogy az iráni döntés célja Israel megsemmisítése, Emmanuel Macron szerint viszont az iráni bejelentés nem sérti a 2015-ben aláírt iráni nukleáris megállapodást. „Megismételtem az izraeli miniszterelnöknek azt az alapvető meggyőződésemet, amelyet az európai partnerek is osztanak, hogy meg kellene őrizni a 2015-ös megállapodást az iráni nukleáris programról a régió nukleáris tevékenységének ellenőrzése céljából” - fogalmazott Macron. Megerősítette, hogy szerinte azt ki kellene egészíteni egy újabb megállapodással, amely Iránnak a ballisztikus, a 2025 utáni nukleáris tevékenységre, valamint a regionális szerepére vonatkozna. Az első értékelés szerint nem sérti az iráni nukleáris megállapodást az ország urándúsító kapacitásának növeléséről szóló teheráni tervezet - közölte Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője. Maja Kocijancic azonban hozzátette, ezek ugyanakkor nem is segítik a bizalom erősítését a mostani kritikus időszakban. Irán kedden értesítette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy megkezdi az urándúsító kapacitásának növelését célzó folyamatot. Ennek előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök májusban bejelentette: országa kilép az iráni nukleáris programról 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodásból, és újra életbe lépteti a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. A megállapodás megőrzésére törekedő európai országok jelenleg egyszerre vannak iráni és amerikai-izraeli nyomás alatt. „Nem kértem Macron elnöktől, hogy lépjen ki a megállapodásból. Úgy vélem, a gazdasági realitások fogják ezt a kérdést rendezni” - mondta Netanjahu arra utalva, az újabb amerikai szankciók azokat a vállatokat is fenyegetik, amelyek kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn Iránnal. Az izraeli miniszterelnök szerint „a világon jelenleg a legnagyobb fenyegetést az olyan radikális iszlamista rezsimek kezében lévő nukleáris fegyverek jelentik, mint amilyen Irán is”. Egyre rejtélyesebb a diplomaták kóija Washington. Az amerikai külügyi tárcánál munkacsoportot hoztak létre a külföldön történt rejtélyes megbetegedések vizsgálatára - jelentette be Mike Pompeo, a külügyi tárca vezetője. Közleményében a Kubában és Kínában megbetegedett amerikai diplomatákra hivatkozott. Jelenleg 24 amerikai polgárt - diplomatákat és családtagjaikat - tartanak nyilván különös tünetekkel járó, eddig kiderítetlen betegséggel. Némelyiküknél kisebb agykárosodást állapítottak meg. Az első tünetek halláskárosodásra, akusztikus támadásra utaltak, ám később kiderült, a tünetek jóval összetettebbek. Valamennyien Kubában teljesítettek szolgálatot 2017/18-ban. Az idén május 16- án Kínában - a kantoni konzulátuson - szolgálatot teljesítő egyik amerikai külügyi alkalmazottnál diagnosztizáltak hasonló tüneteket. Havanna még tavaly jelezte, amerikai és kanadai tudósok bevonásával kutatná a betegségek okait, a kínai vezetés pedig teljes mértékben késznek mondta magát az együttműködésre. (MTI) Országos tüntetés az újra kinevezett Babis ellen Elégedetlen ezrek a prágai Vencel téren. Elegük van a kétes BabiSból. (TASR) Több ezer ember tüntetett kedden este Prágában és a nagyobb cseh városokban az ellen, hogy az államfő újra Andrej Babiét nevezze ki kormányfővé, illetve hogy a tervezett új koalíciós kormány a kommunista párt támogatásával szerezzen bizalmat a parlamentben. Prága. Milos Zeman köztársasági elnök egy hete jelentette, be hogy június 6-án Andrej Babist, a tavaly októberi választáson győztes ANO mozgalom elnökét újra kormányfővé nevezi ki és megbízza az új kormány megalakításával. Babis első, kisebbségi kormánya januárban nem kapott bizalmat a parlamentben. Tegnap az államfő közölte: újra megadja Babisnak a megfelelő, szükséges időt, hogy előterjessze a kormány tagjainak névsorát. A kormányellenes tüntetéseket egy civil csoport szervezte, amely hónapok óta aláírásokat gyűjt a Babis politikából való távozását sürgető petíció alá. A szervezők szerint a petíciót már 250 ezren írták alá. Míg Prágában az újságírók mintegy 15-20 ezerre becsülték a rendezvény résztvevőinek számát, addig más városokban többnyire csak néhány százan tüntettek. A szónokok- politikusok, közéleti személyiségek, publicisták - általában élesen bírálták Andrej Babist, Milos Zemant és a kommunistákat, s azt állították, hogy Csehországban az új Babiskormány megalakulásával veszélybe került a demokrácia. Jirí Pospísil, az ellenzéki TOP 09 párt elnöke Prágában tragédiának nevezte, hogy a pozsonyi születésű milliárdos személyében állampárti és kommunista titkosszolgálati múlttal rendelkező személy kerül a cseh kormányfői székbe, aki ellen ráadásul büntetőeljárás is folyik az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával. Miroslava Nemcová, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt parlamenti képviselője, volt képviselőházi elnök szintén elfogadhatatlannak minősítette, hogy a cseh kommunisták ismét a hatalomba kerülnek. Élesen bírálta Zemant, aki szerinte „nem Csehország, hanem á Kreml érdekében dolgozik”. A kormányalakítási tárgyalások eddigi eredménye szerint az új kormányt a Babis vezette ANO és a szociáldemokrata ÚSSD koalíciója alkotná, amelyet a kommunisták valamilyen módon támogatnának vagy megtűrnének. Erre azért van szükség, mert az ANO-nak és a ÚSSD- nek a 200 tagú képviselőházban csak 93 képviselője van. (MTI, ú)
