Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-07 / 130. szám
www.ujszo.com | 2018. június 7. KÖZÉLET I 3 Kisebbség: nem a fogyás a probléma A Fórum Kisebbségkutató Intézet a szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről tartott konferenciát Somorja. Konferenciát szervezett június 5-én a Fórum Kisebbségkutató Intézet, hogy a szlovákiai magyar közösség létezésének centenáriumán áttekintse, hol tart a közösség és milyen lehetőségei vannak. A szlovákiai magyarság 100 éves történetéről, az abból levonható tanulságokból, illetve a jelenben érvényesíthető jogokról szólt a Helyzetjelentés a szlovákiai magyar közösségről: helyünk Európában - kihívások, stratégiák című tudományos konferencia. SÁNTA SZILÁRD A történelem szerepe Bukovszky László történész, a szlovák kormány kisebbségi kormánybiztosa a szlovákiai magyar kisebbség száz évét négy korszakra osztotta: 1. 1918-1938, 2. 1938- 1945,3.1945-1989,4.1989-2018. A történelmi események által meghatározott korszakok sokféle kihívást hoztak a közösségnek. Simon Attila azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet, állapot nem előzmény nélküli, megvannak a gyökerei a múltban. A korszakolást folytatva Simon áttekintette, mely korszakban volt a szlovákiai magyar közösség politikailag autonóm, és vajon érvényesült-e a vélemények sokszínűsége, pluralitása. Úgy véli, két korszakban teljesült ez a két feltétel: az 1918-tól 1938-ig tartó időszakban és 1989-től napjainkig. Mit adjon az állam Fiala-Butora János jogász szerint a nyelvi jogok alatt gyakran azt értik Közép-Európában, hogy az állam nem tilthatja meg a nyelvhasználatot, ugyanakkor nem is köteles biztosítani semmit. Érdemi nyelvi jogokról akkor beszélhetnénk, ha hivatalos státuszt kapnának a kisebbségi nyelvek, ez nem azt jelentené, hogy jogunk van használni a nyelvet, hanem az állam biztosítaná, hogy használni is tudjuk. Fiala-Butora úgy véli, a nemzetközi kisebbségi jogi rendszer a nyelvi jogok szempontjából megfe-Bukovszky László, Fiala-Butora János, Simon Attila lelő keretet ad-e a szlovákiai magyarok érdekképviseleti céljainak és stratégiáj ának a meghatározásához. A nyelvi jogok terén olyan jogi megoldásra lenne szükség, amely garantálná a szlovákiai magyarok egyenlősé-A Fidesznek nincs igazi nemzetpolitikai stratégiája, az a politikai stratégia működik, ami folyamatosan a „működtetés barkácsolásából" áll. Bárdi Nándor, MTA gét, megvédene a diszkriminációtól és az asszimilációtól. Szerinte van olyan jogi keref vannak olyan nemzetközi példák, amelyek képesek biztosítani egy közösség számára az egyenlőséget. A megfelelő jogokhoz megfelelő társadalmi gyakorlat társul. Hibás budapesti politika Bárdi Nándor a budapesti kormányzatok nemzetpolitikáját és magyarságpolitikáját bírálta. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének osztályvezetője úgy látja, hogy lényegében a Fidesznek nincs igazi nemzetpolitikai stratégiája, az a politikai stratégia működik, ami folyamatosan a „működtetés barkácsolásából” áll. Arra kereste a választ, hogy egy vezérdemokrácia tudja-e a kisebbségi kérdést kezelni. A kisebbségi elitek alkut kötöttek az egyes országokban a mindenkori hatalommal, de ezek aszimmetrikus alkuk, mert nem intézményesítették a kisebbségi jogokat, ezért ezeket az alkukat újra kel tárgyalni. Rámutatott, hogy vezérdemokráciában a szakpolitika nincs könnyű helyzetben. Nemzeti közöss6gópítés Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a magyar kormány szemszögéből beszélt a (Somogyi Tibor felvétele) nemzetpolitika és kisebbségi közösségépítés lehetőségeiről és módszereiről adott elő. Úgy véli, az Orbánkormány egyik főszabálya vagy célja a külhoni magyarok identitáserősödése, megmaradása - az előadó is ebből indult ki. Elhangzottak érvek a centralizáltabb és a decentralizáltabb nemzetpolitika mellett is. A magyar nemzetpolitika egyik pillére az előadó szerint az állampolgárság, de a klasszikus nemzetpolitika mellett megjelent a gazdaságfejlesztési szemléletű nemzetpolitika és megerősödött a jogvédelem is. Minőségi kisebbségi élet Szarka László, a Selye János Egyetem tanára a két korábbi előadáshoz adott egy új szempontot. Az elmúlt száz évben kisebbségi magyarsággal három megközelítésből foglalkoztak: a befogadó állam felől, a magyar állam nemzetpolitikája és a kisebbség felől. Mintha az elmúlt száz év azt sugallná, hogy nem lehet a nemzet-, kisebbség- és szomszédságpolitikát összehangolni - eddig legalábbis nem sikerült. Hatékony nemzetpolitikát csak tágabb regionális keretek között lehet elképzelni, az uniós csatlakozás után is fontos szerep jut a szomszédságpolitikának - érvelt az előadó. A nemzetállami Trianonszindróma vakfoltjai máshova helyeznek el bennünket a térségben. A fő probléma nem a demográfiai fogyás, hanem a minőségi élet, be kell bizonyítani, hogy kisebbségben is lehet értelmes életet élni. Nemzetiidentitás-kritika Európa a 20. században elveszíti domináns pozícióját a világban — mondta Öllös László politológus, a Fórum Intézet elnöke. A globális versenyben az Európai Unió folyamatosan lemarad a világ más régió mögött. A hagyományos nemzeti szuverenitás megtarthatatlan a globalizáció korában, Európa nemzeteinek össze kell fogniuk - meghaladva a régi problémáikat - és új lendületet kell adniuk a kontinens fejlődésének. Ennek olyan új elemeket is tartalmaznia kell, amelyek Bárdi Nándor, az MTA kutatója (Somogyi Tibor felvétele) eddig nem voltak meg, például a nemzeti identitás kritikája. Az új kihívásokra Európában a kisebbségi közösségek sem tudnak reagálni - mondta Csáky Pál EP- képviselő, aki a kisebbségpolitika kapcsán felvetette az utódállamok felelősségét is. Az előző előadás euroszkeptikus kicsengése után Csáky próbált egy optimistább Európaképet megrajzolni. Folytatás ősszel Helyzetjelentés a szlovákiai magyar közösségről: helyünk Európában - kihívások, stratégiák című tudományos konferencia valójában két részből áll: a júniusi első részt, amelyben a történelmi visszatekintés és az elméleti keret fölvázolása kapott nagyobb hangsúlyt, ősszel kö-Afő probléma nem a demográfiai fogyás, hanem a minőségi élet, be kell bizonyítani, hogy kisebbségben is lehet értelmes életet élni. Szarka László történész veti a második, nagyobb volumenű konferencia, amely a szlovákiai magyar közösség „belső világára” fókuszál. Azon olyan témák kerülnek terítékre, mint a társadalom összetétele, a romakérdés, gazdasági kihívások és a sajtó helyzete. A két konferencia előadásait kötetbe gyűjtik a szervezők; olyan kötet megjelentetését tervezik, amelyből kiderül, hogy mit gondol 2018-ban ez a közösség magáról. Simon Attila, a Fórum Intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ma olyan értékek kérdőjeleződnek meg, amelyekre eddig építettünk; szerinte a felelős értelmiségiek segíthetik a politikai döntéshozókat, hogy jó döntéseket hozzanak. Abban pedig minden közösség csak reménykedhet, hogy az értelmiségiek (kutatók és szakemberek) ajánlásait a politikai döntéshozók (még) figyelembe veszik.
