Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-05 / 103. szám
Több száz szenzorral mérik az Alpok rezdüléseit 2018. május 5., szombat, 11. évfolyam, 17. szám Május, a Bika jegye. A csillagkép alkalmat ad arra, hogy a nemes állathoz fűződő legendákról, valamint a hozzá kötődő véres játékokról beszéljünk. Abika ősidők óta tisztelt állat, az erő és a termékenység szimbóluma. Tekintélyt parancsoló alakja, ereje mondák hősévé emeli, regényekben tér vissza, s a pesti humor központi figurája is. Hátborzongató történet a Minótaurosz legendája: a krétai Minósz király felesége, Pasziphaé és egy bika frigyéből félig állat, félig emberként született, s hogy az emberek szeme elől rejtve lehessen, labirintusban tartották. A bikakultusz így visszaköszön egy ősi játékban, a krétai bikaugrásban. A nem veszélytelen aktusban meztelen ifjakleányok a bika szarvát megragadva lendültek át a megvadult állaton. Egyesek szerint ez vallási szertartás, mások szerint bátorságot fitogtató sport volt. Mika Waltari, a kiváló finn író talán legismertebb regényében, a Szinuhében írja le részletesen a küzdelmet, amikor a főhős kedvesével, a szép Mineával együtt utazik el a minószi Krétára. A derék szigedakók a gladiátorküzdelmek s a bikaviadalok előfutárát teremtették meg. Egyiptomban a bikakultúráról a Szakkarától nem messze fekvő ősi templomban, a Szerapeumban győződhetünk meg. 1990-ben öt-' venfokos melegben látogattuk meg a görög-egyiptomi szent helyet, s igazi felüdülés volt a fold alatti termekbe leereszkedve a temetkezési hely felfedezése. Hatvannégy hatalmas gránitszarkofágba temették el egykor az Apisz-bikákat, Ptah isten szent állatait. Az ottlétünket kicsit megkeserítette az a jegyszedő, aki - saját zsebére - próbált baksist kicsikarni minden látogatóból. A magyar kultúrtörténetben a bika nem kapón lényeges szerepet, de példákat azért találunk. Arany János Toldijának kilencedik énekében állítja meg a hős az elszabadult barmot, ezáltal is bizonyítva erejét. „... lábával elébe toppantott, Rémitö szavával erősen kurjantott: E fogással visszahökkenté a marhát, S ásson pillanatban megragadta szarvát,... ” A Herendi Porcelánmanufaktúra egy igen giccses darabjában örökítette meg a hősies eseményt. Devecseri Gábor Bikasirató kötete ...a bika szarvát megragadva lendültek át a megvadult állaton. a Krétai bikaugrás, freskó, knosszoszi palota (Fotók: Shutterstock, képarchívum) az élet kérdéseit boncolgatja, Radnóti Miklós is a Mint a bika című költeményében az elmúlás gondolatát tárja elénk. De evezzünk vidámabb vizekre! A kiváló magyar származású zsidó humorista, Effájim Kishon egyik karcolatában a spanyol arénába visz el minket, a véres játék akkor kelti fel igazán érdeklődését, amikor a matador vesztésre áll, és hangos, a győztesnek járó „olé!” felkiáltással okoz botrányt Igen, a magyar humor igazi céltáblája a bikaviadal, viccek tucatjait ihlette meg a játék, a viador kudarca. A magyar Közgazdasági Egyetemen a statisztikai tanszék vezetőjét Öllé Lajosnak hívták, a dévaj diákok hangos „öllé” felkiáltással haladtak el a tanszéki ajtó előtt. (Folytatás a 13. oldalon)
