Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-04 / 102. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2018. május 4. 3 GDPR: Adatvédelem vagy túlszabályozás? Jogunk lesz tudni, melyik cég milyen információt tárol rólunk, a jövőben nagyobb biztonságban lesznek személyes adataink (Felvétel: Meter Mläd/Plus jeden deft) SÁNTA SZILÁRD Néhány hét múlva, május 25- én lép életbe az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR (GDPR - General Data Protecion Rules). Az elképzelés szerint az unió ezzel védené állampolgárai személyes adatait akár olyan nagy felhasználóktól is, mint például a Facebook, de a kis cégektől is. Ugyanakkor egy rendkívül bonyolult szabályozást sikerült létrehozni. Az új szabályozás egy régi, húszéves irányelv helyébe lép, és sokkal jobban megfelel az új technológiai változások következtében előállt kihívásoknak - állítják a rendelet előkészítői. Nincs olyan cég, amely megmenekülhet előle, mert az adatkezelés minden vállalkozást érint. Adatkezelés ugyanis a munkavállalók személyes adatainak, az ügyféladatoknak a kezelése, beléptetőrendszerek működtetése, telefonbeszélgetések rögzítése, hírlevelek küldése stb. A rendelet a benne foglalt meghatározás szerint „a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait és különösen a személyes adatok védelméhez való jogukat védi”. Az állampolgárok a saját adataik fölött nagyobb önrendelkezéssel bírnak; joguk lesz megtudni, hogy a cégek milyen adatokat tárolnak róluk, és könnyebben töröltethetik az adataikat. Ha egy cég adatokat kér tőlünk, pontosan kell tájékoztatnia, hogy milyen céllal kéri. írásbeli igazolás „Sok cég nincs azzal tisztában, hogy a GDPR mindenkire kötelező érvényű. Minden cég fizet bért, és ez már személyes adatnak minősül, de ide tartoznak az e-mail-címek, a telefonszámok stb. Ezeket nem lehet marketing céljából kiadni vagy harmadik féllel megosztani annak írásos beleegyezése nélkül” - mondta Körmendi Dávid GDPR-felkészítő. A cégek csak olyan cégekkel állhatnak kapcsolatban, amelyek felkészültek a GDPR-re, s erről igazolást kell kérni. Sőt, a postától is kell ilyen igazolást kérni, mivel alkalmazottai nevekkel, címekkel dolgoznak. „Előre meg kell határozni, hogy a cégek meddig őrizhetnek adatokat; például az életrajzokat meddig archiválják, utána kötelező törölni vagy bedarálni” — tette hozzá Körmendi. Mindenki kivár Marcinkó Adrián, a WADO digitális ügynökség tulajdonosa úgy látja, egyelőre kivárást játszik mindenki. „A digitális térben nagy változást hozhat a GDPR, ha valóban mindenki betartja a szabályokat - vélte Marcinkó. - A szabályok nagy része eddig is megvolt, de most például tájékoztatni kell a felhasználót, milyen típusú hírlevelet kap, mire használom fel az adatokat stb., mindenhez a felhasználó beleegyezését kell kérni, sokkal bürokratikusabb lesz az online marketing. Az új szabályozás, az adatvédelem a globális piacon versenyhátrányt is jelenthet az amerikai vagy a kínai marketinges cégekkel szemben. Sokan a szakmában úgy vélekednek, hogy most bevezetik a GDPR-t, de később finomítanak rajta, mivel rájönnek, hogy nem életszerű koncepció alapján készült el.” Ez egy vicc Az agyonszabályozásra rögtön egy vicc is született - mesélte Marcinkó —, amely a túlszabályozás mellett a megszaporodott adatvédelmi szakértőkre is utal: „Van GDPR-szakértő ismerősöd? Van. Megadod a" számát? Nem lehet.” Marcinkó, aki tavaly elnyerte az év szlovákiai magyar fiatal vállalkozója címet, úgy véli, hogy az egyik legnagyobb kihívás az online adattörlés lehet. „Az archívumokból, a szerverekről, a felhőből kell úgy törölni az adatokat, hogy sehol ne maradjon nyomuk, ez időigényes, és nem egyszerű feladat” - magyarázta a szakértő. Hasonlóan nagy kihívást jelent az alapos ellenőrzés, mert jelenleg erre nincs meg a szükséges erőforrás. A közintézmények is foglalkoznak az új adatvédelmi rendelettel. A Selye János Egyetem egy külső céget bízott meg azzal, hogy lássa el az adatvédelmi tisztviselői szerepet. A változásokról az adatvédelemben a közbeszerzésen kiválasztott cég május 3-án tartott átfogó tá-Mi aGDPR? Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletét 2016/679 (GDPR - General Data Protecion Rules) május 25-től kezdik alkalmazni. Az adatvédelem tagállami szabályozását fölváltó egységes, európai szabályrendszert két éve, 2016-ban fogadták el, de kétéves átmeneti időszakot határoztak meg, a megszabotttürelmi időben kellett a cégeknek és a nemzeti hatóságoknak felkészülniük az alkalmazásra. A rendelet 88 oldal, az Európai Bizottság oldalán magyarul is elérhető (http://eur4ex.europa.eu ) - fontosságát nem vitatják a szakértők, azonban bonyolultságát sokan bírálják. A GDPR az elektronikus adatokra és a papíralapú adatokra is vonatkozik. Avállalatoknak több teendőjük és kötelezettségük lesz: biztosítaniuk kell, hogy csak a valóban szükséges személyes adatokat dolgozzák fel. Az alkalmazását nem könnyíti meg, hogy esetjogi alapon nyugszik. Mindenkinek érdemes az adatkezelési gyakorlatot komolyan venni, ugyanis sokkal szigorúbb a kiszabható bírság: a maximális érték 20 millió euró, vagy a cég előző éves piaci forgalmának a négy százaléka. jékoztatást és képzést - nyilatkozta lapunknak Méri Tamás, a Selye János Egyetem Informatikai Szolgáltató Központ igazgatója. A kis- és középvállalkozások sem mentesülnek az új szabályozás alól. Megkerestünk három kisebb délszlovákiai könyvelőirodát. T udnak az új rendeletről, de egyelőre még csak tájékozódnak, ismerkednek a részletekkel, eddig nem mutattak nagy aktivitást. Más teendőik mellett az adatvédelem nem élvez prioritást. A személyes adat ► A személyes adat a rendeletben szereplő legfontosabb fogalom, beletartozik minden olyan információ, amely azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozik. ► Személyes adat kezelése a hang-, és képfelvétel készítése, és más személyazonosításra alkalmas fizikai jellemzők gyűjtése is. ► A személyes adatok különleges kategóriáját képezik a faji, etnikai, politikai véleményre, vallási meggyőződésre, szexuális irányultságra stb. utaló adatok. ► A gyermekek személyes adatainak a kezeléséről is külön cikk rendelkezik. Lakossági hitelek: enyhít a tervezett szigoron a nemzeti bank ÖSSZEFOGLALÓ A jegybank a tárcaközi egyeztetést követően enyhített azon a tervezett szabályozásán, amellyel a lakosság mértéktelen eladósodását szeretné visszafogni. A fiatalok egy része a későbbiekben is hozzájuthat a nagyobb összegű kölcsönökhöz. Pozsony. A jegybank továbbra is tartja magát ahhoz az elképzelésé-1 hez, hogy idén júliustól a hiteligénylő bevételeitől teszi függővé az igényelhető kölcsön felső határát. „Az új szabályok szerint a hiteligénylő által felvett összeg nem haladhatná meg éves nettó bevételeinek a nyolcszorosát, miközben teljes eladósodottságról beszélünk, vagyis figyelembe vesszük a korábban felvett hiteleket Mielőtt fülig eladósodnánk, a Szlovák Nemzeti Bank rálép a hitelfékre (Felvétel: Matej Kalina/Plus jeden defí) is” - nyilatkozta Martina Vráblik Solcányiová, a jegybank szóvivője. A pénzintézetek júliustól is folyósíthatnak majd olyan hiteleket, amelyek esetében ezt a szabályt nem veszik figyelembe, ezek arányát azonban a jegybank szigorúan megszabja. Júliustól az ilyen kölcsönök aránya az összes új hitel legfeljebb 20 százalékát teheti ki. Októbertől ezt a felső határt 15, jövő januártól pedig 10 százalékra csökkentik. Jövő júliustól már csak a hitelek legfeljebb 5 százalékánál tekinthetnek el ettől a szabálytól. További 5 százaléknyi olyan hitelt is folyósíthatnának azonban, amelyet a 35 évnél fiatalabbak igényelnek, ez esetben a hitel összege az igénylő éves nettó bevételeinek legfeljebb a kilencszerese lehet. Ez a szabály azonban csak azokra a fiatalokra érvényes, akiknek a bevételei nem haladják meg az átlagbér 1,3- szorosát. Solcányiová szerint a kezdeti időszakban nem beszélhetünk látványos szigorításról, hiszen a hiteleknek jelenleg is nagyjából a 19 százaléka olyan, amelynél a hiteligénylő által felvett összeg meghaladja az éves nettó bevételeinek a nyolcszorosát. „Nem szeretnénk teljesen visszafogni a hitelezést, csak azt szeretnék megelőzni, hogy a kamatszint növekedése esetén tömegesen dőljenek be a hitelek” - tette hozzá Solcányiová. A Szlovák Bankszövetség (SBA) szerint azonban a jegybank intézkedéseit a pénzintézetek ügyfelei is megérzik. „Ezek leginkább a fiatalabbakat érinthetnék, nekik ugyanis kisebbek a bevételeik és a megtakarításaik is. Hatványozottan érvényes ez azokra a családokra, amelyek a nagyobb városokban szeretnének lakáshoz jutni, hiszen ott eleve drágábbak az ingatlanok” - nyilatkozta Diana Priechodská Brodnianska, az SBA szóvivője. (TASR, mi)
