Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-31 / 124. szám
www.ujszo.coml 2018. május 31. KÖZÉLET I 3 EU: csökkenne a V4-es országok támogatása Maróé Sefőoviő uniós biztos sem fél a jelentős csökkenéstől (TASR-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ A kohéziós támogatás 2020 után csökken, a források visszavágása legérzékenyebben a visegrádi négyeket érinti, derül ki az Európai Bizottság keddi javaslatából. Az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozta a 2021-2027- es költségvetési ciklusra tervezett fejlesztési támogatásokat, amelyben jelentős átcsoportosításokat javasolnak. Csökken majd a volt szocialista országoknak járó támogatás, míg egyes nyugat-európai országok a korábbi költségvetéshez képest többre számíthatnak. Szlovákia elégedett A bemutatott javaslat részét képezik a nemzeti borítékok, amelyek az egyes tagországoknak juttatott felzárkóztatási keretet jelentik. A következő időszakra a Szlovákiának szánt felzárkóztatási keret csökken, ami azzal is összefüggésben áll, hogy az ország gazdasága jól teljesít, valamint más területekre többet költenek, például a menekültválság által keletkezett helyzetre és a pénzügyi válság következményeinek enyhítésére. „Az országnak megítélt források összege megfelel a kormány elvárásainak” - jelentette ki Ladislav Miko, az Európai Bizottság szlovákiai kirendeltségének a vezetője. „A források merítése hatékonyabb lehet a jövőben” - tette hozzá. Fejenként 310 euró Richard Rasi (Smer) beruházásokért és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettes a szlovákiai nemzeti boríték 10%-os csök-Richard Raái miniszterelnök-helyettes kenését (folyó árakon számolt változás) sikerként könyveli el, és megjegyezte, hogy a V4-ekben ez a mutató a legalacsonyabb. Rasi azt emelte ki, hogy az egy főre jutó 310 eurós támogatással Szlovákia Észtország mögött a második helyen áll, miközben az EU-s átlag 106 euró. Az egy főre jutó támogatások tekintetében a térség továbbra is jól áll. Magyar csökkenés Magyarország esetében a visszavágás mértéke meghaladja a 20%-ot, több mint 1500 milliárd forinttal (4,83 milliárd euró) kap kevesebbet az ország. Az uniós szabályok értelmében a csökkenés nem lépheti túl a 24%-ot. Magyarország már jelezte is, hogy nem ért egyet az átcsoportosítással. 14 országnak kevesebb A felzárkóztatási keretből összesen 14 országnak jut kevesebb pénz, a csökkenés elsősorban a visegrádi négyeket és a balti országokat érinti, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Észtország és Málta (2018-as áron számolt változás) számíthat a legnagyobb visszavágásra. A Bizottság javaslatáról az Európai Parlament dönt. 373 milliárd euró A 2021-2027-re szóló hosszú távú uniós költségvetés esetében a bizottság a kohéziós politika újragondolását, korszerűsítését javasolja. „Az EU gazdasága fellendülőben van, de további beruházási erőfeszítésekre van szükség a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli tartós szakadék áthidalása érdekében. ; A 2021-2027 közötti időszakra szó’ ló 373 milliárd eurós kerettel a jövőbeli kohéziós politika rendelkezik a szakadék áthidalását elősegítő beruházási erővel” - tájékoztatott a Bizottság. A források azokba a régi: ókba érkeznek, ahol továbbra is szükség van az unió többi részéhez : való felzárkózásra. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által kiemelten támogatott területei az innováció, a kisvállalkozások, a digitális technológiák és az ipar modernizációja, az alacsony széndioxid kibocsátás elérése, a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulás, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a Párizsi Egyezmény teljesítése. Egyenlőtlenségek A bizottság testreszabott megközelítést ígér, és három régiókategóriát különböztet meg: kevésbé fejlett, átmeneti és fejlett. Az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében továbbra is az egy főre jutó GDP marad a fő szempont a források elosztásánál, azonban enyhén csökken a súlya, 86%-ról 81%-ra. Ugyancsak a célkitűzések között szerepel a helyi vezetés aktívabb bevonása a források kezelésébe, valamint a társfinanszírozási arányok növelése - ezek együttes megerősítése nagyobb felelősségvállalást eredményezhet. A vállalások egyik fontos eleme, hogy a bizottság a korábbi összetett szabályrendszer helyett rövidebb, világosabb szabályokat és rugalmas keretet ígér. (tasr.sk, sme.sk, ssz) összekapcsolná a nyugdíjkorhatár-plafont az adósságfékkel a pénzügyminisztérium. A tárca szerint a plafon bevezetését további reformokkal kellene összekapcsolni. Arra is figyelmeztet, hogy csökkenhet a nyugdíjak összege a plafon hatására. Pozsony. Akár a GDP 3,6 százalékával is nőhetnek 2070-re a nyugdíjak költségei, attól függően, hogy a parlament milyen változatot fogad el. Jelenleg már a Smer is 64 éves felső határról beszél a férfiak esetében, a nőknél pedig akár 62 évre is csökkenhet a korhatár. Ezt a változatot támogatja az SNS, a Sme rodina és az OEaNO is, igaz egyes feltételekben vannak különbségek. A pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézete (IFP) tegnap nyilvánosságra hozott elemzésében kiszámította a várható hatásokat. Peter Kazimir pénzügyminiszter is negatív hatásokról beszélt, „Ha már plafon, akkor minél magasabb, és egységes a férfiak és a nők számára” - jelentette ki a Hospodárske novinynak a pénzügyminiszter. A legerősebb negatív hatásokat úgy védené ki, hogy a plafont összekapcsolná az adósságfékkel. Ez ko(Képarchívum) nést is eredményezhet. Példa erre Lengyelország, ahol a plagon a férfiak esetében 65 éve, a nőknél 60. „A lengyel nyugdíjak jelenleg az átlagbérnek mintegy 50 százalékát teszik ki, de ez az arány 2070-re 25 százalékra csökkenhet” - írják a pénzügyminisztérium elemzői. A jogszabályt júniusi ülésén kezdi tárgyalni a parlament, a koalícióból a Híd ellenzi, ám két ellenzéki párt is az SNS és a Smer törvényjavaslata mellé állhat. Peter Kasmírnak nem tetszik a nyugdljkorhatár-plafon moly intézkedéseket ír elő, ha az államadósság átlépi a 55 százalékos küszöböt, de már 50 százaléktól spórolásra kényszerít. „A pénzügyminisztérium olyan javaslatot készít elő, amely része lehetne a nyugdíjkorhatár plafonját meghatározó törvénynek, és egyben összekapcsolná ezt a jogszabályt az adósságféktörvénnyel” - jelentette ki Kazimir. A pénzügyminiszter szerint újra kell gondolni az ország migrációs politikáját is, mivel a lakosság elöregedése egyre gyorsul. 2070-re 1 nyugdíjasra már csak 1,5 aktív korú állampolgár jut, míg jelenleg ez az arány még 3,2. „Ez az egyetlen módszer, ahogyan pótolni tudnánk a hiányzó születéseket” - mondta a miniszter a migrációról. Emellett szerinte javítani kell a munka termelékenységét, mivel a magasabb fizetések szintén hozzáhárulnak a magasabb nyugdíjakhoz. Az IFP elemzése szerint a korhatárplafon komoly nyugdíj csőkké-A plafon csökkentheti a nyugdíjat LAJOS P. JÁNOS Fülek: 150 ezer óvodafelújításra és sportpályára FUiek/Nagykürtös. Tegnap és ma kétnapos kihelyezett ülést tart a kormány az ország egyik leszakadó régiójában. A miniszterek tegnap Füleken üléseztek, ma pedig Nagykürtösön lesznek. Losonc és Poltár egymillió eurós támogatást kap. Az elfogadott akcióterv szerint az előbbi járásban 1440, az utóbbiban pedig 750 munkahelyet teremtenek 2020-ig. A Losonci járásban 9,11 százalékon volt a munkanélküliség április végén, a Poltáriban pedig 10,96 százalékon. Egy 2016-os akcióterv 4,3 és 2,8 millió eurós regionális támogatással számol a két járásban. A miniszterek tegnap délután a füleki városi hivatalban találkoztak a régió polgármestereivel, több város és több tucat község számára is nagyobb támogatást hagytak jóvá. A legmagasabb összeget - 320 000 eurót - Poltár kapja. A pénz legnagyobb részét a városi labdarúgó-stadion . tribünjének (200 000 euró) és az idősek otthonának (115 000 euró) a felújítására szánják. Fülek 150 000 eurót kap két óvoda rekonstrukciójára és egy multifunkciós sportpálya létrehozására, Losonc pedig 135 000 eurót a helyi utak és közterületek felújítására. (TASR)
