Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-30 / 123. szám
www.ujszo.com | 2018. május 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A nagy kifliverseny Eljutottunk oda, hogy a boltok versenyeznek a vásárlóért? VERES ISTVÁN T alán nem túlozunk, ha azt újuk Jelenleg az olajbogyós kiflik hazai térhódításának vagyunk tanúi. Tavaly még csak bizonyos specializált értékesítőknél (nevezhetjük ezeket bioboltoknak) voltak fellelhetők a dirib-darab olajbogyókat tartalmazó, ciabattatésztából készített kiflik, most meg több élelmiszerlánc polcán is felbukkantak. Van, ahol zöld olívát aprítanak beléjük, máshol feketét. Van, ahol bele sem aprítják, csak megnyomorgatják, úgy keverik a tésztába. Amit eddig ettem ezek közül, mind fogyasztható volt, sőt, megbízható élvezeti értékkel bírt. Hogy ez globalizáció-e vagy sem, abban nem vagyok biztos. Hiszen a paprika is Amerikából származik, meg a krumpli is, a paprikás krumpli tehát a globalizált konyha Kancsendzöngája, vagy legalábbis Galyatetője. Szóval az olívás kifli nem globalizált étel. Igazából mindegy is, hogy az-e. A lényeg, hogy egyre több helyen kapni, és finom. De ha akarnánk, sem tudnánk túl könnyen megállapítani, hogy ez az új slágerkifli esetleg mennyire olasz. Olaszországban ugyanis régiónként másmás fajta péktermékeket sütnek, illetve ha véletlenül ugyanazt, akkor biztosan másképp hívják. Ami Rómában pizza bianca (fehér pizza), az Genovában a focaccia (utóbbit egyesek a magyar lángállóval állítják párhuzamba). Tálán ehhez a hagyományhoz próbálnak ragaszkodni az üzletláncok is, mivel a jövevénykifli mindegyikben kicsit más. A bioboltban sósabb a tészta, és sötétebbre sütik, a bogyó pedig zöld. A Billában mindig odaégetik az alját, a bogyók feketék. A Lidiből még csak egyszer ettem, már nem is emlékszem, milyen volt, valószínűleg azért, mert felejthető. Két lehetőség van: vagy rá akarnak minket szoktatni a láncok a tálján kosztra, vagy rájöttek, hogy az embereknek szükségük van olívás kiflire. Szóval most egy nagy olíváskifliversenynek vagyunk a tanúi. Vagy eljutottunk arra a szép pontra, ahol már nem a vásárlók versenyeznek azért, hogy jusson nekik abból, ami a boltokban van, hanem a boltok versenyeznek, hogy jusson nekik a vásárlókból. így kénytelenek itt-ott finom dolgokat is a polcra rakni. Mi lesz itt még... Talán azt is megéljük, hogy a paradicsomnak is paradicsomíze lesz a boltban. De azért ennyire ne szaladjunk előre. Azért ha egy javaslatot tehetnék még az áruházláncoknak, azt javasolnám, tegyenek próbát a szezámmagos változattal is. Ez vajas tésztából készül, és apróra vágott olajbogyót kevernek bele, majd a kiflik felszínére szezámmag kerül, mely a kiflikkel együtt sül okkerszínüre. A nagy kifliversenyben ezzel nagyot lehetne szakítani - egyre több vásárló térne be olívás kifliért, egyúttal nyilván mást is pakolna a kosarába, ha már ott van (például fogkrémet). A legtöbbet mégis a lakosság nyerné ezzel, hiszen mindennapi szezámos-olívás kiflijét megbízható rendszerességgel kapná meg. Az lenne a nagybetűs élelmiszer-biztonság. Idősek országa leszünk DUDÁSTAMÁS A nnak, aki kicsit is követi Szlovákia népességi adatainak alakulását, nem jelentettek komolyabb meglepetést a tavalyi év frissen nyilvánosságra hozott demográfiai adatai, melyeket a Szlovák Statisztikai Hivatal ismertetett. Már egy ideje jól látható, hogy Szlovákia lakossága évről évre öregszik, 2017-ben a népességi adatok azonban több lélektani határt is átléptek. Először fordul elő ugyanis Szlovákia történetében, hogy a népesség többségét a negyven évnél idősebbek alkotják. Összehasonlításképpen: 2000-ben még jóval fiatalabb volt az ország, abban az évben a médián életkor csak 34 év volt. Igaz, hogy ma Szlovákia még így is Európa fiatalabb országai közé tartozik, de a hosszú távú prognózisok szerint 2050-re már a kontinens legidősebb országai között leszünk, a médián életkor addigra 50 év felett lesz. Elképesztő kimondani: ez azt jelenti, hogy 30 év múlva a lakosság fele 50 évesnél idősebb lesz. Elgondolkodtató a lakosság korösszetétele is: a 14 évesnél fiatalabb gyerekek aránya már szinte teljesen megegyezik a 65 évnél idősebbek arányával. Az elkövetkező évtizedekben ez a mutató is tovább romlik, és 2050-re minden gyerekre legalább két nyugdíjas korú lakos jut. Sok európai országgal ellentétben Szlovákia ma még pozitív természetes népszaporulatot tud felmutatni, azonban ez a trend szintén csökkenőben van, és az előrejelzések szerint 2025 után teljesen eltűnik. Lehet, hogy ma még nem tűnik akkora gondnak a lakosság öregedése, az igazság azonban az, hogy a jövőt tekintve Szlovákia számára ez az egyik legnagyobb kihívás. A népesség gyors elöregedése ugyanis komoly gazdasági és társadalmi hatásokkal fog járni és jelentős változásokat hoz a társadalmi élet számos területén. Itt már nemcsak az egészségügyi költségek és a nyugdíjkiadások növekedéséről van szó, a jövőben teljesen át kell gondolni az oktatásügyet, a lakáspolitikát, az infrastruktúra fejlesztését és a szociális szolgáltatások rendszerét is. Tudomásul kell venni, hogy a lakosság öregedésének folyamata most már megállíthatatlan, és minél hamarabb fel kell készülni az idősödő országgal kapcsolatos kihívásokra. Ehhez a jövőre való felkészüléshez biztosan nem járul hozzá pozitívan a Smer által beterjesztett törvénytervezet, amely az alkotmányban rögzítené a nyugdíjkorhatár növekedését. Robert Fico eredetileg 65 éves felső korhatárban gondolkodott, de Andrej Danko nyomására ez gyorsan 64 évre csökkent. A két kormánypárt (és néhány ellenzéki párt is) érzi, hogy ez olyan téma, amelyet jól meg lehet lovagolni. Azon viszont már kevesen gondolkodnak el, hogy a pártok most egy olyan problémát „oldanak meg”, amely a közeljövőben még nem fog gondot jelenteni a lakosságnak. A nyugdíjkorhatár a jelenlegi szabályozások mellett csak 2038-ban fogja elérni a 65 évet, így reálisan csak az 1974 után születetteket érinti. Ami viszont biztosra vehető, az az, hogy az új szabályozás bevezetése 2038 után rontani fogja a szlovák államháztartás helyzetét és a Költségvetési Tanács számításai szerint alacsonyabb nyugdíjakat eredményez. Az igazság az, hogy az alkotmányba ma olyan korhatárt írhatnak bele a politikusok, amilyet csak akarnak, a lakosság öregedésével előálló új helyzet, a valóság fogja átírni azt. Mindezt a nyugdíjkorhatár plafonja mellett most kardoskodó politikusok is nagyon jól tudják. Ám tudják azt is, hogy abban a jövőben már nem ők fognak kormányozni, a politikai babérokat pedig itt és most lehet learatni. Abramovics kapásból a leggazdagabb izraeli állampolgár lett Felvette az izraeli állampolgárságot a Premier Leagueben játszó londoni Chelsea labdarúgóklub orosz tulajdonosa. Roman Abramovicsnak hetekkel ezelőtt lejárt a brit befektetői vízuma, és a brit hatóságok egyelőre nem hosszabbították meg. A brit közszolgálati médiatársaság úgy értesült, hogy Abramovics már meg is érkezett Moszkvából Izraelbe. Az 51 éves orosz milliárdos 2003- ban vette meg a Chelsea anyavállalatát. Most azonban nem volt jelen még az angol labdarúgó FA-kupadöntőn sem május 19-én, amelyek csapata a londoni Wembleystadionban 1-0-ra legyőzte a Manchester Unitedet. A BBC által megszólaltatott izraeli bevándorlási illetékesek szerint Abramovics a múlt héten felkereste Izrael moszkvai nagykövetségét, és meghallgatása után, zsidó származása révén az izraeli hatóságok a helyi törvények alapján jogosulttá nyilvánították a letelepedésre Izraelben, és már meg is kapta izraeli személyazonossági okmányait. A The Times of Israel című lapnak az izraeli belügyminisztérium megerősítette, hogy Abramovics letelepedett Izraelben. Mehet meccsre Az állampolgárság felvételének oka, hogy izraeli útlevéllel a Chelsea tulajdonosa bármikor vízum nélkül beutazhat Nagy-Britanniába, bár állandó ott-tartózkodási engedélyt ez sem jelent számára. A brit kormány nem adott felvilágosítást arról, hogy Abramovics április elején lejárt nagy-britanniai tartózkodási engedélyét miért nem hosszabbította meg. A BBC megjegyzi: Abramovicsról úgy tudni, hogy szoros kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Nagy-Britannia és Oroszország addig sem túl jó kétoldalú kapcsolatai mélypontra süllyedtek azóta, hogy Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynököt és lányát, Julija Szkripalt március elején Salisburyben megmérgezték. Moszkva tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripalügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek. A brit kormány a mérgezés után kiutasított 23, a brit hatóságok szerint hírszerzési tevékenységet folytató orosz diplomatát, erre Moszkva hasonló lépéssel válaszolt. Putyin mosodája Ben Wallace brit belügyi államtitkár még a mérgezéses incidens előtt bejelentette, hogy London a kétes eredetű vagyonok igazolására akarja kényszeríteni a Nagy- Britanniában élő külföldi oligarchákat, mert a kormány becslései szerint évente 90 milliárd font illegálisan szerzett külföldi vagyontömeget mosnak tisztára a brit üzleti szektorban és a bankrendszerben. Vlagyimir Putyin orosz elnök és emberei a korrupcióval szerzett vagyonok nagy részének elrejtését és átmosását Londonban végzik. Ezeket a vagyonokat a Kreml bármikor igénybe veheti, és segítik Putyin nemzetközi rendszer felforgatására irányuló kampányát. A parlament külügyi bizottságának jelentése szerint, ha a brit kormány továbbra is eltűri London szerepét a Kremlhez kapcsolódó korrupciós pénzek elrejtésében, azzal azt a látszatot kelti, hogy nem gondolja komolyan a fellépést Putyin offenzív lépéseivel szemben. A testület ezért felszólította a brit kormányt, hogy foganatosítson szankciókat még több olyan egyén ellen, akiknek tevékenysége a Kremlhez köthető. Abramovics a 13. A The Sunday Times 1989 óta minden év tavaszán összeállítja listáját (Rich List) a Nagy-Britanniában élő ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonáról. Idei rangsorában 9,33 milliárd fontra taksálta Roman Abramovics vagyonát. A Chelsea tulajdonosa az 1990-es években olajüzletekből gazdagodott meg, a Rich List 2018 szerkesztői szerint egy év alatt 1,28 milliárd fonttal gyarapította vagyonát, és jelenleg a 13. helyen áll az ezres brit mezőnyben. Ezzel a vagyonnal Abramovics azonnal a leggazdagabb izraeli állampolgár lett. (MTI) A tulaj jó ideje nem látta játszani a Chelsea-t
