Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-29 / 122. szám
FOCITIPP ■ 2018. MÁJUS 29. LIGUE 1 www.ujszo.com A PSG mindent vitt, de szépen alakul a Trónok harca Bajnok, Francia Kupa- és Ligakupa-, valamint Szuperkupa-győztes a PSG, mondhatnánk semmi sem változott Franciaországban az elmúlt évek trendjeihez képest. Bár a fővárosiak valóban fölényesen nyerték a Ligue 1-t, és azok a felvetések is jogosnak tűnnek, hogy a többieknek külön bajnokságot kellene indítani, a kép ennél jóval árnyaltabb. T avaly nyáron emelkedett közhangulat jellemezte a francia futballtársadalmat, olyan, ami már meglehetősen rég volt tapasztalható. Persze kellett ehhez Neymar és Mbappé átigazolása, de a háttérben mások is szépen elkezdtek mozgolódni, melynek köszönhetően szépen alakultak a Trónok harca-szerű házak, klánok várai. Mintha mindenki elkezdte volna a maga útját taposni, elugrani az éppen nem BL-t érő helyekről vagy éppen kiemelkedni a középszer unalmából. Sok izgalmas projekt indult be kezdve Marcelo Bielsa lille-i visszatérésétől, a még ennél is meglepőbb, de Saint-Étienne-ben meglépett Christophe Galtier-Óscar Garda edzőváltásig. Marseille-ben kezdetét vette egy új időszámítás, Rudi Garda és az amerikai háttér első teljes szezonjával, míg Lyonban kevésbé a szakértő háttérre, edzői teamre, mint a saját nevelésű szupertehetségekre, és a minden falon áttörni képes támadókra helyezték a hangsúlyt. Fordulatokkal teli bajnokság Alighanem a Monaco tavalyi bajnoki címe késztetett mindenkit arra, hogy ha lehet, egy lépéssel - legyen az bármilyen is - közelítsen a trón legfőbb várományosa felé. A hercegségiek legfontosabb puzzledarabkáit persze annak rendje és módja szerint elkapkodták, Leonardo Jardim újabb embert próbáló feladat elé került, hiszen a kipróbált, bevált recept után neki is valami újat kellett összeütni boszorkánykonyhájában. Valahol abszolút érthető módon ez a bábeli zűrzavar, a hangyaboly módjára felpezsdült francia futballélet hozott magával már a bajnokság legelején megannyi nem várt fordulatot, kellemes meglepetést. A leicesteri csodatevőként érkező Claudio Ranieri például a zömében nímandokkal felálló Nantesból faragott olaszos stílusú, belevaló gárdát, ami a többség számára nagy falatnak számított. Miközben a nagy múltú sárga-zöldek szárnyra kaptak, a Lucien Favre „buli csapatává” váló Nice a tavalyi fényéből igen sokat veszített. Túl sokat, mert hát azzal együtt, hogy Balotelli valóban megemberelte magát a Cote d’Azur-ön, és 2017- ben pazar szezont zártak le, ez a keret rávilágított arra, hogy inkább Favre kiemelkedő szaktekintély, LIGUE akivel a múlt év egyértelmű túl teljesítése volt a céloknak, a Nice pedig inkább másodikvonalbeli színfolt Franciaországban. Persze akadtak, akik még ennél is nagyobb csalódást keltettek. Lille-ben a 2011-ben még bajnok LOSC szabályos zuhanórepülésbe kezdett ősszel, meg sem állva addig a pontig, amikor az új tulajdonos nak már mindenképp ki kellett rúgni jóbarátját, Marcelo Bielsát. A Forma-l-ből is ismert spanyol-luxemburgi Gérard Lopez hatalmas tervekkel vette meg a masztiffokat, de igen hamar kiderült, hogy a tehetséggondozásáról ismert és egyébként csak tovább fiatalított - Lille pénzmosodává vált. Hengerelt a PSG Nem okozott túl nagy meglepetést a Paris Saint-Germain, legalábbis ami a francia porondokat illeti. Unai Emery vezetésével a 16. fordulóban kapott ki először a PSG bajnokin, miközben a Bajnokok Ligájában 25—14-es gólarányú csoportkört hoztak. A nagy kérdés továbbra is az volt, hogy a lassan félmilliárd eurónyi befektetés, amit a katari hatalomátvétel óta elköltötték, vajon nemzetközi szinten mikor érik valós sikerré. Alighanem az elérendő BL-döntő körül húzták meg az elégedettségi küszöbüket, amihez képest óriási blamázs lett a nyolcaddöntős kiesés a PSG nyíltan legújabb múzsájának számító Real Madrid ellen. A tavasz közeledtével egyértelműen Marseille-be helyeződött át a francia foci súlypontja, tekintve, hogy az OM remekül tapadt a párizsiak-A PSG minden trófeát megnyert francia földön, amit csak megnyerhetett, de amire igazán vágyott, annak a közelébe sem került » A szezon legjobbjai, ahogy az UNPF látta • A férfiaknál a brazil Neymar, a nőknél a magyar származású, de német válogatott Marozsán Dzsenifer lett Franciaországban az év játékosa a profi labdarúgókat tömörítő szervezet (UNFP) választásán. • A díjátadó gálán Neymar azt mondta: megtisztelve érzi magát, de csapattársai nélkül nem tudott volna nyerni. A támadó az elismerést honfitársától, a világbajnok és aranylabdás Rónáidétól vehette át. • A 26 éves Neymar tavaly nyáron világrekordot jelentő 222 millió ra a szezon első felében, majd miután Monacóan és Lyonban is begyújtották a rakétákat, egycsapásra az Európa Liga vált prioritássá a kikötővárosban. euróért igazolt a Barcelona együttesétől a Paris Saint-Germain csapatába, a szezonban 20 bajnokin 19 gólt szerzett és 13 gólpasszt adott. Február végén azonban megsérült, márciusban megműtötték, így az idény hátralévő részében már nem lépett pályára. • Neymar mellett két párizsi klubtársa, Edinson Cavani és Kylian Mbappé volt még jelölt, valamint a marseille-i szélső, Florian Thauvin. Az év csapatába hét PSG-játékos került be, míg az év edzője a párizsiakkal bajnoki címet és Francia Kupát nyert Unai Az „OM Champions Project” Nem csoda, hiszen éppen 25 éve, hogy első francia klubként BL-t nyert az Olympiqúe Marseille, Emery lett, aki a távozik a klubtól. szezon végen » A szezon legjobbjai, ahogy mi láttuk • Az év mérkőzése: OM-Lyon 2-3 (1-1) • Az év csapata: Mandanda (OM) - Sidibé (Monaco), Rami (OM), Thiago Silva (PSG), Mendy (Lyon) - Luiz Gustavo (OM) - Thauvin (OM), Payet (OM), Rony Lopes (Monaco), Fékir (Lyon) - Cavani (PSG) • Az év játékosa: Florian Thauvin (OM) - Több gólt lőtt, mint Neymar, sőt, minden porondot számításba véve 38 gólban vállalt szerepet (25 gól, 13 gólpassz). • Az év edzője: Rudi Garda (OM) - 14 év után újra európai kupadöntőn tombolhattak a Marseille-szurkolók. • Az év felfedezettje: Houssem Aouar (Lyon) - Bár a sajtó Fékir távozásától hangos, nem lennénk meglepve, ha a jelenlegi legnagyobb francia szupertehetség megelégelné a lyoni vezetés döntéseit. Elsősorban edzőkérdésben. • Az év csalódása: Aymen Abdennour (OM) - Hatalmas reményekkel érkezett kölcsönbe, plusz egy év opcióval, de mindössze 8 meccset kapott, amelyeken igazolta is, hogy Rami hiányában miért a 18 éves Boubacar Kamara került kezdőbe az EL-negyeddöntőben helyette. • A 26 éves Marozsán 2016 óta az Olympiqúe Lyon játékosa, és első franciaországi idényéhez hasonlóan második szezonjában is a liga legjobbjának választották meg. Az olimpiai és Európa-bajnok, háromszoros Bajnokok Ligája-győztes középpályás 16 mérkőzésen 8 találatot szerzett a bajnoki szezonban. A Lyon két fordulóval a bajnokság vége előtt már bebiztosította újabb bajnoki címét, május 24-én pedig Kijevben legyőzte a VfL Wolfsburg csapatát is a BL-döntőben. amit követhetett az EL elhódítása ugyancsak első francia alakulatként. Sorsszerű, nemde? Igaz, a Rudi García által megálmodott játék - valamint az ehhez a rendszerhez, na és a város pezsgő fociéletéhez szokott, remekül passzoló játékosok szárnyakat adtak a csapatnak a két Red Buli-csapat ellen, a döntőben mégiscsak megmutatkozott, hogy az amerikaiak pénzelte „OM Champions Project” csupán másfél éve tart. Ez pedig roppant kevés idő az elmúlt években folyamatosan európai kupák közelében tanyázó, rutinos Atlético Madrid ellen. Bármennyire is elhúzott - és már április közepén bajnok lett - a PSG még Neymar nélkül is, az utolsó pár hónapban a BL indulást érő helyekért még a zárófordulóban óriási csata zajlott. Jardim remekül ráérzett a Ligue 1 negyedik legfiatalabb ádagéletkorú csapatára, így A magyar származású Marozsán Dzsenifer lett az év női játékosa Franciaországban az ezüstérem kérdés nélkül illette őket. Marseille-ben - három napra rá, hogy elvesztették az Európa Liga döntőt - mutatkozott egy második esély, hogy kvalifikálják magukat a jövő évi BL csoportkörbe, azonban az utolsó játéknap sem volt kegyes az OM-hez, mivel a Lyon vesztett helyzetből fordított a Nice ellen. Összefoglalóan állíthatjuk, hogy Párizs valóban változadanul Franciaország legtetején csücsül, de örömteli hír, hogy egyre nagyobb nevekkel, pofás klubmodellekkel ha nem is tudnak konkrét kihívókká válni az őt követők, megkérdőjelezhetedenül kialakult a „nagy négyes” fogalma, ahol a Monaco, a Lyon és a Marseille mind anyagilag, mind sportszakmailag képes akár a topbajnokságok nagycsapataihoz képest is alternatívát nyújtani. Érdemes lesz figyelni a nyári játékosmozgásokat, mert az elmúlt évek trendjeihez képest az van a levegőben, hogy inkább venni, mint eladni fog a többség. Kovács Dávid
