Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-25 / 119. szám
101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. május 25. | www.ujszo.com Tavakra bukkantak az Antarktisz alatt Műholdas és topográfiai adatok révén, a kontinens meglátogatása nélkül fedeztek fel három tavat az Antarktisz jege alatt cseh kutatók. A szakértők radarok topográfiai adatai és műholdakról érkező információk segítségével fedezték fel a tavakat - közölte a Cseh Tudományos Akadémia Csillagászati Intézete. Hasonló sikert ért el az elmúlt évben az intézet kutatója, Jaroslav Klokocnik és csoportja, amikor a Déli-sarkvidék jege alatt két vulkánt fedeztek fel. Ezúttal Klokocnik a Geológiai és a Földméréstani, Topográfiai és Kartográfiai Intézet munkatársaival, Jan Kostelecky és Vaclav Cilek kutatókkal dolgozott együtt. Elemezték a műholdak által rögzített gravitációs anomáliákat és a földfelszín egyes pontjain a tömegsűrűségben vagy az anyagban tapasztalható . különbségeket, amelyek a jégréteg miatt láthatatlanok. A radarok topográfiai adatai megmutatják az újonnan felfedezett tavak felszíne feletti jégréteg vastagságát. A kutatás során kiderült, hogy a három tó a jég alatt összeköttetésben van a Vosztok-tóval. A cseh kutatók adhatnak nevet a tavaknak, akik saját családtagjaik után szeretnék elnevezni őket. Klokocnik tavaly felesége és lánya után a Dana és Zuzana nevet adta a két felfedezett vulkánnak. A cseh szakértők módszere az olajtartalékok utáni kutatásban is alkalmazható. Korábban a szaúd-arábiai Gavar-olajmezőn ellenőrizték a módszer hatékonyságát. (MTI) Cseh neveket kapnak a tavak (Fotó: S hutterstock) A kerékpározás divatja sok figyelmetlent is az utakra vonz CSIBRÁNYI ZOLTÁN : gm -. V Nincs meg mindenütt minden feltétele és annyi lehetősége a bicajozóknak, mint Hollandiában (pl. Groningen város lakosai körében az összes megtett út bő felét két keréken teszik), Finnországban (fővárosáé a legsűrűbb kerékpárhálózat a Földön) vagy Kínában (Földünk legnagyobb kerékpármegosztó hálózatai közül több náluk működik) (Fotó: Shutterstock) Növekvőben a kerékpározás népszerűsége. Ez alapvetően nem rossz, kétféle haszna is van: egészségfenntartési szempontból jót tesz; autók, autóbuszok s más járműfajták többségéhez képest kevéssé szennyezi életterünket. Ám az már gondokat okoz, hogy - a kerékpárosok létszámnövekedésének kikerülhetetlen hozadékaként - soraikban egyre több a figyelmetlen, felelőtlen, sem magára, sem az utakon közlekedő embertársaira oda nem figyelő személy. Az Orthopaedic Journal of Sports Medicine oldalain 2018 márciusában jelent meg egy az ausztráliai Monash Egyetem tudományos munkatársa, Christina L. Ekegren és kollégái jegyezte leíró epidemiológiai vizsgálat eredménye. Eszerint 2005-2015 között az ausztráliai Viktória államban kerékpározás és egyéb aktív kikapcsolódási formák során 2847 súlyos baleseti sérülés történt, továbbá 614 halálos kimenetelű eset. Az összes közül a súlyos sérülésekkel járó balesetek s az elhalálozások is leggyakrabban kerékpározás, motoros sportok és lovaglás közben adódtak. Egyesek hajlamosak azt hinni, hogy a magasabb életszínvonalú országokban minden tekintetben magától értetődő a szabálybetartó magatartás, de ez nincs így. A thelocal.ch oldalon tavaly e címmel jelent meg egy cikk: „Svájcban a kerékpáros-balesetek közel felét a kerékpárosok okozzák”. Az írásban említett kampány része egy a svájci fő baleset-biztosítási hatóság, a SUVA támogatásával készült megrázó videó, amelyben a bringásokat figyelmeztetik az általuk elkövetett hibákra, közte piros lámpák s jelzőtáblák figyelmen kívül hagyása, rossz oldalon való haladás, felugratás járdára, hogy elkerüljék a dugókat. A cikk szerint csak 2016-ban 24 bringás lelte halálát balesetben s további 854-en szenvedtek súlyos sérüléseket. Az „A kerékpáros - biztonságosan úton a kerékpárral” című videó elkészítését azért tartották fontosnak, mert az országban a SUVA honlapja szerint évente 18 000 bicajos baleset történik. Miután a jármüvek és gyalogosok száma rohamosan nő az utakon és járdákon, a közúti közlekedésbiztonság terén minden korábbinál nagyobb figyelemre és fegyelemre lenne szükség (követési távolság betartása, közlekedési lámpák figyelembevétele, körültekintés...). Ehhez mindenkinek be kellene látni, az út nem kizárólag neki épült, hanem mindenkié. Az, hogy valaki siet valahová, még nem ad szabad utat, nem jogosít fel a szabályok be nem tartására. Mindenkinek megvan a maga helye, gyalogosé járdán, autósé úton, bringásé kerékpársávban. Tény, nincs meg mindenütt minden feltétele és annyi lehetősége a bicajozóknak, mint Hollandiában (pl. Groningen város lakosai körében az összes megtett út bő felét két keréken teszik), Finnországban (fővárosáé a legsűrűbb kerékpárhálózat a Földön) vagy Kínában (Földünk legnagyobb kerékpármegosztó hálózatai közül több náluk működik). De pont ezért, amennyiben valami nincs, vagy amíg a helyzet nem változik, a meglévő körülményekhez lenne muszáj igazodni. Egy a The Irish Times weboldalán 2018. május 12-én megjelent cikk szerint Írországban az 1990-es évek óta a halálos kerékpárbalesetek száma csökken, ellenben a nem halálos kimenetelű kerékpáros-balesetek száma meredeken növekszik. Beszédes adat, hogy 2017-ben az írországi halálos biciklisbalesetek közel fele vasárnap s többnyire fényes nappal történt. Ezekre nem mondható az, hogy az egyik fél nem látta a másikat, csakis azért történhettek meg, mert sokan saját gondolataikba elmerülten közlekednek, pedig úton teljes elsőbbséget kellene, hogy élvezzen a teljes odafigyelés. Sűrűn beépített nagyvárosokban, ahová korábban ilyen nem volt tervezve, utólag gondot jelenthet a biciklisek részére utak, a szabad haladás kijelölése, de azért már vannak rá formálódó (pl. Róma) és jól működő példák is. A dániai Copenhagenize Index azon világvárosok rangsorát állítja össze, amelyek a leginkább kerékpárbarátokká válnak, az utolsó, 2017-beli 20- as lista: Koppenhága, Utrecht, Amszterdam, Strasbourg, Malmö, Bordeaux, Antwerpen, Ljubljana, Tokió, Berlin, Barcelona, Bécs, Párizs, Sevilla, München, Nantes, Hamburg, Helsinki, Oslo, Montreál. Végkövetkeztetések: A biciklizésnek ránk nézve, mint említettem, közvetve s közvetlenül is vannak előnyei, érdemes tehát bicajra pattanni. De ettől még szó szerint létfontosságú bringások és persze gyalogosok, motorkerékpárosok, autósok, kamionosok... számára egyaránt: nem folyton késve indulni, késésben lenni s ezért sietni, loholni, hajtani kell, hanem mindenkor időben elindulni. E téren az átgondoltság életet ment. Jót tenne a gazdaságnak a globális felmelegedés szigora MTI-HÍR A globális felmelegedés szigorú korlátozása élénkítené a gazdaságot, elejét venné annak, hogy a hőhullámok, szárazságok és áradások több tízmilliárd dollárnyi kárt okozzanak ebben a században - mutatták ki amerikai kutatók a klímaegyezmény gazdasági hatásait. A Stanford Egyetem kutatói szerint a felmelegedés legszigorúbb, 1,5 Celsius-fokra való korlátozása előnyös lenne a világ lakossága 90 százalékának, különösen az afrikai, ázsiai és latin-amerikai szegény nemzeteknek. A világ legnagyobb gazdaságainak, köztük az Egyesült Államoknak, Kínának és Japánnak szintén hasznára válna, ha sikerülne elérni az egyezményben fő célként kitűzött 1,5 Celsius-fokos felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest. Oroszország, Kanada és az északi országok, ahol az emelkedő hőmérséklet fellendítheti a mezőgazdasági termelést és korlátozhatja az elhalálozást a nagy hidegek miatt, azon kevés nemzetek között lesznek, amelyek gazdasági károkat szenvedhetnek a felmelegedés szigorú korlátozása miatt - olvasható a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban. A párizsi klímaegyezményt aláíró mintegy 200 állam egyetértett abban, hogy az iparosodás előtti időkhöz képes jóval 2 Celsius-fok alatt korlátozza a földfelszíni hőmérséklet átlagos növekedést 2100-ig, célként tűzve ki az 1,5 Celsius-fokos növekedést. A század végére a világ mintegy három százalékkal gazdagabb lenne a 1,5 Celsius-fokos cél elérésével - mondta Marshall Burke, a tanulmány vezető szerzője. „Ez mintegy 30 ezer milliárd dol-A felmelegedés legszigorúbb, 1,5 Celsius-fokra való korlátozása előnyös lenne a világ lakossága 90 százalékának, különösen az afrikai, ázsiai és latinamerikai szegény nemzeteknek (Fotó: Shutterstock) lár halmozott előnnyel járna napjainktól 2100-ig. Ezek az előnyök eltörpítenék a fosszilis üzemanyagokról tisztább energiákra való átállás költségeit” - tette hozzá. A globális felmelegedés már most 1 Celsius-fok feletti, és a jelen állás szerint 3 Celsius-fok felé tart, ez a trend több mint 10 százalékos GDP- gyengülést jelentene a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozásának gazdasági hatásaihoz képest. A Stanford Egyetem kutatói megvizsgálták, milyen hatással volt az államokra a hőmérséklet-növekedés 1960 és 2010 között, és ezeket a hatásokat kivetítették egy melegebb, szélsőségesebb időjárással szembenéző jövőre. Más kutatók azonban megkérdőjelezték módszereiket. Bob Ward, a London School of Economics tanára szerint az eredményeket óvatossággal kell kezelni. Úgy vélte, „nem valószinű, hogy a jövőbeni globális felmelegedés hatásait egyszerűen extrapolálni lehet”.
