Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-25 / 119. szám
www.ujszo.com | 2018. május 25. KÖZÉLET I 3 Nagyobb biztonságban vannak az adataink Globálisan védeni az uniós polgárok adatait a GDPR (Martin Domok/Plus 7 dnf - illusztrációs felvétel) SÁNTA SZILARD Ma lép életbe az Európai Unió általános adatvédelmi rendeleté, a GDPR, melynek a bevezetésével egységes lesz az adatvédelemi szabályozás az egész EU területén. A bevezetést sok bizonytalanság övezi. Az elmúlt napokban valószínűleg mindenki több e-mailt, értesítést kapott, melyben az új adatvédelmi irányelvekről tájékoztatnak a cégek, ugyanis május 25-től megváltozik a személyes adataink felhasználása. Az ügyfelek nagyobb ellenőrzést kapnak a személyes adataik fölött; a vállalatok, cégek és hivatalok pedig arra kényszerülnek, hogy ezen a téren átlátható módon j átjanak el és problémamentesen elégítsék ki az ügyfelek igényeit. Az egyik fö cél az, hogy az adatokra jobban vigyázzanak, s ezáltal az EU állampolgárai nagyobb biztonságban érezzék magukat. Hamarosan az is kiderül, valóban vége van-e a kéretlen reklámlevelek dömpingjének és a telemarketingesek telefonhívásainak. Védett adatok Az új uniós törvény elsősorban az EU állampolgáraira vonatkozik, és abban az esetben az EU-n kívüli cégekre is, ha uniós állampolgárok az ügyfeleik. Ugyancsak fontos eleme az új törvénynek, hogy az ügyfelek hozzájárulását, beleegyezését nem lehet „elrejteni” az oldalon, jól láthatóan kell elkülönülnie egyéb tájékoztató anyagoktól. Az új rendelet lehetővé teszi az állampolgároknak, hogy könnyebben és transzparensebb módon hozzáférjenek a személyes adataikhoz és egyszerűbb lesz azokat törölni. Például, ha egy cégtől a személyes adatainkról kérünk információt, egy hónapon belül kötelesek eleget tenni a kérésünknek. Akkor is eleget kell tenniük a kérésünknek, ha korrigálni, vagy töröltetni szeretnénk a személyes adatainkat. Amennyiben a visszaélés gyanúja felmerül, vagy kiderül, hogy a személyes adataink nincsenek biztonságban, „adatvédelmi incidensre” kerül sor, akkor a cég köteles 72 órán belül értesíteni az adatvédelmi hatóságnak. Kezdeti fázis Nehézkes felkészülést, hiányosságokat és rossz kommunikációt tapasztalt Körmendi Dávid GDPR-felkészítő. „A cégek az utolsó pillanatig elhúzták a felkészülést, mert azt gondolták, a GDPR bevezetése egyszerű és gyors lesz. Sok cég felkészülten várja a bevezetést, de a többség is csak a kezdeti fázisnál tart. Több cég is azzal keresett meg a héten, hogy mi az a GDPR” - mondta Körmendi. A hivatalok központosítottan oldják meg a bevezetést. Úgy véli, a hatályba lépést követően, az első hetekben még sok lesz a hiányosság. A széleskörű információbiztonság garantálása nagyon sok helyen, még a nagyobb vállalatoknál is gondot okozhat. További buktató lehet, hogy csak „GDPR-cégekkel” lehet szerződni, tehát olyanokkal, akik már „GDPR-készek”, és erről igazolást is kell kérni tőlük. „Azokkal a cégekkel nem is lehetne szerződéses viszony, amelyek nem tudnak ilyen igazolást kiállítani” - értékelt Körmendi. Nóhányan készültek Két hónappal ezelőtt kezdte meg a felkészülést a GDPR bevezetésére az internetes könyvértékesítéssel is foglalkozó Diderot könyvesbolt tulajdonosa, Bölcskei Dionyz. Külső cég segítségét vették igénybe, amely megfelelően felkészítette őket. Egyetlen hiányosságot jelölt meg: négy napot csúszik a magyar fordítás. A partnerei és a könyvelőjük is felkészült az új adatvédelmi rendelet bevezetésére. Az ügyfeleik már hírlevélben megkapták az új adatvédelmi tájékoztatót. A Paragraf Adótanácsadó és Könyvelő Iroda munkatársa, Tóth János úgy nyilatkozott, hogy a lehetőségekhez mérten felkészülten várják az új adatvédelmi rendelet bevezetését. Időben elkezdték a felkészülést, bár még mindig vannak olyan homályos területek, amelyeket nem teljesen látnak át, s az értelmezéshez szükséges segítséget sem találják egyelőre, de már az utolsó simítások végzik. Magas bírságok Annak ellenére, hogy a rendelet 2016-os elfogadása után kétéves türelmi idő állt a cégek rendelkezésére, nagy részük az utolsó napokra hagyta a felkészülést. Előreláthatóan az új adatvédelmi törvény bevezetése nem lesz problémamentes: számos kérdésre menetközben kapnak választ a cégek, a hiányosságok pótlására - sok esetben - bőven a határidő után kerül majd sor. A legnagyobb fejfájást jelen pillanatban a magas bírságok jelentik. Néhányan abban bíznak, hogy az adatvédelmi hivatal szűkös erőforrásai a kisebb cégek ellenőrzését a kezdeti fázisban még nem teszik lehetővé. ZMOS: ragaszkodnak a jelenlegi finanszírozási modellhez Egyre kevesebb a segélyen élő ÖSSZEFOGLALÓ Az ötszáz fős települések anyagi gondjai és azok megoldása volt az egyik központi téma a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) idei közgyűlésén. Pozsony. Stefan Biel’ak, a társulás egyik alelnökének tájékoztatása szerint a kisebb településeknek óriási anyagi terhet jelent az átvitt jogkörökkel kapcsolatos kiadások. Ezért a ZMOS kidolgozná a kommunális reformot, melyben egyebek mellett javasolni fogja, hogy értékeljék át az önkormányzatok és a megyék jogköreit, és osszák őket újra. Több polgármester arra panaszkodott, hogy gyakran a legalapvetőbb kiadásokra sincs forrásuk. Michal Sykora, a ZMOS arra figyelmeztette a település vezetőit, hogy a régiófejlesztési programban 27 millió eurót csoportosítanak át épp az ilyen problémákkal küzdő települések részére. Stefan Biel’ak leszögezte, hogy a társulás a kommunális reform kidolgozásánál nem számol az alacsony létszámú települések Michal Sykora és Peter Pellegrini összevonásával. „Kizárólag a jog- ; körök újraosztásával, illetve azok | közös ellátásával számolunk” - : mondta Biel’ak. A ZMOS egyébként egy 20 pontból álló határozatot is elfogadott, i (SíTA-fotó) Ebben ragaszkodnak az önkormányzatok jelenlegi finanszírozási modelljéhez és ahhoz is, hogy csak akkor kaphatnak újabb jogköröket, ha kapnak anyagi fedezetet is azok ellátásához. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A javuló munkapiaci helyzetnek köszönhetően egyre kevesebben szorulnak az állam támogatására. Az anyagi szükséghelyzetben levőknek folyósított segélyt idén áprilisban 76,4 ezren vették igénybe, csaknem 19 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Szociális segélyből jelenleg nagyjából 170 ezer ember, a lakosság alig valamivel több mint 3 százaléka él, ennyi ugyanis azok száma, akiket a hivatal a segélyezettekkel együtt elbírált személyekként - házastárs, gyerekek - tart nyilván. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) legfrissebb jelentése szerint az egyes régiók között továbbra is látványos különbségek vannak, a legtöbb segélyezett azokban a régiókban él, ahol magas a munkanélküliség. A segélyre a legtöbben így a Rimaszombati járásban szorulnak rá, nagyjából 11,5 ezren, ami a járás lakosságának a 13,7 százaléka. A sorban a Nagyrőcei járás következik 5,5 és a Gölnicbányai járás 3,7 ezer segélyezettel. Az előbbiben ez az összlakosság 13,8, az utóbbiban a 11,8 százaléka. A legkevesebben már hagyományosan az ország nyugati járásaiban igénylik ezt a támogatást. Pozsony egyes járásaiban ezek aránya 0,13 és 0,28 százalék között mozog, de például a Szenei járásban is csupán 0,22 százalék, ami 188 segélyezettet jelent. (SITA, mi) Egyre kevesebben kérnek segélyt (Július Dubravay/Plus ]eden déri)