Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-24 / 118. szám
MM Peronoszpóraf é I é k A petespórás gombákhoz (Oomycota) tartozó fajok egy része ősi vízi szervezet, amely zoospórákkal szaporodik. Másik része erősen specializált szárazföldi, parazita gomba. utóbbiak apli p......... lanospórákkal ’ Jf szaporodnak, JL^ M-mJ amelyek másodlagosan, zoosporangiumokból jönnek létre. Életmódjuk változatos: a szaprobiontáktól az obiigát. parazitákig sokféle szen/ezet fordul elő közöttük. A petespórás gombák két legfontosabb rendje a halpenészfélék és a peronoszpórafélék. PHYTOPHTHORA- ' NEMZETSÉG A fitoftórák növényi szövetben élnek, de kitartóképleteik - a petespórák, illetve az ivartalan úton keletkező klamidospórák - révén évekig képesek a talajban fertőzőképes állapotban fennmaradni. Egy vegetációs időszakon belül azonban a gyorsan terjedő járványokért az ivartalan úton keletkező sporangiumok, de még inkább a bennük kialakuló kétostoros rajzóspórák (zoospórák) felelősek. A BURGONYAÉS A PARADICSOM FITOFTÓRÁS BETEGSÉGE A kórokozó a burgonya és a paradicsom levélzetét, hajtásait néhány nap leforgása alatt leszárítja, de súlyosan károsítja a burgonyagumót és a paradicsombogyót is. A burgonyavész első magyarországi megjelenése 1846-ra tehető (Szepes vármegye), amikorTognio Lajos pesti orvostanár felszólítást kapott a Magyar Királyi Helytartótanácstól a »Magyarhonban mostanában uralkodó burgonyabetegség« tanulmányozására. A betegség paradicsom- és burgonyavész elnevezése a kórokozó agresszív voltára, a növényeken előidézett gyors lefolyású, súlyos kártételre utal. A kórokozó a tojásgyümölcs- és petúniakultúrákat is károsítja. A kórokozó fertőzött burgonyagumókban micéliummal telel, de fennmarad a talajra lehullott fertőzött növényi maradványokon is. A fertőzött gumók kiültetése után a lombon megjelenő sporangiumtartókon lefűződő sporangiumok, azokból képződő sporangiospórák (zoospórák) fertőzik a burgonya, majd onnan a paradicsomnövényeket. A sporangiumok légáramlással, széllel terjednek. A sporangiospórák fertőzéséhez több' óráig tartó nedves növényi felületre van szükség. SZŐLŐ PERONOSZPÓRA A betegséget először 1837- ben, Észak-Amerikában írták le. Európában először 1878-ban, Franciaországban észlelték, majd Magyarországon 1880-ban, Meggyesen tűnt fel a szőlőkben rohamosan terjedve. Már 1890-92 között olyan súlyos járványt okozott, hogy a bortermelés a negyedére csökkent. Mind a világon, mind Magyarországon a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A károsítása nyomán 80- 100%-os lomb- és fürtkár alakulhat ki, ezért a peronoszpóra elleni rendszeres védekezés nélkül minőségi szőlőtermesztés nem folytatható. A szőlőlevélen jelentkező elhalásos foltok, valamint a levelek fonákán fehér bevonatként a gázcserenyílásokon át kitörő konidiumtartók alapján lehet felismerni. A konidiumtartók elágaznak, csúcsukon sterigmákon hármasán fejlődnek konídiumok. Rajtuk csúcsi papilla látható, a szőlőlevélen zoosporangiumokká alakulnak. A kórokozó hőmérsékleti optimuma 20-25 °C. A zoospórás fertőzés feltétele a napi 10-13 °C középhőmérséklet (éjszaka 10-11 °C felett), valamint az 1-2 napon belüli 10 mm feletti csapadék. Vegetációban a zoospórás fertőzés már 3-5 mm csapadék esetén is bekövetkezik. Védekezés. Az első kezelést 4-6 leveles állapotban kell elvégezni. Kritikus időpont a virágzás és a fürtzáródás között van. Csapadékos időszakban 8-10 kezelés (6-8 napos permetezési forduló), szárazabb időben 4-6 kezelés (10-14 napos permetezési forduló) elegendő. A késői, augusztusi kezelések a kései fertőzés és a zoospóraképzés megakadályozását segítik elő. A GYOMNÖVÉNYEK IRTÁSA A gyom fogalma nem korlátozódik a mezőgazdaságra, gyomnövényekről éppúgy beszélhetünk a közterületeken, építési területeken, illetve az erdészetben, csakúgy, mint szántóföldi, kertészeti művelésű termőterületeken. A gyomnövény sokszor tolakodó magatartásával, árnyékával elnyomja a kívánatosabb, hasznosabb, vagy szebb növényeket, vagy azoktól elvonja az öntözővizet, illetve tápanyagokat, de dudvák hasznos növények kórokozóit is rejthetik; tüskéiknek, illetve nedvüknek lehet irritáló vagy mérgező hatásuk; leveleik, magházuk az öltözethez ragadva, vagy környezetünkbe behatolva azokat csúfíthatják. A gyomok bosszantó tulajdonsága az is, hogy ott is megjelennek (kövezett úton, épületek mellett stb.) ahol semmiféle növényre nem lenne szükség. A dudva elleni védekezés egyik vegyszermentes módja a mulcsozás. Ez a földfelszín takarása valamilyen szerves, elbomló anyaggal, pl. falevél, kaszált fű stb. Ha a borítás elég vastag, akkor az alatta levő növények nem tudnak áttörni rajta. Ha nagyon gazos területen alkalmazzuk, néha szükséges két rétegben mulcsolni, vagyis a második réteget akkor felvinni, amikor az első rétegen átnőtt a dudva és már elérte a 10-15 cmt. A következő évre az évelő gyomok is eltűnnek, a föld szabadon bevethető. (forrás: wikipédia) jrL®=tA3»E=tVii) Kontakt hatású szerves gombaölő szer az almavarasodás, burgonyavész, szőlőperonoszpóra és a szegfűrozsda ellen FL ^É a PolyrairfWG Pr°«tnjbo^mchorobám Bfew 20 i ► megelőző hatás ► széles hatásspektrum »áss teÄl v,n«ca nil Felszívódó 0 T VP n X és kontakt ► ProtiPer hatású „ - °no gombaölő szer a szőlő peronoszpóra elleni kezelésére r* ► biztonságos és megbízható hatás ► új hatóanyag-kombináció, antirezisztens stratégia ► hatékony védőréteget képez a kezelt növényeken ► nem mosódik le könnyen a növényekről ► nincs kedvezőtlen hatása a környezetre ,A^S=*Vi «5 ►postrekon totalny herbicídny prípravok proti burinám [V/*.lilÍltL 100 ml II'a-jhíju 2003-660m! ► új és jobb kivitelezés ► a növényekbe a leveleken keresztül jut be ► használható almatermésűek és csonthéjasok gyomtalanítására és a gyepek felújítására ► házikertekben a termények felszedése után és az udvarok és nem mezőgazdasági területek kezelésére használható Készítményeinket a gazdaboltokban, drogériákban és a mi e-shopunkban keresse! ■H 2018. május KERTésUDVAR 7 ■HHHHHHHMMHHMMMMHHHHMI HIRDETÉS ■ DPI 80313 Gyomnövények Kakaslábfű Muharfajok Keserűfu fajok Szulákkeserűfű Varjúmák Kövér porcsin Tarló tisztesfű Fekete csucsor Betyárkóró Egynyári szélfu (és vadköles) Ebszékfű Vadrepce Tarsóka Parlagi rézgyom Nehezen irtható gyomnövények Parlagfű Selyemmályva Vadkender Csattanó maszlag Szerbtövis Fenyércirok Csillagpázsit Mezei ászát Folyondár szulák Selyemkóró WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM
