Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-24 / 118. szám

www.ujszo.com | 2018. május 24. KÖZÉLET t 3 Érdektelenség várható az EP-választáson A szlovák választókat nem érdekli az EP-választás FINTAMÁRK Egyre pozitívabban tekintenek az Európai Unióra a tagorszá­gok lakói, beleértve a V4-es országok polgárait is. Magyar­­ország lakosai a kormány Briisszel-ellenes kampányai­nak dacára is többségükben úgy gondolják, jó dolog az EU- tagság, és elégedettek az unión belüli demokrácia működésével. Szlovákia lakosai is pozitívak, de az EP- választás nem érdekli őket. Az Eurobarometer-felmérésben csaknem 28 ezer uniós állampolgár vett részt, személyes interjúk for­májában kérdezték meg őket. A 2018. áprilisi, a 2019-es európai választásokat éppen egy évvel megelőző Eurobarométer-felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a polgárok az EU-tagsághoz és an­nak előnyeihez, mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk, és mit gondolnak a jövőre esedékes euró­pai választásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy az európaiak egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz; ez a tendencia 2016 óta tö­retlen. A V4 szereti az uniót Tíz megkérdezettből hat jó dolog­nak tartja az EU-tagságot, ilyen ma­gas arány 2007 óta nem volt. Ma­gyarország ráadásul a V4-es tagor­szágok között a második helyen áll: 61 százalékuk tartja előnyösnek a tagságot, ez az arány csak Lengyel­­országban magasabb, 70 százalékos. Szlovákia 50 százalékon áll, Cseh­ország ugyanakkor a lista legvégén kullog, csupán 34 százalékkal. Emellett pedig minden V4-es tagor­szág lakossága egyértelműen úgy nyilatkozott, nemcsak jó, hanerp gazdaságilag is hasznos az EU tag­ság, országa pedig profitált belőle -ezt így gondolja a lengyelek 88, a magyarok 78, a szlovákok 77 szá­zaléka, és a csehek is 62 százalékon állnak. A magyarok fele ráadásul úgy vé­li, hogy hangja számít az Európai Unióban, ezzel Magyarország szin­tén második helyen áll Lengyelor­szág mögött. Szlovákiában 43 százalék felelt igennel, Csehországban azonban csak 26 százaléknyian. Az EU-n belüli demokráciával - melyet helyi politikai szintről sok bírálat ért - a magyarok 58 százaléka elégedett. Szlovákiában már csak 45 száza­léknyian, Csehországban pedig 43 százaléknyian gondolkodnak ha­sonlóan. Cseh ós szlovák közöny Az EP-választások azonban to­vábbra sem mozgatják meg különö­sebben a közép-európaiakat. Ez részben annak köszönhető, hogy a lakosság továbbra sem érzi elég kö­zelinek az uniót, de vannak más okai is. Egyebek mellett az, hogy a V4-es tagországok lakosai nem igazán szeretnék, hogy az Európai Parla­ment nagyobb szerepet kapjon. Ez különösen a csehekre és a szlová­kokra igaz, Szlovákia lakosainak csupán 30, Csehország lakosságá­(Matej Kalina/Plus jeden deft) nak pedig csak 20 százaléka tartaná helyesnek, hogy az EP nagyobb sze­repet kapjon. Ez a jövő májusi EP- választás iránti érdeklődésen is megmutatkozik. Míg a magyarok 56, a lengyelek 51 százalékát érdekli a választás, Szlovákia lakosainak csupán 30 százaléka érdeklődik, a hagyományosan leginkább euro­­szkeptikus cseheknél pedig csak 21 százalékos az arány. Arra a kérdésre pedig, hogy mennyire valószínű, hogy végül az urnákhoz járulnak, hasonló arány­ban válaszoltak igennel vagy nem­mel a megkérdezettek. Szlovákiá­ban 2014-ben csupán 13,05 százalék járult az urnákhoz, ez a legalacso­nyabb választási részvételi arány volt Európában. Nem véletlen, hogy Maros Sefcovic, az Európai Bizott­ság szlovák biztosa azzal ütötte el a spekulációkat, hogy a legnagyobb kormánypárt, a Smer őt jelölné a köztársasági elnöki posztra, hogy fő feladatának azt tartja, hogy felkeltse a lakosság érdeklődését az unió iránt. Kulcstóma a terrorizmus A felmérés készítői az európai vá­lasztási kampány kulcstémáira is kí­váncsiak voltak. Kiderült, Európát elsősorban a terrorizmus elleni küz­delem (49 százalék), a fiatalok mun­kanélküliségének kezelése (48 szá­zalék), illetve a bevándorlás kérdése (45 százalék) érdekli. A magyar vá­laszadók válaszain látszik, hogy a legutóbbi belföldi választási kam­pányok mely kérdésköröket temati­­zálták a leginkább: többségük az Eurobarometer kérdéseire szintén a felsorolt területeket emelte ki, de más sorrendben (bevándorlás: 60 százalék, terrorizmus 47 százalék, munkanélküliség 40 százalék), il­letve magas arányban jelölték meg a külső határok védelmét (43 száza­lék), amely összeurópai szinten csak 26 százalék szerint kiemelten fontos téma. Szlovákiában már jobban meg­oszlanak a vélemények: 40 százalé­kot érdekel a fiatalok munkanélkü­lisége elleni küzdelem, 39 százalék­nyi válaszadó a bevándorlást nevez­te meg, 37 százalék pedig az EU- állampolgárok szociális jogait. A szlovákiai lakosok 36 százaléka szerint fontos lenne beszélni az EU jövőbeli működéséről, illetve egy másik, belföldön rezonáló témáról, az élelmiszerbiztonságról és a fo­gyasztóvédelemről. A terrorizmus elleni harc Szlovákia lakosait ke­vésbé izgatja, mint más EU- országok lakóit, 33 százalék tartja a kérdést az EP-kampány kulcstémái egyikének. Kormány: idén ünnep lesz október 30. ÖSSZEFOGLALÓ A kormány szerdán rábólintott arra a javaslatra, mely szerint csak idán állami ünnep lehet október 30-a. Ezen a napon a Szlovák Nemzet Deklarációja elfogadásának századik évfordulójára emlékeznének meg. Az SNS eredetileg nem támogatta a javaslatot, ám vágül rábólintottak. A deklarációval a szlovák nemzet akkori képviselői a nemzetek ön­rendelkezésijoga és az önálló cseh­szlovák állam megalakulása mellett foglaltak állást. Az egyszeri állam­ünnepről szóló javaslattal nem ér­tett egyet a koalíciós SNS párt, amely osztotta a munkáltatók aggo­dalmát, mely szerint ezzel a lépés­sel precedenst teremtenének. „Nem látunk rá okot, hogy a jövőben is be­vezetésre kerüljenek ilyen rendkí­vüli ünnepek” - áll a párt közlemé­nyében. Peter Pellegrini (Smer) kor­mányfő azonban szerdán mégis a kormány elé terjesztette a javasla­tot, mondván, azt végül megtár­gyalta a koalíciós tanács. Az SNS közleménye elmondása szerint ugyan nyilvánosságra került, ám nem teljesen fedte a nemzetiek tel­jes vezetésének véleményét, ezért abban egyeztek meg, hogy végül Pellegrini benyújthatja az egyszeri ünnepnapról szóló javaslatot. A kormányfő véleménye szerint az évforduló fontosabb, mint a vállal­kozók gazdasági érdekei. „Tiszte­letben tartom a cégek és munkálta­tók álláspontját, ám számomra sze­mély szerint a Szlovák Nemzet Deklarációjának századik évfordu­lója messze fontosabb, mint a szlo­vák biznisz valamiféle gazdasági érdekei”—jelentette ki. Martina Lubyová (SNS) oktatási miniszter a kormányülés után azt mondta a sajtónak, a nemzetiek vé­gül ráálltak a javaslatra. „A kor­mány mindig konszenzussal fogad el egy javaslatot, ami azt jelenti, hogy ezekről előzetesen tárgya­lunk” -jelentette ki. Hétfőn egyébként az egyszeri ál­lamünnepet nem támogatta a há­romoldalú érdekegyeztető tanács, Jozef Dvonc, a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetségének első alel­­nöke azonban egyetértését fejezte ki a kezdeményezéssel kapcsolatban. Az egyszeri ünnepről szóló javas­latot Eubica Lassáková, a Smer kul­turális minisztere nyújtja be a parla­mentbe, ajúniusi ülésen. (Sme, tasr, ú) Lubica Laáéáková (Smer) kulturális miniszter (tasr felvétel) Csökken a Híd és az SNS, stagnál az ellenzék IBOS EMESE Pozsony. Kedden volt két hó­napja, hogy Peter Pellegrini átvette kormányfői megbízólevelét Andrej Kiska államfőtől. Egyelőre azon­ban neki sem sikerült javítania a Smer népszerűségén. Az AKO közvélemény-kutató ügynökség legutóbbi, májusi felmérése alap­ján bár 21,5%-kal még mindig a Smer nyerné meg a parlamenti vá­lasztásokat, népszerűsége az utóbbi 10 évben nem volt ilyen mélypon­ton. Egyelőre a beharangozott szo­ciális csomag sem lendít a Smeren. Enyhén, mintegy 0,5%-ot erősö­dött az SaS, míg a Sme rodina, Kot­­leba ESNS pártja és a KDH támo­gatottsága minimális mértékben változott, mondhatni stagnál. Ugyanakkor a két kormánypárt, Andrej Danko nemzeti pártjának és Bugár Béla Híd pártjának támoga­tottsága viszont az egy hónappal korábban mért adatokhoz viszo­nyítva esett. Az SNS 0,8%-ot ve­szített a támogatásából, a legna­gyobb csökkenést azonban a Híd szenvedte el. A párt támogatottsága 1,2 százalékponttal csökkent, pre­ferenciája már 6% alá esett. Pártok támogatottsága Smer 21,5% 21,4% SaS 16,7% 16,1% Kotleba-LSNS 10,4% 10,3% SNS 10,1% 10,9% OUNO-Nova 9,1% 8,7% Smerodina 9,1% 9% KDH 6,7% 6,9% Híd__________________5,6% 6,8% Progresszív Szlovákia 3,9% 3,8% Spolu 3,6% 3,7% MKP 2,5% 1,9% • Forrás: AKO ügynökség A frissen alakult pártok, a Spo­­lu és a Progresszív Szlovákia tá­mogatottsága megállt 4 százalék alatt. A Menyhárt József vezette MKP ugyan enyhén erősödött, de még mindig távol van a a parla­menti küszöbtől. Az AKO ügy­nökség a párt támogatottságát 2,5%-ra mérte. A májusban készített felmérés alapján a megkérdezettek 74,9%-a elmenne szavazni, és azt is tudta, kire adná le voksát. A felmérésben résztvevők 10,7%-a nem szavazna, 13,9% pedig nem tudta, kire vok­solna.

Next

/
Thumbnails
Contents