Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-23 / 117. szám
www.ujszo.com I 2018. május 23. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Megbírságolták, mert magyarul beszélt az utcán Akkoriban sok ember kapott hasonló büntetést. A helytörténész elmondta, voltak, akik rosszabbul jártak. (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT 100 korona bírságot fizetett egy helyi cipész, mert nyilvános helyen magyarul beszélt. mm Az eset 1948-ban történt, a szabálysértési bírságról szóló dokumentumot nemrég találták meg az egyik belvárosi lakásban. A lakás új tulajdonosa elmondta lapunknak, az iratokat egy szekrény mélyén találták meg. „Az ingatlan átvétele után rengeteg régi iratot találtunk, de nem hittük volna, köztük ezt a nyomtatványt is” - nyilatkozta lapunknak a megtaláló. A dokumentumban feltüntetett adatok szerint a cipészként dolgozó férfit a belvárosi Harang utcában (Zvonárska ulica) „érték tetten” a rendőrök. „A gyanúsított személyt egy ismeretlen bejelentés alapján 1948. február 2-án, délelőtt tíz órakor tartóztatták fel és büntették meg a rendőrök azért, mert magyarul fejezte ki magát. Mivel a gyanúsítottnál nem volt személyigazolvány, nem tudtuk azonosítani, és a rendőrökkel is durván kommunikált” — olvasható az írógéppel kitöltött rendőrségi jelentésben és a hozzá csatolt, 100 csehszlovák koronára kiállított csekken. A jelentés hátlapjára felírt megjegyzés szerint, ha a férfi nem fizetett volna, két nap börtönbüntetés várt volna rá. „Az ötvenes években születtem, nekem már nyugodt gyermekkorom volt ebből a szempontból, de a szüleimtől és a nagyszüleiintői rengeteg hasonló történetet hallottam. Tudtam, hogy a magyar szó használatáért sok embert megbüntettek, de ők még jól jártak. Mert az 1900-as évek elején, a trianoni békeszerződés aláírása előtt kiéleződött a városban a hangulat. Amikor a csehszlovák hadsereg bevonult Kassára, több magyar is életét vesztette, csak azért, mert magyarul beszélt, vagy magyarnak vallotta magát. A csehszlovák állam megalakulásának századik évfordulójához közeledve nem biztos, hogy erről is szólnak majd a hírek, de így volt” - nyilatkozta lapunknak Halász György, a Henszlmann Imre Történelmi Társaság elnöke. AJÁNLÓ Május 24. ( csütörtök) Kassa -18.00: Miből lesz a ZENEbogár? - zenei fesztivál a FUGA rendezvényházban (Moyzesova 62.). Fellép a kassai Márai isko-Kullancs által telj esztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásos megbetegedéssel (kullancsenkefalitisz) diagnosztizáltak több beteget is a régióban. A betegséget egy nagykürtösi járásbeli, nem regisztrált gazdaságban előállított pasztőrözetlen kecskesajt fogyasztása okozta. „Összesen hat ember került a losonci és a besztercebányai kórház infektológiai osztályára, hármuknál igazolta a laboratóriumi vizsgálat a kullancsenkefalitisz jelenlétét. A másik három személy eredményeire még vámunk kell” - írta közleményében a losonci Regionális Közegészségügyi Hivatal. Mária Tolnayová, a besztercebányai Regionális Közegészségügyi Hivatal szóvivője elmondta, a nagykürtösi Regionális Közegészségügyi Hivatal és a regionális állatorvosi és élelmiszer-felügyelet megtette a szükséges lépéseket. „Folytatódik a vizsgálat, keresik a további esetleges érintetteket” - tette hozzá a szóvivő. A kullancsenkefalitisz magas lázzal járó megbetegedés, amely a központi idegrendszert támadja. A la Kicsinyek Kórusa, a Csengettyű, a Leánykar és vegyes kar, a Voces, az In Time, Kováts Marci és Bognár Lili Janka. Az est sztárvendége Palya Bea és zenekara. betegség egy vagy két fázisban is lefolyhat. Az egyfázisú megbetegedés tünetei az erős fejfájás, a láz és a gyengeség, melyek fokozatosan erősödnek. Ha a betegség két fázisban zajlik le, akkor az első fázisban hőemelkedés, fejfájás és alvászavarjelenik meg, olykor pedig emésztőrendszeri problémák jelentkeznek. Máskor hátfájás és ízületi fájdalmak is előfordulhatnak. A betegség másik fázisában a központi idegrendszer megbetegedésének tünetei jelentkeznek - pszichés zavarok, emlékezetromlás, dezorientáció, hangulatváltozások, ingerültség, szorongás. Ez a fázis azonban nem feltétlenül jelenik meg. A beteg általában teljesen felgyógyul, de egyes esetekben halállal is végződhet a betegség. A kullancs az embert és az állatokat is megfertőzheti. A fertőzött állatoktól pedig az ember is elkaphatja a betegséget. A kullancsenkefalitisz kórokozóján haszonállatok véréből a tejbe is belekerülhet. A betegséget az így megfertőződött állatok tejének, illetve az ebből készült tejtermékeknek a fogyasztásával is el lehet kapni, ha a terméket nem hőkezelték megfelelően. (TASR) Agyhártyagyulladást okozott a kecskesajt Fatomyos kis falu a határ mentén SZÁSZI ZOLTÁN A határ menti kisközség, az egykor kisnemesek lakta Hubó smbsrmagas kőfallal körülvett, téglalap alaprajzú református templomát a kalapos király türelmi rendelete után, 1776-ban építették. mTHT.TTITH.Vm Akkoriban még a lakosság lélekszáma közel hatszáz volt. Ma alig százötven lelkes a falu. A hely idillikusán szép, a templom egyszerűségében is pompás. A legendák ás a tények Régóta él a legenda, mely szerint ez a falu egykor magának Huba vezérnek lett volna szálláshelye, erről is kapta a nevét a hely, s hogy a közeli síkon, a Méhi község mellett lévő halomsír pedig ennek a Huba vezérnek lenne a sírja. Szép a legenda, de nem igaz. Hubó az eddig fellelt írásos emlékek szerint all. században alapított település, Gömör vár tartozéka, első írásos emléke szerint, mely 1235-ben keletkezett, Habon néven említették, a későbbiekben már nemesi település, azok lakták, akik a korszak harci cselekedeteiben jeleskedtek, és ezért nemesi rangot kaptak. 1411-ben, majd 1449-ben már Hwba néven szerepelt. A név maga valószínűleg a szláv huba — gomba szóból ered, s igaz, ami igaz, a község határában lévő, szépen csengő nevű Baglyas, Ugra bérc, Halgatópart, Nagy Makó helyeken jó szezonban rengeteg gomba nő. A dombos vidéken főleg a szőlő- és gyümölcstermesztés adott megélhetést az embereknek, majd amikor a mezőgazdaságnak már nem volt olyan nagy szerepe a térségben, mint korábban, itt is megváltoztak a viszonyok. A korábbi, a 19. század elején mért hatszáz fős lélekszám alig százötven év alatt százötven körülire csökkent. A lakosok túlnyomó része a református vallást gyakorolja, gondosan karbantartott, fából ácsolt haranglábas templomuk van. Különleges harangláb A falu közepén álló, téglalap alaprajzú templom 1776-ban épült, belső berendezése - faragott padok és festett karzatok - nemesen egyszerűek. A szószékkorona figyelemreméltó, egy éppen az önvérével fiókáit etető Legközelebb a szentesi román kori templomot mutaljuk be. Tájoló Hubó községbe a Rozsnyó és Szentkirály közti 67-es útról Méhinél keletfelé letérve juthatunkel. Áfából ácsolt harangláb a 48,399/20,368 GPS-koordinátáknál található. pelikánt formázó szobor igen ősi ikonográfiái jelentést tartalmaz. A pelikán a református egyház egyik leggyakrabban használt jelképe, számos templomban fellelhető az ábrázolás. Ez a jelkép a kora középkor óta a legkedveltebb Krisztus-szimbólumok egyike, tulajdonképpen magát Krisztust jelenti, aki a bűn elkövetése által az örök élet számára meghalt fiait saját vére hullatásával kelti életre. Hubó református templomát az adatok szerint többször is javították, az utolsó nagy renoválásra 1965-ben került sor. Akkor a falak az esővíz rossz elvezetése miatt feláztak. A romlásnak indult épületet az egyház újíttatta fel, ma kiváló állapotban szolgálja a híveket. Mivel a református vallás gyakorlását egy ideig tiltották, vagy csak megtűrték, az eleve református vallásúak számára készült templomok építése csupán a II. József-féle türelmi rendelet életbe lépése után indult meg. Ám harangtomyot még akkor sem építhettek, erre újabb évtizedeket kellett várni. Hubón az 1776-ban kőből épített templom mellé csak bő A kis fatorony sisakja érintetlenül, eredeti szerkezetével maradt fenn (A szerző felvétele) húsz-harminc évvel a templom felszentelése után építették fel a haranglábat, amely különleges darab. Talpgerenda-rácsra építették, elosztása szerint kilenc foárbocos, szoknyával bővített egyemeletes fa harangláb. Kézzel bárdolt tölgyfából készült, eredetileg minden kapcsolódásánál fakötésekkel, csapolásokkal. A földszinten mindkét síkban kettős andráskereszt merevítők támasztották a haranglábat. A felső szinten az épület merevítését vaskos fodémgerendák alkották, az oszlopok csatlakozásánál úgynevezett könyökfák vannak, a harangok közelében lévő felső koszorúgerendát félköríves, díszesen faragott könyökök tartják. Az elmúlt évszázadok során a haranglábat is többször átalakították, mert az időjárás viszontagságai kikezdték a faanyagot. A harangláb érdekessége, hogy alsó részét szoknyaszerűen alakították ki. Két harang szól benne, a kis fatorony sisakja pedig érintetlenül, eredeti szerkezetével maradt fenn, hirdetve a falusi szakrális építészet egykori mestereinek tudását.
