Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-23 / 117. szám

IRÉGIÖ Csallóköz és Mátyusföld 2018. május 23., szerda, 9-12. oldal A pozsonyeperjesi községháza telkének a végében még nem sokkal ezelőtt is állt egy hatalmas, több mint 100 éves hársfa. Mivel 30 méter magas volt, a katonai térképeken is jelölték. A 90-es években villám pusztította el, de egy haj­tását a helyi lakosok megmentették, és elültették a Duna partján, a Nepomuki Szent János-kápolnával szemben. A so­kat megélt hárs utódja új, tápláló földet is kapott, és a koronája alatt kellemesen hűsölhetnek a pihenni vágyók. (Somogyi Katalin felvétele) Elkezdték a zsinagóga felújítását A megye költségvetéséből két éven belül multikulturólis központ lesz a zsinagógában. SZENC A hét elején elkezdődött a zsina­góga felújítása. A nagyszabású pro­jekt keretében kulturális központot alakítanak ki a városközpontban ál­ló műemlék épületben, és egy tájé­koztatópavilont is építenek. Pozsony megye önkormányzata évek óta hiába próbált támogatást szerezni az 1904-ben épített orto­dox zsinagóga felújítására. Végül a megye úgy döntött, hogy saját for­rásaiból újíttatja fel a patinás épü­letet, több mint másfél millió eurót különítettek el a projektre. Kívül­­belül megújul az egykori szakrális épület. A kerületi műemlékvédelmi hivatal ajánlásaival összhangban végzik a munkákat, és a hivatal fel­tételei alapján meghagyják a stati­kailag megfelelő elemeket. A fel­újítást megelőző régészeti kutatás során talált rituális fürdő - a mikve - és egyéb leletek elemeit a zsina­góga udvarán helyezik el. Az infor­mációs pavilon és a zsinagóga is akadálymentes lesz. A kulturális központban koncerteket, előadáso­kat, konferenciákat és kiállításokat szerveznének. Nemcsak a szenei la­kosok, hanem az egész régió élhet­ne az új központ nyújtotta lehető­ségekkel. „A multikulturális köz­pont otthont ad a különböző vallá­sok közötti párbeszédnek, kiállítá­soknak, koncerteknek” - mondta a hétfői sajtótájékoztatón Juraj Droba megyeelnök, hozzátéve, hogy együttműködnek a város önkor­mányzatával és különböző iíjúsági szervezetekkel. „A zsinagóga a kultúra, a párbe­széd, a társadalmi értékek és a fej­lődő városi kultúra színhelyeként kapcsolódna Szene multietnikus és toleráns történelmi történetéhez” - fogalmazott Zuzana Sajgalíková, a megyei hivatal kulturális és idegen­forgalmi osztályának vezetője. A megye egy, a pozsonyi régió zsidó­ságának történetét bemutató állan­dó kiállítást is berendezne a zsina­gógában, amellyel nemcsak a kör­nyékbeli, hanem a külföldi turistá­kat is megszólítanák. Hétfőn a me­gyei és a városi önkormányzat ve­zetői, valamint a zsidó hitközségek és a püspöki konferencia képviselői ünnepélyesen elindították a felújí­tást. A tervek szerint két éven belül tel­jesen megújul a zsinagóga. (béva) Az 1904-ben épült zsinagóga statikailag megfelelő elemeit megtartják (Képarchívum) Nem veszélyes a kloridazon BARTALOS ÉVA Az úszori ivóvízben talált, lite­renkénti 0,1 mikrogramm klorida­zon nem veszélyes az emberi egészségre. A Vizünkért Polgári Társulás (OZ Za nasu vodu) a hét elején tájékoztatott arról, hogy peszticidmetabolitot mutattak ki az ivóvízben. Ján Mikas tiszti főorvos leszögezte, hogy nem jelent ve­szélyt a kloridazon, de nem becsü­lik alá az információt. „Több pesz­­ticid és annak metabolitjai is elő­fordulhatnak a talajvízben. Az Eu­rópai Bizottság rendelete szerint két osztályba sorolhatók. A releváns metabolitok tulajdonságai hason­lóak vagy veszélyesebbek az ere­deti peszticidnél, míg a nem rele­váns metabolitok nem veszélyesek. A kloridazon difenil is ezek közé sorolható” — nyilatkozta a tiszti fő­orvos. Az Európai Unió tagállamai közül Szlovákiában a legszigorúb­bak az ivóvíz minőségére vonatko­zó határértékek, legfeljebb 0,1 mikrogramm/liter peszticidmeta­­bolit lehet a vízben, a kloridazonra nem vonatkozik a határérték. „Né­metországban például literenkénti 3 mikrogrammot engedélyeznek. Nem szabad lebecsülni a szennye­zést, mivel az ivóvíz hatással van az emberek és az állatok egészségére” —jelentette ki Mikas. Csicsai Péter növényorvos el­mondta, hogy a gyomirtó szer ma is engedélyezett, de a Csallóközben nagyon kis területen alkalmazzák. ,3őrérzékenységet okozhat, mes­terséges körülmények között - pat­kányokon tesztelték — nagy mennyiségben károsíthatja a májat és a vesét. Nem rákkeltő, csak ak­kor káros, ha hosszú távon, nagy mennyiségben fogyasztják” - kö­zölte Csicsai Péter. A növényorvos elmondta, hogy a mért érték a ki­­mutathatóság alsó határa, de három éven aluli gyerekeknek nem aján­lott a szennyezett víz fogyasztása. Új tagokkal új csúcs született (A szerző felvétele) 43,94 méter hosszúra nyúlt a rétestészta BARTALOS ÉVA Szombat délután a tizenkettedik Réteshúzó fesztiválon újra meg­dőlt a szlovákiai rekord, Bugár Krisztina és csapata 43,94 méter hosszúra nyújtotta a rétestésztát. A legfinomabb rétest a Csemadok sárosfai alapszervezetének csapa­ta készítette. Idén is több ezer ember volt kí­váncsi arra, sikerül-e túlszárnyalni a tavalyi rekordot. A meleg, száraz levegő sem akadályozta meg, hogy minden eddiginél hosszabbra nyújtsák a rétest a falu központjá­ban felállított sátorban. Bugár Krisztina szervező elmondta, idén két kilogrammal több lisztet tettek a tésztába, hogy sikerüljön meg­­dönteni a rekordot. „Megválto­zott, és új tagokkal bővült a csapat. Idén a próbahúzás is elmaradt, de elértük a célt” - mondta a szerve­ző. Hozzátette, hogy a tészta ki­nyújtása és a tűző nap jelentette a legnagyobb kihívást, és arra is ügyelni kellett, hogy ne szakadjon meg a kinyújtott tészta. A rétes egyik felét almával, a másikat meggyel töltötték meg. Jövőre sem marad el a rekordkísérlet. A csapatok versenyébe idén ti­­zenketten neveztek be. A zsűri szerint a Csemadok sárosfai alap­szervezetének csapata sütötte a legfinomabb rétest. Földváry Te­rézia, a csapat tagja és Sárosfa pol­gármestere elmondta, kizárólag saját, háztáji alapanyagokat fel­használva almás-rebarbarás, túrós és meggyes-mákos rétest készítet­tek. „Mivel ilyenkor már nem annyira karakteres az alma íze, ezért rebarbarával egészítettük ki a tölteléket - nyilatkozta Földváry Terézia. - A csapat először neve­zett be a versenybe, bár több ese­ményre sütöttünk rétest, és rétes­húzó tanfolyamot is szerveztünk, hogy átadhassuk a fiataloknak ezt a tudást.”

Next

/
Thumbnails
Contents