Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-23 / 117. szám
www.ujszo.com I 2018. május 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Mi lesz az eperrel? Kivándorló idénymunkás helyére kivándorol a mi idénymunkásunk Baj van az eperrel. Pontosabban nem az eperrel, hanem a leszedésével. Nincs, aki leszedje az epret mifelénk 2018-ban, ugyanis eltűnt a hazai idénymunkás. Pontosabban nem tűnt el, hanem gazdaságilag kivándorolt tőlünk, hogy egy másik országba gazdaságilag bevándoroljon. Hogy ezzel elvegye az ottani idénymunkások munkáját. Már ha az ottani idénymunkások egyáltalán ott vannak, mert nem kizárt, hogy már ők is kivándoroltak, hogy bevándorolhassanak máshová. Ami logikus is lenne, hiszen a mi idénymunkásaink minek is vándorolnának egy olyan országba, ahol nincs szükség idénymunkásokra? Satöbbi. Szóval az eper. Gyerekkorom óta jó néhány tál epret sikerült elfogyasztanom, és emlékeim szerint az eperrel mindig zűrök voltak. Nem mintha nem lett volna kifogástalan minőségű a hozzám több község kataszteréből is eljutó eper színe, íze, ásványianyag- és nyomelemtartalma (szemenként megmértem), csak valahogy mindig olyan hektikus körülmények kísérték. Augusztusban át kellett ültetni, vagy átment a szomszédba. Ha lefagyott, nem volt, ha volt, akkor meg egyszerre volt sok, nem győztük enni, hűtőben két nap után már csak árnyéka volt önmagának. Ettük anno porcukorral összetörve, tejszínhabbal vagy magában, de mindig rettenetesen felfújt. Gyümölcslevesnek is ettük vaníliafagyival, tészta nélkül. Odajutottam ezen körülmények hatására, hogy legjobban az epret eperlekvár formájában szeretem. Télen nyugodtan lebányászni a stelázsiról, vajas kenyerekre vagy palacsintára rákenegetni, oszt ha két hét múlva fogy el a maradék, akkor sem történik világégés. Ráadásul sok helyen úgy hívják, szamóca. Nem tudom, akkor a szamócát hogy hívják, de nem is ez a lényeg, hanem hogy állítólag Szlovákiában jelenleg szorul az eperhurok az epertermesztők nyaka körül, mert van eper, ám nincs, aki leszedje. Első körben talán azt kellene megvizsgálni, mi a fontos jelen esetben. Az, hogy az eper ne menjen tönkre, vagy hogy ki legyen fizetve. Mert ha az a fontos, hogy le legyen szedve, akkor lehet hívni a lakosságot, hogy szedje le, és hazaviheti. Ily módon azzal büszkélkedhetne az őstermelő, hogy elajándékozta. De akkor meg nem kapna érte pénzt. Ami horribile dictu arra is sarkallhatná az őstermelőt, hogy augusztusban ne ültesse át. Vagy hogy bánatában adja el az eperföldjét a minden négyzetcentimétemyi termőföldünk után ácsingózva befektetőknek, a kapott pénz hamvait szólja a szélbe és menjen világgá. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, ez egy kardinális probléma, mely nem biztos, hogy megoldható egy igennel vagy egy nemmel. így aztán (meg a helyszűke miatt is) megpróbáljuk rövidre zárni. Ha nincs, aki leszedje az epret, akkor két verzió lehetséges. Ha senki nem hajlandó leszedni az epret, akkor ki kell fejleszteni az önmagát leszedő epret. Valószínűleg ez a jövő. Talán már úton is van felénk az önmagát leszedő eper magja. Addig is szedje le az, aki ültette: Trump telefonja okosabb, mint ő Donald Trump amerikai elnök két mobiltelefont használ, de egyikben sincs biztonsági szoftver. A Politico című lapnak névtelenséget kérő kormányzati tisztségviselők elmondták, hogy Trumpot sem a munkatársai, sem a Fehér Ház számítógépes biztonsági szakemberei nem tudják meggyőzni a nem biztonságos telefonok használatának veszélyeiről. Trump egyik okostelefonjáról csak hívásokat lehet indítani, a másikon pedig csak a Twitter-applikáció és néhány előre telepített hírportál található. A két okostelefont a Fehér Ház informatikai és kommunikációs hivatalai bocsátotta a rendelkezésére. A kommunikációs hivatal munkatársai többször is nógatták az elnököt, hogy legalább a twitterezésre használt készülékét cserélj e le havonta, de Trump hajthatatlan. Ahogyan a Politico idézte a tisztségviselőket: azt válaszolja, hogy „túlságosan kényelmetlen” a cserélgetés. Elnöksége elején Trump öt hónapon keresztül olyan telefont használt, amelyet egyáltalán nem ellenőriztek biztonsági szakemberek. Elődje, Barack Obama havonta átadta a telefonjait ellenőrzésre. A Fehér Ház nem kommentálta a lap összeállítását, de egy névtelenséget kérő munkatárs azt közölte: tudomása szerint a hívásindításra használt telefont havonta lecserélik. Ezen kamera és mikrofon is található, emiatt a szakemberek szerint különösen könnyű préda a hackerek számára, akik követhetik az elnök mozgását is. A Politicónak Nate Jones, a Nemzetbiztonsági Tanács korábbi terrorelhárítási igazgatója azt mondta: az ország külföldi ellenségei fáradhatatlanul vizsgálják az amerikai kormányzati kommunikáció gyengeségeit, hogy gyűjtsenek információkat, és e tekintetben nincs keresettebb információforrás, mint maga az elnök. Jones leszögezte: az elnöknek joga van figyelmen kívül hagyni a szakemberek figyelmeztetéseit, de tudnia kell, hogy „így komoly veszélybe sodorhatja az országot”. A Politico megjegyezte: a 2016-os választási kampányban Trump rendszeresen vetélytársa, Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt szemére hányta, hogy külügyminiszterként a hivatalos elektronikus levelezését részben magánszerveren bonyolította, és így titkosított információk is kikerülhettek a külügyből. (MTI) Kormányalakítás olasz módra DUDÁSTAMÁS inte teljesen biztos, hogy több hónapig tartó egyeztetések után végre sikerül koalíciós kormányt alakítani Olaszországban. A sokáig feloldhatatlannak tűnő patthelyzetet az Öt Csillag Mozgalom és a Liga megegyezése törte meg, de ennek nem mindenki örül felhőtlenül Európában. A populista Öt Csillag Mozgalom és a szélsőjobboldali Liga ugyanis olyan páros, amelyet csak az euroszkepticizmus köt össze, meg az, hogy egyáltalán nincs kormányzási tapasztalatuk. Mindkét párt kritikusan tekint az Európai Unióra és az eurózóna működésére. Az EU történetében először fordul elő, hogy a hat alapító tagország valamelyikében nyíltan euroszkeptikus pártok alakítanak kormányt. Ezért is váltott ki nagy visszhangot a koalíciós szerződésük egy korai tervezete, amely kikerült a világhálóra. Ebben a dokumentumban a két párt több nagyon veszélyes témát is feszegetett. Az asztalra került például az, hogy az Európai Központi Bank engedjen el 250 milliárd eurót az olasz államadósságból, az Európai Bizottság pedig készítsen terveket arra az esetre, ha egy tagállam szeretné elhagyni az eurózónát. A pénzügyi piacok reakcióját látva a két párt végül visszakozott, de a leendő kormány gazdaságpolitikai tervei továbbra is komoly aggodalomra adnak okot. Az olasz gazdaság manapság több sebből vérzik, ezek közül a legnagyobb gondot a rendkívül magas államadósság jelenti. Ez ma meghaladja az olasz GDP 130 százalékát, ennél csak Görögország államadóssága magasabb az eurózónában. Az alacsony kamatoknak köszönhetően ezt az adósságszintet az olasz állam jelenleg tudja kezelni, de nincs sok tér az államadósság további növelésére. Ezért is aggódnak a piacok az új kormánykoalíció miatt, ugyanis mindkét párt átültette a koalíciós szerződésbe a legfontosabb gazdaságpolitikai ígéreteit. A Liga alacsonyabb adókkal kampányolt, az Öt Csillag Mozgalom pedig a szegénységi küszöb alatt élő olaszok számára biztosítana legalább havi 780 eurós támogatást. Az alacsonyabb adók és a növekvő állami kiadások keveréke természetesen nem csökkenti a költségvetési hiányt, ezért az új olasz koalíció szeretné újratárgyalni az eurózóna azon szabályát, mely szerint a tagországok költségvetési hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Ez várhatóan nagy ellenállást fog kiváltani az Európai Bizottságban, amely évek óta küzd azért, hogy a tagországok kiegyensúlyozott költségvetést fogadjanak el. Egy eladósodott és euroszkeptikus Olaszország az eurózóna jövőjét is bonyolítja. Bár az eurózóna elhagyása most éppen nem téma az Öt Csillag Mozgalom és a Liga részéről, a múltban mindkét párt képviselői arról beszéltek, hogy az euró bevezetése nagy hiba volt az olasz gazdaság szempontjából. Ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy az eurózóna további elmélyítésére irányuló reformok nem kapnak támogatást Olaszországban. Emmanuel Macron francia elnök ambiciózus uniós reformterveit egy euroszkeptikus olasz kormány végleg zátonyra futtathatja. A továbbra is befejezetlen és komolyan eladósodott eurózóna pedig könnyen áldozatául eshet a következő pénzügyi és gazdasági válságnak. FIGYELŐ Öt évre ítéltek egy tibeti boltost egy nyilatkozat miatt Öt év börtönre ítélt a kínai bíróság egy tibeti boltost szakadár eszmék terjesztésének vádjával, amiért a The New York Times című amerikai napilap internetes oldalán közzétett dokumentumfilmben arról beszélt, hogy a szigorúan ellenőrzött autonóm területen „hanyatlik a tibeti kultúra és a nyelv”. Az elítélt Tasi Vangcsuk ügyvédje, Liang Hsziao-csün elmondta, védence fellebbezni kíván az ítélet ellen. Jogvédő csoportok is tiltakoztak, arra hivatkozva, hogy a férfi nem követett el semmilyen bűncselekményt, sem a nemzetközijog, sem a kínai alkotmány szerint. A 32 éves Tasit még 2016-ban vették őrizetbe, két hónappal azután, hogy a videófelvétel és a kísérő cikk megjelent, most januárban állították bíróság elé. Tagadta az ellene felhozott vádakat, ártatlannak vallotta magát. A vizsgálati fogságot is figyelembe véve Tasi büntetése 2021-benjár le, nem ritka azonban, hogy Kínában a politikai foglyokat további korlátozásokkal, például házi őrizettel sújtják. Esete mutatja, mennyire érzékeny a tekintélyelvű kormányzat az etnikai kisebbségekkel - mindenekelőtt a tibetiekkel és a délnyugat-kínai Hszincsiang- Ujgur autonóm területen élő ujgurokkal - kapcsolatos kérdésekre, illetve arra, milyen veszélynek teszik ki magukat azok a kínaiak, akik külföldi médiumoknak nyilatkoznak a kormány politikájáról. A Himalájában fekvő Tibet szinte teljesen el van zárva a külföldi újságírók elől. Jogvédő szervezetek szerint egyre nagyobb a nyomás a kínai (mandarin) nyelv teljes dominanciájának elérésére az oktatásban és a foglalkoztatásban, így a tibetiek kiszorulnak a munkaerőpiacról is. A Tasi elleni ítélet súlyos igazságtalanság, és a férfit azonnal, feltétel nélkül szabadlábra kell helyezni - szögezte le Joshua Rosenzweig, az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet kelet-ázsiai igazgatója. A kínai hatóságok nem engedtek be külföldi diplomatákat és riportereket Tasi tárgyalására, fogva tartását az ENSZ emberi jogi szakértői is elítélték, és a felmentését követelik. (MTI)
