Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-23 / 117. szám
www.ujszo.com | 2018. május 23. KULTÚRA I 5 Szalatnai Rezső és hagyatéka A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma emlékkiállításán festmények, dokumentumok, fotográfiák idézik meg az írót TALLÓSI BÉLA Pozsony. Augusztus 26-ig látogatható a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a Szalatnai Rezső és hagyatéka című emlékkiállítás, mely a pedagógus, íré, irodalomtörténész, kritikus, irodalom- és közösségszervező életét, munkásságát, szellemiségét villantja fel dokumentumok és fotográfiák révén, de bemutatja Szalatnai képzőművészeti gyűjteményét is. Szalatnai Rezső (1904—1977) terjedelmes könyv-, valamint szlovákiai magyar képzőművészek alkotásaiból álló műtárgy gyűjteményét halála után lánya örökölte, aki azt 2016-ban végrendeletében a somotjai Bibliotheca Hungarica kutatókönyvtárra, valamint a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumára hagyta. Ebből az örökségből rendezték meg a Brämerkúriában a Szalatnai Rezső munkásságát feltáró emlékkiállítást azzal a céllal, hogy életműve az emlékezet szerves része maradjon, maradhasson ajövőben is. A kiállítás két részből áll. Az első teremben Szalatnai élete, pedagógiai és irodalmi tevékenysége tárul fel személyes tárgyai, bélyegzői, igazolványai, oklevelei, könyvei és fotográfiák révén - a korabeli felvételekből digitális albumot is összeállítottak a múzeum munkatársai, ez is a kiállítás részét alkotja. Hogy Szalatnai szellemiségébe is bevezessék a látogatókat, a falakon különféle idézeteket helyeztek el tőle. A másik teremben láthatók a műtárgyak - ezek a múlt század harmincas éveit idéző, a Történeti Múzeumból kölcsönzött bútorokból berendezett-kialakított szalonban kaptak helyet. E teremben kuriózumként Szalatnai hangja is felcsendül a Magyar Rádió 1967-ben rögzített hangfelvételéről. Szalatnai fiatal íróként 1930 nyarán a pozsonyi Sarló folyóirat munkatársaként érkezett Budapestre. Ekkor találkozott és kötött barátságot József Attilával. A Szalatnai Rezső pedagógusként egykori pozsonyi iskolájában és a tanévvégi osztályképeken (Somogyi Tibor felvételei) A múlt század harmincas éveit idéző szalonban a Szalatnai-gyűjteményből származó képzőművészeti alkotások Brámer-kúriában a Visszaemlékezések József Attilára című, ’67-es rádióműsor digitalizált változata is meghallgatható. Szalatnai Rezső élete és munkássága szorosan egybeforrt - jóllehet csak élete kisebb részét töltötte tájainkon - a csehszlovákiai magyarság sorsával. Duba Gyula író a Brämerkúriabeli megnyitón hangsúlyozta, azért fontos ez a „múltavató kiállítás, mert történelmünket érezzük általa”. Duba a nagyszalatnai születésű Szalatnai Dezső irodalmi munkásságát ismertetve kiemelte: annak a fiatal értelmiségi nemzedéknek (írók, költők és újságírók közösségének) a tagja, amelyet később Győry Dezső nagy lélegzetű önvallomásos költeményében a „láthatatlan gárdának”, majd az „új arcú magyaroknak” nevezett. Duba Gyula Forbáth Imrét is idézte, aki „Fábry mellett az egyetlen értékes és modem esztétának, kritikusnak” nevezte Szalatnait. 1948 tavaszán - már a kommunista fordulat után - korábbi tevékenységének megtorlásától tartva Szalatnai Dezső áttelepült Magyarországra, ám a csehszlovákiai magyarság irodalmát, szellemi életét, művelődését és helyzetét haláláig figyelemmel követte, továbbá a szlovák és a cseh kultúra és irodalom, valamint a magyar-szlovák és a magyar-cseh irodalmi kapcsolatok egyik legfőbb kutatója és segítője maradt. Ahogy Szalatnai élete és munkássága a huszadik század történelmét láttatja folyamatában, a műalkotások, a képek, amelyek az író egykori szobájának faláról származnak - Tallós Prohászka István, Gwerk Ödön, Staudt Csengeli Mihály, Erdélyi Béla munkái -, a kor látásmódját és színeit, esztétikai és morális üzenetét idézik meg - fogalmazott Duba Gyula. Szalatnai Rezsőről többet is megtudhatunk a kiállításhoz kapcsolódó Magatartás és irodalom - Szalatnai Rezső és Pozsony című szimpóziumon, amelyet a Több mint szomszéd - Magyar Kulturális Hét rendezvénysorozat részeként tartanak meg a Bramer-kúriában június 6-án. Elhunyt a híres egyfilmes rendező Göteborg. Elhunyt Alekszandr Aszkoldov, A komisszár című híres betiltott szovjet háborús filmdráma rendezője. Az orosz filmrendező hétfőn halt meg, 85 évesen, Svédországban, egy Göteborg melletti kórházban. A komisszár című 1967-es filmet rögtön betiltották a Szovjetunióban „a forradalom megrágalmazása” és „cionista propaganda” miatt, és csak húsz évvel később mutatták be. A film egy, a forradalomból kiábrándult, várandós komisszámőről szól, aki az 1920-as évek zűrzavarában egy zsidó kisiparos családjánál húzza meg magát, míg megszüli gyermekét. Az alkotás nagy feltűnést keltett az 1988-as berlini filmfesztiválon, ahol elnyerte az Ezüstmedvét. Aszkoldovnak A komisszár maradt az egyetlen filmje, nem forgatott azután sem, hogy megtehette volna. (MTI) Hétfőn a Pozsonyi Magyar Intézetben mutatta be az Irodalmi Szemle legfrissebb lapszámait Nagy Csilla szerkesztő és Mizser Attila főszerkesztő. Az idei harmadik tematikus szám a legizgalmasabb kortárs szlovák szerzőket mutatja be, a negyedik a hazai magyar irodalomra fókuszál, a májusi számban pedig többek közt Vida Gergely kritikája is szerepel Szalay Zoltán Felföld végnapjai című novelláskötetéről, amelyet az esten mutattak be. (Somogyi Tibor felvétele) Obamáék aláírtak a Netflixszel New York. Többéves szerződést írt alá Michelle és Barack Obama produkciós cége a Netflix online szolgáltatóval - jelentették be hétfőn. A korábbi amerikai elnök és first lady Higher Ground Productions néven alapított céget tartalom-előállításra. Közleményük szerint „többféle tartalomra” szerződtek, valószínűleg forgatókönyvvel és anélkül készített sorozatokkal, dokumentum- és játékfilmekkel jelentkeznek, a leghamarabb 2019-ben. A házaspár - úgy tudni - jó ismerőse Ted Sarandosnak, a Netflix tartalomszolgáltatási igazgatójának, aki elmondta, „hihetetlenül büszkék”, amiért Obamáék őket választották, hogy „félelmetes történetmesélő tehetségüket” másokkal megosszák. A Netflix közel 125 millió előfizetővel a elsők az online műsorszolgáltatók növekvő piacán. (MTI)
