Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-23 / 117. szám

www.ujszo.com | 2018. május 23. KÖZÉLET I 3 az abortuszturizmus Léván A MŰVI TERHESSEGMEGSZAKITASOK SZAMA JÁRÁSONKÉNT EZER SZÜLŐKÉPES KORBAN LEVŐ MŐDF Q7ÁMÍTVA □0-2,9 □ 3,0-3,9 04,0-4,9 Virágzik LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Húsz év alatt a harmadára csökkent az abortuszok száma Szlovákiában, miközben viszonylag liberális szabályok vonatkoznak rá. Szigorítás várhatáan nem lesz, sem a koalíciás pártok, sem az egészségügyi minisztérium nem tervezi. Jelenleg Szlovákiában a terhesség 12. hetéig indoklás nélkül lehet kérni a terhesség megszakítását. Ha a ter­hesség a nő életét veszélyezteti, ak­kor - tekintet nélkül a terhesség idő­tartamára - bármikor el lehet végezni az abortuszt. A 16 éven aluliak ese­tében a szükség van a szülő beleegye­zésére, a 16-18 éves lányok viszont maguk dönthetnek, de az abortuszról a kórház tájékoztatja a szülőket. Húszéves zuhanás Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) ada­tai szerint 1997-2017 között 20 855- ről 6104-re csökkent az évente elvég­zett művi terhességmegszakítások száma. Ha beszámítjuk a spontán ve­téléseket, a méhen kívüli terhesség­eseteit és az egyéb orvosilag indokolt esetet, akkor 1997-ben még összesen 27 817 terhességmegszakítást re­gisztráltak, ez csökkent 2017-ig 15 929-re. A spontán vetélések száma gyakorlatilag nem változik, évente • Fonás: Terliességmegszakítások Szlovákiában 2017, NCZI integy 5500 esetet regisztrálnak, az egyéb eseteké is viszonylag állandó, mintegy 2500-2800-ra tehető. Abortuszturizmus Tavaly először mutatták ki az egészségügyi statisztikák, hogy a művi terhességmegszakítások mint­egy 20 százalékát külföldi páciense­ken hajtják végre a klinikákon. 2017- ben összesen 1408 olyan esetet re­gisztráltak, amikor a nő nem rendel­kezett szlovákiai lakhellyel. Megle­pő, hogy szinte az összes ilyen esetet - 1399-et - Nyitra megyében végez­ték el, a Sme napilap adatai szerint Léván. Az ott működő, nőgyógyá­szati beavatkozásokat is vállaló kli­nika, a Mediklinik 370 euróért vál­lalja a beavatkozást. 5,0-9,9 *10,0 + Az évente elvégzett beavatkozá­sokról, az ügyfelek származási or­szágairól azonban a klinika igazga­tója, Csendes Zoltán doktor lapunk­nak sem volt hajlandó nyilatkozni. A klinika honlapja a szlovák mellett lengyelül, magyarul, németül és an­golul is tájékoztat, a Sme informá­ciói szerint a páciensek főleg Len­gyelországból érkeznek, ahol gya­korlatilag már ma is tilos az abor­tusz. A művi terhességmegszakítás a kórházakban sem ingyenes, az egészségbiztosítók nem fedezik a költségeit. Az árak kórházanként változhatnak, de a beavatkozás ma­ximális ára az egészségügyi minisz­térium tájékoztatása szerint 248,95 euró. Abortuszok délen A legtöbb abortuszt a Rimaszom­bati és a Lévai járásban végzik, a Lé­vaijárás adatait azonban torzíthatja az említett abortuszturizmus. Megyei adatok alapján Besztercebánya me­gye vezeti a listát, de viszonylag ma­gas az elvégzett terhességmegszakí­tások száma a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban is. Az abortuszok száma Szlovákiában 1997 20 855 1998 19 399 1999 18149 2000 16 594 2001 15 906 2002 15 311 2003 14166 2004 13161 2005 12 273 2006 11984 2007 11195 2008 10 893 2009 9 980 2010 9 301 2011 8 823 2012 8 443 2013 7 999 2014 7 501 2015 7 004 2016 6 494 2017* 6102 * A külföldi páciensekkel együtt 7 496 • Forrás: NCZI Abortuszok száma Év Kilenc alkotmánybíró kerestetik IBOS EMESE Míg a kormánykoalíció zárt ajtók mögött egyezkedik az alkotmánybírók megválasz­tásának új szabályozásáról, addig hazai szakemberek egy csoportja kész javaslattal állt elő az alkotmánybírók megválasztásának szigorí­tására. Az már most világos, hogy a koalíció a szakemberek számos javaslatával nem fog azonosulni. Pozsony. Közel negyven elismert jogász, jogtudós, volt és jelenlegi bí­ró, alkotmánybíró dolgozta ki az al­kotmánybírók megválasztását sza­bályzó törvény szigorítását. Közös nyilatkozatukban azt állítják, hogy az utóbbi évek negatív tapasztalata­iból kiindulva módosítani kell az al­kotmánybírók megválasztásának módját, hogy a taláros testületet olyan bírók alkossák, akik követke­zetesen védelmezni fogják az alap­vetőjogokat, a jogállamiság alapjait és az igazságszolgáltatást. Nyilvános szavazást A szakemberek egyebek mellett azt javasolják, hogy az alkot­mánybíró-jelölteket első körben legkevesebb 90 képviselői szava­zattal kelljen megválasztani. Ha si­kertelen az első voksolás, a további szavazásokon 76 szavazat is elegen­dő lehetne a bírójelöltek megválasz­tásához. A jelöltekkel szemben alapkövetelmény lenne a feddhetet­lenség és a szakmai rátermettség. „A bírójelöltnek eddigi életvitelével garantálnia kellene, hogy bírói fel­adatait becsületesen, pártatlanul és függetlenül fogja ellátni” - áll a ja­vaslatok között. A tervezet alapj án az alkotmánybírói posztra már nem­csak egy szűk kör jelölhetne szemé­lyeket, a poszt betöltésére maguk a jelöltek is jelentkezhetnének. A szakemberek színvonalasabbá ten­nék a jelöltek meghallgatását, hogy a parlamenti képviselők és a nyil­vánosság pontos képet alakíthasson ki az alkotmánybírói poszt váromá­nyosairól. Javasolják továbbá, hogy az alkotmánybíró-jelöltekről szóló szavazás legyen nyilvános. Eddig titkos szavazással választották meg a bírójelölteket. „Az alkotmánybírók megválasztására vonatkozó javas­latunk a demokratikus értékeken, az átláthatóság és az előreláthatóság elvén alapul, valamint a bírók szak­mai, független és erkölcsi integritá­sán” - állítják a javaslat kidolgozói, melyet a Via Iuris oldalán hoztak nyilvánosságra. Kilenc új bíró lesz 2019 februárjában 9 alkotmány­­bíró mandátuma jár le. A parlament­nek ezért még idén 18 alkot­mánybíró-jelöltet kell megválaszta­nia. Minden betöltendő posztra két jelöltet kell felkínálni az államfő­nek, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a mindenkori államfő dönt a bírók személyéről. Az államfő által 2019-ben kinevezett 9 alkotmánybí­ró 2031 -ig töltheti be a bírói posztot. Gál Gábor (Híd) igazságügyi mi­niszter a napokban azt állította, hogy tárcája már kidolgozta az alkot­mánybírók megválasztását szabá­lyozó módosító javaslatot. Részlete­ket azonban addig nem hajlandó el­árulni, míg a tervezetről nem szüle­tik egyezség a koalíciós partnerek között. A szakemberek tervezetére pozitívan reagált. Titkos koalíciós javaslat A koalíciós tanács tegnapi meg­beszélése után Robert Fico, a Smer elnöke kijelentette, hogy egyeztet­tek a szigorításról. Az azonban nem világos, mikor hozzák nyilvános­ságra azt a tervezetet, melyre mind a három párt rábólintott. Robert Fico feltételül szabná, hogy csak az lehet alkotmánybíró, aki már betöltötte 45. életévét, legalább egy világnyelvet beszél és letette az ügy­védi vizsgát. A Smer elnöke 76 kép­viselői szavazathoz kötné a bíróje­löltek megválasztását, mert szerinte 90 képviselői szavazat túl sok lenne a bírójelöltek megválasztásához. Peter Wilfling, a Via Iuris jogá­sza, a szakemberek közös terveze­tének egyik szerzője szerint az nem járulna hozzá az Alkotmánybíróság színvonalának emeléséhez, ha a je­lenlegi 40-ről 45-re emelnék az alkotmánybíró-jelöltek életkorát. „Ez a korhatár blokkolná a fiatalabb korosztály jelölését, ami azt ered­ményezhetné, hogy nem lesz ele­gendő alkalmas jelölt a felszabadu­ló posztok betöltésére” - véli Peter Wilfling. RÖVIDEN Az apa nem adja a lányát Pozsony. Soha nem kapta meg lánya felügyeleti jogát az az ecuadori nő, aki több mint egy éve képtelen magához venni kiskorú lányát - állítja a gyer­mek szlovák apja. Jogászán ke­resztül azt is kétségbe vonta, hogy jogerős bírói döntés szü­letett volna arról, hogy a gyer­meket édesanyja magával viheti Ecuadorba. A szülők több mint egy éve nem tudnak megálla­podni a gyermek felügyeleti jo­gáról. Az apa azt sem engedi meg, hogy az édesanya talál­kozzon a lányával. Azt állítja, hogy a kiskorú nem is akarja el­hagyni Szlovákiát, mert vala­mivel több mint egy évet leszá­mítva mindig is itt élt. Közben az ügy nemzetközi méreteket ölthet, Ecuador ugyanis három­tagú hivatalos delegációt küld Szlovákiába a gyermek ügyé­ben. A külügy már jelezte, kész együttműködni a vitás kérdések megoldásában. (ie) Lelépőt kapnának a polgármesterek Pozsony. Módosítaná a koalíció a polgármesterek fizetését - kö­zölte a koalíciós tanács tegnapi ülése után a Smer elnöke, Ro­bert Fico. Elmondta, a koalíciós képviselők pénteken fogják a parlamentbe nyújtani a vonat­kozó törvény tervezetét, mely­nek értelmében a polgármeste­rek bérét kilenc kategóriába osztják, a fizetések az átlagbé­rekhez lesznek viszonyítva. Fi­co példaként említette, hogy a 100 ezer lakosnál is népesebb városok polgármestereinek bére az átlagbér 3,9-szerese lesz. A polgármesterek a tisztségükből való távozásuk után lelépőt is kapnak, ha több mint hat hóna­pig álltak a község élén. (SITA) Nem szavazták meg a választást Pozsony. A kormánykoalíció kedden elszalasztottá a lehető­séget arra, hogy lerövidítse ezt a választási időszakot—jelen­tette ki tegnap Jana Kissová, az SaS alelnöke arra reagálva, hogy a kormánypártok nem tá­mogatták az előrehozott parla­menti választásokról szóló el­lenzékijavaslatot. „Ezt a ja­vaslatot még a heves tüntetések idején terjesztettük elő a parla­mentben. A kormány csődöt mondott a jogállamiság, az igazság és a polgárok bizton­ságának védelme területén. A javaslatot azért nem vontuk vissza, mert Peter Pellegrini (Smer) kormánya sem hozott változást, és csak azt folytatja, amit Robert Fico (Smer) csinált éveken keresztül. Őt ugyan le­váltották, de biztosított arról, hogy sehová sem megy” - mondta Kissová. Az előreho­zott választásokról szóló ja­vaslatot 57 képviselő támogat­ta. A koalíció egyes tagjai elle­nezték a javaslatot, mások tar­tózkodtak a szavazástól. A ja­vaslat szerint az előrehozott választások 2018. szeptember 8-án lettek volna. (TASR) Még nincs koalíciós egyesség

Next

/
Thumbnails
Contents