Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-22 / 116. szám
www.ujszo.com | 2018. május 22. KÖZÉLET I 3 Kevés a szegény, sokan nélkülöznek A munkanélküliek körében 1,5 százalékponttal nőtt a szegények aránya (Felvétel: Michai Smrcok/Pius jeden deft) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A fiatalok a szegénységnek legjobban kitett társadalmi csoport Szlovákiában, a szegénység a legkevésbé az időseket fenyegeti. Habár a jövedelmi szegénység szempontjából Szlovékia nem szerepel rosszul, az anyagi nélkülözést tekintve azonban rosszabb a helyzet. Továbbra is a fiatalokat és a kisgyerekes családokat fenyegeti a legnagyobb mértékben a szegénység Szlovákiában, derül ki az EU SILC uniós szegénységkutatás 2017-es adataiból. A jövedelmi szegénység szempontjából a munkanélküliek állnak az élen, 49,5 százalékuknak a bevétele nem éri el a szegénységi küszöböt. A szegénység a munkanélküliek körében még nőtt is 1,5 százalékponttal egy év alatt. A szegénységi küszöb egyfős háztartásra számítva havi 360, éves szinten 4310 euró, az összeg az egy háztartásban élők számának arányában emelkedik. A második helyen azonban már a gyermeküket egyedül nevelő szülők állnak: 37,3 százalékuk számít szegénynek, függetlenül attól, hogy egy vagy több gyereket nevelnek-e. A harmadik helyen 35,4 százalékos aránnyal a három- vagy többgyermekes családok találhatók. Az időseknél még az aktív korúak is rosszabb helyzetben vannak: a 18-64 éves korosztályban a szegények aránya 11,5%, míg az időseknél, vagyis a 65 évesnél idősebbek körében az arány 6,9%. Nincs pénz nyaralásra A felmérés nemcsak a jövedelmet nézi, hanem azt is, hogy milyen nehézségeket okoz a családoknak, háztartásoknak az alacsony jövedelem. Kilenc kérdést vizsgáltak a felmérésben részt vevő több mint 6500 háztartásban. A legnagyobb problémát ezek biztosítása közül Szlovákiában a nyaralás okozza: a lakosság 42,3 százaléka nem engedhet meg magának legalább egy hét nyaralást minden évben. A második leggyakoribb problémát a számlák rendszeres fizetése okozza: 34,6% mondta azt, hogy gondot okoz számukra rendszeresen fizetni a bérleti díjat, az energiaköltségeket vagy a jelzáloghitel törlesztőrészletét. Aki a kilencből legalább 3 tételt bejelölt, anyagi deprivációban élőnek számít. Az ő arányuk 16,4%. Mégis előttünk a Nyugat A legnagyobb szegénységet a súlyos anyagi depriváció mutatja. Ide azokat sorolják a jelentés készítői, akikre a fenti 9 állításból legalább négy igaz. Szlovákiában a lakosság 7 százaléka él mélyszegénységben, és ha ebből a szempontból vizsgáljuk a szegénységet, akkor a nyugati országok túlnyomó többsége megelőz bennünket, habár egy év alatt 1,2 százalékponttal csökkent ez a mutató. 2005-től, vagyis az EU SILC felmérés kezdetétől a mélyszegények aránya több mint felére esett vissza. A listán jelenleg Szlovákia a 18., mögöttünk található azonban Csehország (11.), Szlovénia (13.) és Lengyelország (17.) kivételével az összes volt szocialista ország, illetve Portugália, Olaszország, Ciprus és Görögország. Ezt a listát már Svédország vezeti, ott mindössze a lakosság 1 százaléka tartozik ebbe a csoportba, de még Csehországban is csak 5 százalékos az arány. Olaszország gazdasági helyzetét mutatja, hogy a lakosság több mint 12 százalékának okoz problémát legalább négy a 9 tételes listáról. Az unió régi tagállamai közül az olaszok állnak a legrosszabbul. A 12 százalékos mélyszegénységgel gyakorlatilag Horvátország, Lettország és Litvánia szintjére kerültek. Magyarország a mintegy 16 százalék körüli értékkel az egy fokkal ennél is gyengébb csoportba tartozik, az unió szegényeinek számító Románián (24%) és Bulgárián (32,5%) csak a súlyos pénzügyi gondjait megszorításokkal orvosló Görögországot tudta megelőzni. Az anyagi nélkülözés Szlovákiában 1. gondot okoz a számlák fizetése 7,4% 2. nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást egy évben 42,3% 3. nincs minden nap húsétel, vagy vele azonos szintű vegetáriánus étel 14,8% 4. gondot okoznak a váratlan kiadások 34,6% 5. nincs telefonja 0,4% 6. nincs színes tv-je 0,3% 7. nincs automata mosógépe 0,7% 8. nincs autója 11% 9. nem tudja fűteni lakását 4,3% anyagi deprivációban él* 16,4% súlyos anyagi deprivációban él** 7% * a 9-ből legalább 3 érvényes ** a 9-ből legalább 4 érvényes • Forrás: EU SILC 2017 Sztárközgazdász érkezik Pozsonyba DanAriely (Képarchívum) Idén eggyel több ünnepnapunk lehet SÁNTA SZILÁRD Pozsonyba tart Dán Ariely, a világ egyik legelismertebb közgazdásza. A Szlovák Műszaki Egyetemen tart előadást június 14-én. Pozsony. A viselkedési közgazdaságtan kiemelkedő képviselője, Dán Ariely júniusban Szlovákia fővárosában ad elő. A Duke Egyetem jeles pszichológusával, közgazdászával a Szlovák Műszaki Egyetemen a Maxman Consultants szervezésében megrendezésre kerülő HR Leaders nemzetközi konferencián találkozhatnak az érdeklődők. A Maxman elsősorban egyetemistáknak szervez előadásokat és workshopokat. A konferencia hívószava a tanuló kultúra megteremtése. Dudás Tamás, a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem docense a viselkedési közgazdaságtan szokatlan megközelítésmódját hangsúlyozza: „A viselkedési közgazdaságtan a közgazdaságtan egy viszonylag új területe. Növekvő népszerűségét annak köszönheti, hogy leszámol a standard közgazdaságtan azon alapfeltevésével, hogy a gazdaság szereplői racionálisan cselekednek. A viselkedési közgazdaságtan képviselői a pszichológia módszertanát használva rámutatnak arra, hogy gazdasági döntéseink gyakran hibásak, ugyanis az agyunk tévutakra vezet minket. Dán Ariely a modem viselkedési közgazdaságtan egyik legelismertebb képviselője Dániel Kahnemannal együtt.” A viselkedési közgazdaságtan legitimitását szokás Dániel Kahneman pszichológus 2002-es Nobeldíjáhöz kötni. Az új irányzat képviselői példák és kutatások sokaságával bizonyítják, hogy az emberek nem racionális döntéshozó gépezetek, azonban - érvel Ariely - irracionalitásukban rendszer van. A hibák rendszere ezért tanulmányozható, és előrejelzéseket is készíthetünk. Ariely a racionálisnak vélt döntéseink mögött meghúzódó irracionálisról, a gondolkodásunkban, döntéseinkben jelen lévő hibákról fog előadni. A magyarul elérhető könyveinek is ez a fő témája; a könyvek - megjelenésük ideje szerint - Kiszámíthatóan irracionális — a racionálisnak vélt döntéseinket alakító rejtett erőkről; Zseniálisan irracionális - Az észszerűtlenség nem várt előnyei; Az (őszinte) igazság a hazugságról - Hogyan csapjuk be önmagunkat és másokat?. A könyvek egyik nagy erénye, hogy a szerző roppant szellemes stílusa teszi letehetetlenné őket. A szabadon elérhető TED-előadásain is megtapasztalhattuk kifinomult humorát. ítélet- és döntéshozatalnak is nevezik azt a tudományterületet, ami az irracionális döntéseinkről próbál számot adni. Ariely izgalmas, mindnyájunkat foglalkoztató kérdések sokaságára szolgál válaszokkal a Kiszámíthatóan racionális című könyvében: Miért fogadjuk meg olyan sokszor, hogy fogyókúrába kezdünk, ami rögtön elillan, ha süteményt látunk? Miért nem mulasztja el a fejfájást az olcsó aszpirin, s miért hat azonnal a drága? Miért szedünk a svédasztalra, ha már jóllaktunk? Miért hajlamosabbak tisztességesen viselkedni azok, akiket figyelmeztetnek a tízparancsolatra? A kérdésekre egy-egy kutatás, gyakran meglepő eredménye nyújt választ. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Idén, a Csehszlovákia megalakulásához vezető turócszentmártoni nyilatkozat aláírásának 100. évfordulója alkalmából államünnep lehetne október 30-a; legalább is ezt javasolja a kormányhivatal. Az állami ünnepekről szóló törvény módosításáról tegnap tárgyalt az érdekegyeztető tanács, a munkáltatók határozottan elutasítják az újabb, akár csak rendkívüli államünnepet. „Nem érthetünk egyet egy újabb államünnep bevezetésével, akkor sem, ha csak ebben az évben jelentene plusz egy napot” - nyilatkozta Rastislav Machunka, a Munkaadói Szervezetek és Egyesületek Szövetségének (AZZZ) alelnöke. A munkáltatók épp ellenkezőleg azt próbálják elérni, hogy két munkaszüneti nappal kevesebb legyen az országban. Machunka emlékeztetett, hogy egyetlen államünnep alkalmával 0,2-0,4 százalékkal csökken a bruttó hazai össztermék, ráadásul idén május 1-től az alkalmazottaknak magasabb járulékot kell fizetni az ünnepnapokon elvégzett munkáért. „Ha október 30-a is munkaszüneti nap lenne, az tovább növelné a munkáltatók kiadásait” - állítja Machunka. Mário Lelovsky, a Munkaadók Országos Uniójának elnökhelyettese attól tart, hogy ha ebben az évben államünnepnek kiáltanák ki október 30-át, akkor abból könnyen precedens lehetne a következő években. „A 15 szlovákiai államünnep elég arra, hogy mindenki megünnepelje azt, amit fontosnak tart” — mondta Lelovsky. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter viszont azt állítja, hogy az október 3 0-ra eső évforduló elég fontos ahhoz, hogy állami ünnepnap legyen. „Elvégre a turócszentmártoni nyilatkozatnak köszönhető, hogy Csehszlovákia egyáltalán megalakult. A munkáltatókkal szemben korrekt szerintem az is, hogy ez a nap csak idén, a 100. évforduló alkalmából legyen államünnep” - mondta Richter. (SITA, dem) Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter szerint a javaslat a munkáltatókkal szemben is korrekt • (TASR-felvétel)
