Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-18 / 113. szám
www.ujszo.com I 2018. május 18. KÖZÉLET I 3 Könnyű préda Közép-Európa A Globsec intézet kutatása szerint 1989 óta a legsebezhetőbb a térségünk, új kockázatokkal kell szembenéznünk FINTAMÁRK A bizonytalanság és a paradoxonok korét áijiik, és ez Közóp-Európára hatványozottan érvényes - ezt az üzenetet fogalmazza meg a Globsec biztonságpolitikai intézet legújabb elemzéseiben, és ilyen értelemben nyilatkozott Miroslav Lajgék külügyminiszter is az intézet 2018-as pozsonyi konferenciáján mondott beszédében. A szlovák diplomácia vezetője szerint három nagyon komoly trenddel kell szembenéznie a világnak, az első épp maga a bizonytalanság. „Nem tudjuk, hogy ha reggel felébredünk, nem kell-e atomtámadással szembenéznünk” - fogalmazott sarkosan a miniszter. Hasonlóan nem tudjuk azt sem, hogyan alakul a helyzet Szíriában, vagy épp a brexit és a terrorizmus kapcsán. A második kihívást a technológiai fejlődés és a digitális éra hozta el, melyek olyan dolgokat tesznek lehetővé, melyek eddig lehetetlenek voltak - ez azonban komoly kockázatokkal jár, és most már azzal is kezdünk tisztában lenni, milyen fenyegetést jelentenek a kibernetikai támadások. A harmadik ilyen kihívás az, hogy a világ tele van paradoxonokkal. Sosem volt még ilyen hozzáférésünk az információkhoz, a társadalomban mégis óriási a zavarodottság sok kérdéssel kapcsolatban - így Lajcák. A fent említett trendek pontosan kirajzolódnak a pozsonyi Globsec intézet két nagy volumenű kutatásából, a Globsec Megatrends 2018 című elemzésből, mely kicsit távolabbról vizsgálja a geopolitikai és biztonságpolitikai trendeket, és a Globsec Trends 2018 című kutatás, mely Közép-Európára fókuszál. Közép-Európa pedig fontos terepe és ütközőpontja lett ezeknek a globális trendeknek. Sebezhetők vagyunk A Globsec Megatrends arról beszél, hogy Közép-Európa - bár 1989 óta rengeteget fejlődött - talán még sosem volt ennyire sebezhető, mint most. A tanulmány szerint a középeurópaiak gazdagabbak, tovább élnek, jobb a hozzáférésük a szolgáltatásokhoz és boldogabbak, mint a szocializmusban, a társadalmak Összeesküvéselméletek Ki robbantotta fel az ikertornyokat? Ország az USA/azal-Kaida Szlovákia 39/41 Csehország 17/73 Magyarország 14/66 Lengyelország 13/72 Van-e zsidó háttérhatalom? Ország igen/nem Szlovákia 52/32 Csehország 25/67 Magyarország 38/43 Lengyelország 39/46 forrás: Globsec, adatok %-ban Andrej Kiska a propagandától és a hoaxoktól óvta az embereket a Globsecet megnyitó beszédében (siTA feivétei) Kiska Oroszországot és Ficót bírálta A szlovák államfő a Globsec 2018-as fórumán mondott beszédében nagyon éles kritikával illette Oroszországot. „Amikor azt halljuk, hogy megmérgezték vagy más módon támadták meg azokat, akik bírálják a Kremlt, már meg sem lepődünk. Nyíltan beszélünk aktív orosz ügynökökről országainkban. S nagyon sok politikus, beleértve az én országom politikusait is, vak ezekkel a vádakkal kapcsolatban" - mondta Kiska. Szerinte veszélyes propagandával, hoaxokkal kell megküzdenünk, és sok esetben nagyon erős jelzéseket küldünk Oroszországnak, hogy politikai szempontból mennyire rövidlátók vagyunk. Közvetetten többször odaszúrt Robert Ficónak is. Véleménye szerint Közép-Európát a felelőtlen és gátlástalan politikusok és politikai elit húzza vissza. „Mindig, amikor bírálnak minket, azzal felelünk, hogy Szlovákia egy sikertörténet, és jók a gazdasági eredményeink. Ez a siker azonban nem lenne az EU nélkül"-utalt Robert Fico kijelentéseire, aki Ján Kuciakés Martina Kuénírová meggyilkolása után arról beszélt, hogy Szlovákia sikeres, és nincs ok arra, hogy problémás országnak tartsák. Az államfő egyértelműen kiállta sajtószabadság és az újságírók mellett is, a szabad sajtót rendkívül fontosnak nevezte a dezinformációs kampányoktól terhelt világban. Hozzátette, kiderült, hogy Szlovákiában erős a polgári társadalom, és az emberek a tüntetésekkel bebizonyították, kiállnak a korrupció, a hatalommal való visszaélés és az urambátyámtempó ellen. mégis elégedetlenek és egyre nő a zavarodottság is. Ezt több tényező is befolyásolja: az emberek nem tudják eldönteni, merre tart a régió, és kelethez vagy nyugathoz tartozik-e. Nem biztosak abban sem, hogy a NATO- és EU-tagság megfelelő-e számukra, vagy sem - hiszen sokan úgy gondolták, a nagy nyugati struktúrákhoz való csatlakozás gyorsabb felzárkózást jelent majd a nyugati országokhoz. A sebezhetőség egyértelműen látszik a nemzetközi indexekből: nagyobb a korrupció mértéke, rosszabbak a vállalkozás feltételei, az oktatás és a kormányzás minősége is, mint Nyugaton. Kelet és Nyugat összeér A bizonytalanságot a Globsec Trends 2018a számok nyelvére is lefordítja. Míg a magyarok és a lengyelek 45 illetve 42 százaléka tartja magát a nyugathoz tartozónak, Csehországban ez 38 százalék, Szlovákiában pedig csupán 21 százalék. Szlovákia lakosságának 13 százaléka ugyanakkor keletre sorolja magát - ez messze a legtöbb a V4 országai közül - és 56 százalékuk bizonytalan, valahová középre sorolja az országot. A fiatalok körében is nagy a bizonytalanság, bár kisebb, mint a teljes mintában: a magyar 18-24 évesek több mint kétharmada, a cseh fiatalok 54 százaléka nyugatinak tartja magát. Szlovákiában az arány ebben a korcsoportban 34 százalék, és kevesebb, mintegy 49 százalék az országot valahová középre sorolók aránya. Az EU jó dolog A lakosság nyugati struktúrákkal kapcsolatos véleménye is érdekesen változott. Szlovákiában 53 százalék gondolja azt, hogy az EU jó dolog, és 13 százalék, hogy rossz - mindkét adat egy százalékpontot nőtt a tavalyi Globsec-felméréshez képest. Csehországban jelentősen emelkedett a proeurópai válaszadók száma, és csökkent az euroszkeptikusoké, ám még mindig ők a legbizonytalanabbak az Európai Unióval kapcsolatban. Magyarországon három százalékpontnyit, 58 százalékra csökkent azok aránya, akik jó dolognak tartják az EU-t, ám két százalékpontnyival kevesebben vannak az euroszkeptikusok is, mindössze 9 százaléknyian ítélik el Brüsszelt. Ha népszavazás lenne az EU-ban való maradásról, mind a négy V4-es tagországban magasan, kétharmados többséggel győznének az unióban maradni vágyók. NATO-ellenesség A NATO kapcsán már sokkal bonyolultabb a helyzet, az északatlanti katonai szövetség kevésbé népszerű Közép-Európában, mint az EU. Különösen Szlovákiában van ez így: míg más országokban az emberek több mint fele jó dolognak tartja a NATO-t, Szlovákiában ezt csak 37 százaléknyian gondolják így, és 21 százaléknyian vannak azok, akik rossznak tartják a nyugati katonai blokkot. A Globsec Trends 2018 egy nagyon riasztó adatot közöl: a szlovákiai válaszadók 40 százaléka egyetért azzal az orosz dezinformációs narratívával, miszerint a NATO és az Egyesült Államok vezette koalíció terroristákat támogat Szíriában. Mindazonáltal ha népszavazás lenne Szlovákia NATO- tagságáról, a szlovákiai válaszadók fele a katonai szövetségben tartaná az országot. Az USA és az ikertornyok Továbbra is nagyon súlyos problémát jelent a dezinformáció és álhírek teijedése a közép-európai térben - ezek pedig tovább erősítik a régről ismert összeesküvés-elméleteket. Az egyik ilyen az az antiszemita felhangú konspirációs teória, miszerint a zsidók túl nagy hatalommal rendelkeznek, és titkos csoportokon keresztül irányítanak több kormányt és intézményt világszerte. Ebben az összeesküvés-elméletben a válaszadók 52 százaléka hisz, és csak 32 százalék nem — Szlovákia ezzel erősen kilóg a V4-es országok közül, hiszen Csehországban az arány 25/67 százalék, Magyarországon 38/43, Lengyelországban pedig 39/46. Szlovákiát egy másik összeesküvés-elméletben való hit is kiemeli: 39 százalékuk elhiszi, hogy a 2001-es, New York-i ikertornyok elleni terrortámadást az amerikai kormány hajtotta végre, és nem az al- Kaida terrorszervezet. Az elméletet csak 41 százalék utasítja el. A többi V4-es országban az arányok egész mások: Lengyelországban 13/72, Magyarországon 14/66, Csehországban pedig 17/73 százalék. Aktív egység A Globsec Megatrends 2018 készítői néhány ajánlást is megfogalmaznak azzal kapcsolatban, hogyan lehet felszámolni Közép-Európa sebezhetőségét. A nyugat-keleti megosztottság trendjét szerintük az EU- nak minden erejével meg kell fordítania, elsősorban a döntéshozók egyértelmű lépéseivel és a lakossággal való megfelelő párbeszéddel. „Az európai egységet nem szabad biztosra venni. Tovább kell építeni és aktív módon fenn kell tartani” - fogalmaznak a készítők, akik szerint sokat segítene, ha a döntéshozók gyors megoldást találnának az elfajult vitákra, mint például a migráció kérdésére, mely sokkal komolyabb ütközőpont a Nyugat és a közép-európai régió közt, mint amilyen gyakorlati hatása van Közép-Európára.
