Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-14 / 109. szám
KÜLFÖLD 4 2018. május 14.1 www.ujszo.com Egy férfi késsel a kezében őrjöngött Párizs forgalmas belvárosi negyedében, a támadásban egy ember meghalt, négy megsebesült. A fotót az egyik közeli hotelszobából készítették. (TASR/AP-feivétei) Késes támadás Párizsban RÖVIDEN Újra politikus lehet Berlusconi Róma. Silvio Berlusconi hatéves tilalom után ismét betölthet politikai tisztséget, így döntött egy milánói bíróság, helyt adva a 2011 -ben adócsalás miatt elítélt négyszeres volt olasz miniszterelnök kérelmének. A 81 éves médiavállalkozónak eredetileg 2019-ig kellett volna várnia erre. Olaszországban a büntetés letöltése után három évvel lehet az elítéltnek rehabilitálásért folyamodnia. Berlusconi 2015 márciusában egy Milánó közeli idősek otthonában végzett tíz hónapos közmunkával kiváltotta az adócsalás miatt jogerősen kirótt egyéves börtönbüntetését. (MTI) Izraeli vadászgépek a Gázai övezetben Gázaváros. Heves légicsapásokat hajtottak végre izraeli vadászgépek szombat este a Gázai övezetben lévő Bét Hamuiban. A támadás célpontjai az övezetet 2007 óta felügyelő Hamász szélsőséges palesztin szervezet létesítményei és katonai objektumai voltak. Halottakról vagy sebesültekről nem érkezett hír. Szemtanúk szerint a körülbelül nyolc légicsapás során kilőtt rakéták többsége mezős területeken csapódott be. Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy vadászgépei egy alagutat semmisítettek meg a határ közelében. Az egy kilométer hosszú földalatti járat Erez gyalogos határátkelő felé vezetett, és hetekkel korábban fedezték fel - mondta egy izraeli katonai szóvivő. (MTI) Ausztriában marad a határellenőrzés Bécs. Ausztriában péntektől további fél évig meghosszabbították a visszaállított ellenőrzéseket a magyar és a szlovén határszakaszon - Hans Niessl burgenlandi tartományfonök szombati közleményében üdvözölte a döntést. „Amíg a schengeni külső határokat nem biztosítják megfelelően, a belső határokat biztosítani kell”—hangsúlyozta N iessl. A határellenőrzést az osztrák belügyminisztérium utasítására péntektől 2018. november 11 -ig hosszabbították meg. (MTI) Kártérítés járna a hajléktalanoknak London. Brit jogi szakértők szerint kártérítésre számíthatnak a Nagy-Britanniából hajléktalanságuk miatt kitoloncolt külföldi EU-áliampolgárok. A BBC vasárnapi tévériportja szerint a brit ügyvédi irodák 45 olyan felperes ügyét készítik elő bírósági tárgyalásra, akiket azért utasítottak ki az országból, mert a szabad ég alatt aludtak. A BBC szerint csak a tavaly májusig eltelt egy évben 698 hajléktalan külföldi EU- állampolgárt vettek őrizetbe és távolítottak el az országból a bevándorlási hatóságok. A megkeresettjogi irodák szerint az általuk felkarolt ügyfelek mindegyike több ezer font kártérítésre tarthat igényt. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Cseesenföldi születésű, de nyolc éve francia állampolgársággal rendelkező férfi követte el a szombat éjszakai párizsi késaléses merényletet, amelyben meghalt egy ember és négy megsebesült. A férfi azután jutott hozzá francia állampolgársághoz, hogy előzőleg az anyja is megkapta, a neve 2016 óta szerepelt abban az adatbázisban, amelyben a radikalizmusra hajlamos személyeket tartják nyilván, mert ismerősei között volt olyan, aki részt vett a szíriai harcokban. Köztörvényes bűncselekményt nem követett el. A késes támadás szombaton késő este történt Párizs előkelő, turisták által gyakran látogatott belvárosi negyedében, az operaház közelében, ahol számos közkedvelt étterem, kávézó és patinás üzlet van. A merénylő „Allahu akbárt” (Allah a legnagyobb) kiáltozva követte el a támadást, válogatás nélkül rontott neki késsel a járókelőknek, egy embert megölt és négyet megsebesített, kettőt közülük súlyosan, állapotuk válságos. A halálos áldozat egy 29 éves francia férfi, és a sebesültek között van egy luxembourgi állampolgár. Hírügynökségek szerint a rendőrök öt percen belül a helyszínre érkeztek, és az első bejelentés után kilenc perccel ártalmatlanították a támadót. Egy szemtanú szerint a férfi a kiérkező rendőrökre is rá akart támadni, azt kiáltozva, hogy őket is megöli. A rendőrök előbb sokkolóval próbálták ártalmatlanná tenni, majd kénytelenek voltak fegyvert használni. A férfit ujjlenyomatai alapján azonosították a nyomozóhatóságok, mert nem voltak nála személyi okmányok. A hatóságok' kihallgatás céljából előállították a támadó szüleit. A hatóságok terrorcselekményként kezelik az esetet. Gerard Collomb francia belügyminiszter Twitter-üzenetben méltatta a rendőrség „higgadt és gyors reakcióját, amellyel a támadót ártalmatlanná tette”. Emmauel Macron francia elnök közölte, hogy országa nem enged a „szabadság ellenségeinek”. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Egy elnökkel, egy elnökhelyettessel és hat alelnökkel felállt a Jobbik országos elnöksége szombaton Budapesten. Az ellenzéki párt tisztújító kongresszusát követő sajtótájékoztatón Jakab Péter szóvivő megerősítette, hogy a küldöttek Sneider Tamást elnöknek, Gyöngyösi Mártont elnökhelyettesnek választották. Előbbi a szavazatok 54, utóbbi 82,7 százalékát kapta. Az alelnöki tisztséget a következő két évben Bana Tibor, Stammer János, Hegedűs Lorántné, Z. Kárpát Dániel, Apáti István és Volner János tölti be. A kongresszus újraválasztotta a választmányi elnöki posztra Szabó Gábort. Sneider Tamás, a párt új elnöke célként fogalmazta meg, hogy a Jobbik szociálisan érzékeny néppárt legyen. Ezt úgy írta le, hogy a társadalmi igazságtalanságokat kívánják orvosolni. Hangsúlyozta, hogy nem fognak letérni a néppárti irányvonalról, s szerinte színes egyéniségekből ál-Izrael állam 70 éve jött létre Hetven éve, 1948. május 14-én kiáltották ki a független Izraelt. A környező arab országok azonnal megtámadták az új államot, kitört az első arab-izraeli háború. Az első világháború alatt, 1917-ben kiadott Balfournyilatkozatban a brit kormány kinyilvánította, hogy támogatja a törekvéseket egy zsidó „nemzeti otthon” létrehozására Palesztinában, azzal a feltétellel, hogy az nem sértheti a területen élő nem zsidókjogait. 1947. november 29-én 33 igen, 13 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadták az ENSZ-ben a 181. számú közgyűlési határozatot, amely kimondta: a brit mandátamterületen egy arab és egy izxaeli állam jön létre, Jeruzsálem pedig ENSZ-igazgatás alá kerül. A határozat szerint a brit palesztinai mandátumot minél hamarabb, de legkésőbb 1948. augusztus 1-ig meg kell szüntetni, és legkésőbb eddig az időpontig a brit csapatokat is teljesen ki kell vonni a területről. Az Arab Liga államai nem voltak hajlandóak elfogadni a döntést, az utcai zavargások hamarosan fegyveres összecsapásokba torkolltak. A kudarcot valló britek a kiürítési tervben előírtnál jóval korábban végrehajtották a csapatkivonást, 1948. május 15-én utolsó katonájuk is elhagyta a területet. Ezzel egy időben, május 14-én (a zsidó időszámítás szerint 5708. ijjár hónap 5-én) délután négy órakor David Ben Gurion, a Cionista Világszervezet és a zsidók palesztinai letelepedését támogató Zsidó Ügynökség elnöke Tel- Avivban kikiáltotta a szabad és független Izraelt. . A Közel-Kelet ma is tűzfészek, az arab-izraeli konfliktus rendezése sem került belátható közelségbe. (MTI) ló elnökség jött létre, amely „talán soha nem volt ilyen jó”. Sneider Tamás a feladatok közé sorolta a stratégiaalkotást, továbbá az európai parlamenti és az önkormányzati választásokra készülést. Azt is mondta, a legnagyobb ellenzéki pártként 2022-re még tovább kell erősödniük. Kérdezték arról, hogy Toroczkai László - aki ugyancsak az elnöki posztra pályázott — arról beszélt, nem voltak egyenlők a feltételek. Reagálásában a választás tisztaságát hangsúlyozta, és úgy vélte: „egy-két kiszólástól eltekintve” mindenki megértette, hogy ez belső ügy. Korainak nevezte azt a kérdést, hogy mi lesz a Toroczkai László mellett elnökhelyettesi posztra pályázó Dúró Dóra jövője, mint mondta, a következő hetekben értékelik a tisztújítást. Vona Gábor leköszönt pártelnök szerepét illetően azt mondta, számítanak a tudására és a tanácsaira, mert egy „ 1 százalékos” pártból ,(20 százalékos” pártot hozott létre. Sneider Tamás elmondta továbbá, hogy nem tart pártszakadástól vagy komoly lemorzsolódástól. Katalán válság: Nem választották meg Torrát MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Barcelona. Nem választotta elnökké Quim Torrát a katalán parlament szombati ülésén, mivel a jelölt nem kapta meg a képviselők abszolút többségének támogatását. Az Együtt Katalóniáért (Junts pel Sí) politikusára 66-an szavaztak igennel, 65-en nemmel, 4-en pedig tartózkodtak. A 135 fős parlamentben 68 támogató szavazatra lett volna szüksége. Roger Torrent házelnök mára hívta össze újból a parlamentet, hogy megrendezzék a szavazás második körét, amelyen már elegendő az egyszerű többség támogatása is ahhoz, hogy Torra elnök legyen. Az elnökjelölt szavazás előtt elmondott programbeszédében fáradhatatlan munkát ígért az önálló katalán köztársaságért. Hangsúlyozta, hogy Carles Puigdemont volt katalán vezetőt tartja továbbra is „Katalónia legitim elnökének”, és ideiglenes kormányzásra készül, amíg a tavaly októberben leváltott elnököt „a lehető leghamarabb” újraválasztják a posztra. A spanyol egységet támogató, a katalán függetlenséget ellenző négy katalán parlamenti párt a jelöltről szóló vitában hangsúlyozta: nem tudják elfogadni az ideiglenes kormányzást, sem azt, hogy az elnökség „távirányítású” legyen. Inés Arrimadas, a katalán parlament legnagyobb ellenzéki erejének számító Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt helyi frakcióvezetője szerint ha Torrából elnök lesz, az egyetlen, ami garantált, az a még több konfrontáció. Elveszett egy nagy lehetőség, hogy elkezdődjön a megbékélés időszaka a katalánok között, és a hidak építése Spanyolországgal, mert Quim Torra sosem lehet minden katalán elnöke - mondta. Miquel Iceta, a Katalán Szocialista Párt (PSC) első titkára szerint Torrából „leértékelt” elnök lenne, és bírálta, amiért elfogadta, hogy Puigdemont „alárendeltje” legyen. Puigdemont Berlinben van, ahol kiadatási eljárásának végét várja. Megvan a Jobbik új országos elnöksége
