Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-12 / 108. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ 2018. MÁJUS 12. KIÁLLÍTÁS13 Az arisztokrácia terítési szokásai Míves porcelántárgyakkal korhűen megterített asztalokat láthat a közönség azon a kiállításon, amely az európai arisztokrácia terítési szokásait mutatja be a Gödöllői Királyi Kastélyban, Terítéken a „fehér arany”- Kastélyok, paloták, porcelánok címmel. intézmény tájékoztatása szerint a kiállításon bemutatott porcelántárgyakat (pohárhűtő, parfés kínáló, csemegéstálka, tejszínes kiöntő) megterített asztalokon, korhű enteriőrökben láthatja a közönség. A bemutatott tárgyak jellegzetes 19. századi darabok, az empire korszakától egészen a századfordulóig. Az arisztokraták életének fontos eseményei közé tartozott a vendéglátás, amelynek fénypontját az étkezések adták. A reprezentáció és az etikett sehol sem került annyira erősen előtérbe, mint a szertartások által uralt étkezéseken, kiváltképp az esti vacsorákon. Az étkezések a mindennapok során is szigorú szabályok szerint zajlottak. A terítékek is éppen annyira finomak és drágák voltak, mint a nagyobb eseményeken, talán csak a mennyiségük volt kevesebb, igazodva a rövidebb ételsorhoz és az asztal körül lévők számához. A tányérok, poharak, evőeszközök minősége jól mutatta a vendéglátó család társadalmi helyzetét. A „fehér arany”, azaz a porcelán birtoklása régen rangot, kiváltságot jelentett. Olyan áhított tárgy volt, amelynek komoly értéket tulajdonítottak. A magyar arisztokrácia már régóta kedvelte és gyűjtötte az európai porcelánmanufaktúrák termékeit, amelyek magas ára a 19. század közepétől a magyar porcelánmanufaktúrák felé terelte a gazdag polgárság és az arisztokrácia megrendeléseit. Külföldön talán a legismertebb magyar porcelánmárka a „Herendi”, a brit uralkodócsalád rajongásának és Fischer Mór szakértelmének köszönhette európai hímevét. A művészi kivitelezésű, egyedi porcelánok előállítására szakoso-. dott herendi gyár vevőköre akkor bővült látványosan, amikor a híres bécsi porcelángyár, a térség második legrégebbi és nagy történeti hagyományokkal rendelkező manufaktúrája 1864-ben beszüntette termelését. 1867 után a legnagyobb megrendelések a királyi udvarból érkeztek, és a Herendi Porcelánmanufaktúra 1872-ben elnyerte a császári és királyi udvari szállítói címet. A Budán és Gödöllőn használt készletek gyártása mellett gyakran a diplomáciai ajándéknak szánt darabok is Herenden készültek. Sajnos a 20. század történelmi viharaiban e pompás porcelánterítékek részben vagy egészben megsemmisültek, sokszor a tárolásukra szolgáló bútorokkal és gyakran magával a kastély vagy a palota épületével együtt. A kirabolt, felgyújtott s a földdel egyenlővé tett épületekből kimentett minden egyes porcelán ritka és értékes tanú, amely egy letűnt korszak és egy régen irigyelt társadalmi réteg étkezési szokásairól tanúskodik. A kiállításon bemutatón tárgyak különleges 19. századi darabok, az empire korszakától egészen a századfordulóig. A Gödöllői Királyi Kastély második fénykorát, az Osznák-Magyar Monarchia korát a híres bécsi gyárak termékei, illetve a különleges herendi porcelánok reprezentálják A tárlat igazi különlegessége, hogy egy kiállításon belül jelennek meg az úgynevezett Alexandra Pavlovnaétkészlet darabjai és a budai várban, valamint a gödöllői kastélyban használt királyi porcelánok Az időszaki kiállítás a Kulturális Örökség Európai Éve 2018 keretében, az Európai Királyi Kastélyok Szövetsége közös tematikája alapján valósult meg. A tárlatot szeptember 2-ig tekinthetik meg az érdeklődők Gödöllőn. (MTI, kiralyikastely.hu) 1ár csak a finom falatok hiányoznak Egyszerű és nagyon elegáns (Fotók: Gödöllői Királyi Kastély]
