Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-12 / 108. szám
Az arisztokrácia terítési szokásai 2018. május 12., szombat, 11. évfolyam, 18. szám Rekonstruálták Szantorini belső szigetét Nemzetközi kutatócsapat, benne magyar tudósok rekonstruálták Szantorini 3600 évvel ezelőtt vulkánkitörésben megsemmisült „belső szigetének” méretét és korát. Az eredményről szóló tanulmány a Scientific Reports című tudományos lapban jelent meg. A festői szépségű Szantorini, háttérben a mai Kameni-szigetek (Fotók: Shutterstock, nature.com, jpl.nasa.gov) A kutatócsapat egyik magyar tagja, Karátson Dávid vulkanológus elmondta: a nemzetközi kutatócsapat a geomorfológia mellett más tudományágak képviselőivel is kiegészülve hat évig dolgozott azon, hogy rekonstruálja, milyen ősföldrajzi, domborzati viszonyok uralkodtak az Egei-tengeri vulkanikus szigeten a 3600 évvel ezelőtti, úgynevezett minószi kitörés előtt. A sziget képét átrajzoló, hatalmas erejű természeti katasztrófa vetett véget a krétai központú minószi kultúrának, és teljesen elpusztította a Szantorini szigetén fekvő késő bronzkori várost, Akrotirit is, amelyet Pompeiihez hasonlóan konzervált a több meat méter vastag vulkáni hamu a modern régészet számára - fűzte hozzá. Karátson Dávid rámutatott, hogy a szakemberek sokáig azt gondolták, a kitörés előtt egységes sziget feküdt a mai Szantorini helyén, amely a vulkán felrobbanásakor beszakadt, hátrahagyva a szigetcsoport ma ismert részeit és a belső öblöt. Azonban ké• sőbb kiderült, hogy már a minószi kitörést megelőzően is létezett egy, a maihoz hasonló kisebb belső, vagyis kalderaöböl Szantorinin. A rangos folyóiratban megjelent tanulmány újdonsága, hogy a magyar mellett francia, görög, német és angol tudósokból álló kutatócsapat tisztázta, nem csupán az öböl létezett 3600 évvel ezelőtt, hanem a mai Kameni-szigetek helyén egy korábbi belső sziget is. A kirobbant vulkáni tufáanyagban ugyanis, mint a mákos tésztában a mákszemek, megtalálhatóak és fotóstatisztikai, valamint geokémiai eljárással elkülöníthetőek a felrobbant egykori sziget alkotóanyagának maradványai is - emelte ki Karátson Dávid. A kutató hangsúlyozta: a minószi ► Digitális modell a rekonstruált Szantoriniről és a mai sziget tereprajza. Kiderült, hogy már a minószi kitörést megelőzően is létezett egy, a maihoz hasonló kisebb belső, vagyis kalderaöböl Szantorinin. Nem csupán az öböl létezett 3600 évvel ezelőtt, hanem a mai Kameni-szigetek helyén egy korábbi belső sziget is. tufa és az egykori szigetet alkotó kőzetek arányának megállapításához fotóstatisztikai elemzést végeztek, a „sziszifuszi munka” eredményeként pedig sikerült megbecsülni a Pre- Kameninek nevezett sziget térfogatát, méretét. A sziget térfogata 2,2-2,5 köbkilométer lehetett, vagyis kisebb volt, mint a mai Kameni-szigetek mérete. A Pre-Kameni a minószi kitörésben teljesen megsemmisült és elsüllyedt, táptalajt adva Atlan-348000 350000 355000 360000 365000 370000 4025000 345000 350000 355000 360000 365000 370000 tisz legendájának. A ma ismert Kameni-szigetek kialakulása csak a robbanást követően kezdődött el - mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanszékvezetőjeként dolgozó tudós. Karátson Dávid kitért arra is: a kutatócsapat emellett egy nagy pontosságú radiometrikus módszerrel meghatározta a sziget „életkorát” is, amely az eredmények szerint a minószi kitöréskor mintegy 20 ezer éves lehetett. Mivel a minószi előtti utolsó nagy, Cape Riva névvel illetett vulkánkitörés Szantorinin mintegy 22 ezer éve következett be, úgy tűnik, hogy a Pre-Kameni azt követően kezdett növekedni. Hozzátette: a jövőben érdemes lenne tisztázni, hogy a beszakadt kalderaöbölben a minószi tufa anyaga alatt milyen rétegek találhatóak, fellelhetőek-e például a még korábbi vulkáni centrumok maradványai Szantorinin. (MTI) « A mai Szantorini a világ minden részéről érkező turisták paradicsoma, az egyik legismertebb és legszebb görögországi sziget
