Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-12 / 108. szám

2 KÖZÉLET 2018. május l2. | www.ujszo.com Küldik az első 20 milliót a kollégiumokra IBOS EMESE Pozsony. Húszmillió eurót kapnak a napokban a hazai egyetemek kollégiumaik felújítására, hőszigetelésére. Az összeg elosztásáréi a Rektori Konferencia döntött. Peter Pellegrini (Smer) kormá­nya nem áll el az előző kabinet vál­lalásától, mely 50 millió eurót ígért a hazai egyetemeknek kollégiuma­ik felújítására. „A napokban 20 millió eurót utalunk át az állami költségvetésből az egyetemeknek, ez az 50 milliós csomag első rész­lete” - közölte Pellegrini, miután tegnap az oktatási és a pénzügymi­niszter jelenlétében fogadta a Rek­tori Konferencia képviselőit. „A pénz elosztásáról nem a kormány, hanem a rektorok döntöttek. Örü­lök, hogy konszenzusra jutottak ebben a kérdésben”- mondta a kor­mányfő, aki abban bízik, hogy az intézkedésnek köszönhetően több diák dönt majd a hazai felsőoktatási képzés mellett. Több jut a fővárosnak Peter Kazimir (Smer) pénzügy­miniszter pontosította, hogy a 20 millió eurós csomagból 8 millió eu­ró a fővárosi kollégiumok tatarozá­sára megy. Az 50 millió eurós cso­mag 51%-át a fővárosi intézmények kapják meg. „Ezek az intézmények ugyanis nem vehetnek részt az uniós RÖVIDEN Még vizsgálják az LSNS ügyét Pozsony. Továbbra sem tűzte ki a Legfelsőbb Bíróság annak a főtárgyalásnak az időpontját, melynek tárgya Marian Kotleba pártának, az ESNS-nek a fel­oszlatása. A taláros testület a bíróság tegnapi tájékoztatása szerint még mindig vizsgálja az ügy teijedelmes aktáit. A Fő­ügyészség körülbelül egy évvel ezelőtt kérvényezte a párt fel­oszlatását. Az indoklás szerint a párt szélsőséges, fasiszta ten­denciákat mutat, és tevékeny­sége a Szlovák Köztársaság al­kotmányába, nemztetközi szer­ződésekbe és egyébjogszabá­lyokba ütközik. (TASR) pályázatokban. Figyelembe vettük azt is, hogy milyen állapotban van­nak az egyes kollégiumok. A hőszi­getelés mellett az elektromos veze­tékek cseréje és egyéb felújítások valósulnak meg az összegből” - tá­jékoztatott Kazimir. A támogatásnak köszönhetően az ország 70 állami kollégiuma közül 60-ban terveznek valamilyen mun-NAGYROLAND Hatékonyabban védené a környezetvédelmi tárca a fontos ivévízforrások környezetét. A lex Csallóköz elsősorban a vízminőség egységes ellenőrzését és a környezetszennyezés szigorúbb büntetését tartalmazza. Pozsony. Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter el­mondta, hogy a jogszabály nem csak a Csallóközt érinti, hanem to­vábbi kilenc vízgazdálkodási terü­letet is. A Csallóköz ezek közül az egyik legfontosabb, ezért kapta a kálatot. A további 30 milliót a kö­vetkező két évben kapják meg az egyetemek. „A folyósítás attól függ, hogy az intézmények hogyan tudják beütemezni a források merítését” - állítja a kormányfő. A 30 millió eurós csomagból a munkálatok mellett már az uniós pá­lyázatok önköltségét is állhatnák az egyetemek. „így a kormány által el­jogszabály ezt az elnevezést. Akár 165 ezer eurós bírságra is számít­hatnak azok a vállalatok vagy gaz­dálkodók, akik túlzott mennyiség­ben vagy tiltott növényvédőszereket használnak a védett vízgazdálkodási területeken. Csicsai Gábor (Híd), a mezőgaz­dasági minisztérium államtitkára szerint azonban az új törvény a gaz­dák számára nem jelent további bü­rokráciát. „A gazdálkodóknak, akik eddig is betartották az előírásokat, nincs mitől félniük, hiszen a tör­vényjavaslat célja a gazdaság működésének könnyítése, nem pe­dig a bonyolítása” - jelentette ki Csicsai. A sajtótájékoztatón felmerült a tavalyi csallóközi vízszennyezés különített 50 millió euró nem vég­összeg, a kollégiumokra ennél jóval többet költhetnek” - mondta Pelleg­rini. A Főiskolai Hallgatói Tanács po­zitívan értékeli az anyagiakkal kap­csolatos előrelépést. Ugyanakkor továbbra sem tartják elegendőnek a kormány által garantált 50 millió eu­rót. A tanács elnöke, Lovász Bálint témája is. Az eset során több tele­pülés ivóvízkészletében kimutat­ták, hogy az atrazin nevű növény­védő szer meghaladja a megenge­dett határértéket, és már nem aján­latos emberi fogyasztásra. Az újságírók kérdésére válaszol­va Sólymos megjegyezte, hogy „az atrazin által okozott vízszennyezés szerint az összeg csak a kritikus ál­lapotok felszámolására elegendő. Közben pedig a kollégiumok beren­dezése és mosdói is sürgős felújí­tásra szorulnak. Martina Lubyová (SNS-jelölt) ok­tatási miniszter arról beszélt, hogy a pénzügyminisztérium beleegyezé­sének köszönhetően sikerül a pénze­ket célirányosan, flexibilisen fel­használni. „Számos iskola kívülről már felújította épületeit, ők a kollé­giumok berendezésére, műszaki fel­szerelésére fordíthatják a támoga­tást” - magyarázta az oktatási mi­niszter. Rudolf Kropil, a Rektori Konferencia elnöke szerint a kor­mány betartotta ígéretét, s az egye­temeknek valóban nagy szükségük van a támogatásra. Terítéken az összevonás A tegnapi egyeztetésen Peter Pel­legrini szerint az is felmerült, hogy összevonnának néhány egyetemet. „Úgy, hogy három közepes egye­temből egy erős, színvonalas intéz­mény váljon. Az a cél, hogy az in­tézmény nemzetközi viszonylatban is megközelítse az élbolyt. Ugyan­akkor ez egy hosszú távú terv, és most pusztán a párbeszédet kezdtük el erről a témáról” - állította a kor­mányfő. Pellegrini szerint az össze­vont intézmények a jelenleginél jó­val nagyobb támogatást kaphatná­nak az államtól. Rudolf Kropil sze­rint az egyetemek rektorai nem kon­zervatívak, nyitottak az intézmé­nyek integrálására. valóban komoly problémát oko­zott, de az túlzás, hogy egyesek egyenesen katasztrófáról beszélje­nek. Éppen a katasztrófák elkerü­lése érdekében készítettük el a lex Csallóközt.” A törvényjavaslat várhatóan szeptemberben kerül a parlamentbe, és már 2018 őszén hatályba lép. Védett vízgazdálkodási területek Csallóköz, Sztrázsó-hegység(Strázovskévrchy), Beszkidekés Jávornik-hegység (Beskydy a Javorníky), Nagy-Fátra, azAlacsony- Tátra nyugati és keleti része, az Ipoly felső szakasza, a Rimóca és a Szalatnya (Rimavice a Slatiny), a Gölnic (Hlinec) folyó felső sza­kasza, a Murányi-fennsík (Muránska planina), a Szlovák-karsztés a Vihorlát. 165 ezer eurós bírság a vízkészlet szennyezéséért Saková még keresi a rendőrfőkapitányt Pozsony. Két héttel kinevezése után sem sikerült Denisa Saková (Smer) belügyminiszternek megtalálnia az új rendőrfőkapi­tányt. A posztot már Miroslav Litvának is felajánlotta, ő ve­zette hosszú éveken át a rendőr­szakszervezetet. Litva állítja, az ajánlaton gondolkozik, de job­ban örülne, ha a tárcavezetőnek sikerülne fiatalabb jelöltet talál­nia. Tibor Gáspár országos rendőrfőkapitány május végén távozik tisztségéből. A pozsonyi kerületi rendőrkapitány, Faragó Csaba neve is felmerült az eset­legesjelöltek közt, őt viszont - saját bevallása szerint - nem ér­dekli ez a poszt, így az ezzel összefüggő kérdéseket is irrele­vánsnak tartja. (dennikn.sk) A templomba járóknak hiányzik a szocializmus LAJOS P. JÁNOS Még mindig nagyon erős a szocializmus iránti nosztalgia a lakosság körében, habár elsősorban az idősebb korosztályokra jellemző. A pártok választói közül a Smer és az SNS választói sírják vissza leginkább a szocializmust. Pozsony. Elsősorban a lakosság idősebb és vallásosabb rétegei gon­dolnak nosztalgiával az 1989 előtti társadalmi rendszerre, derül ki a Konzervatív Intézet (KI) felméré­séből. A 65 éven felüliek 72,5 szá­zaléka, a hetente többször temp­lomba járóknak pedig 59 százaléka tartja jobbnak a szocializmust. „A vallásos emberek véleménye tény­leg meglepő egy kicsit, hiszen a szocializmusban nem volt teljesen szabad a vallás gyakorlása” - mondta lapunknak Peter Gonda, a KI igazgatója. Szerinte ez azzal is összefügghet, hogy elsősorban az idősebb korosztály a „templomjá­ró”, és a vallásosság fokozatosan alakult ki náluk az 1989-es forra­dalom utáni időszakban. A szocializmus iránti nosztalgia a Smer és az SNS választói körében a legerősebb, de az SaS és az OEaNO választói kivételével minden parla­menti pártnál többségben vannak a szocializmust jobb rendszernek Mikor éltünk jobban: szocializmusban vagy ma?* 2018 2001 1989 előtt sokkal jobb volt az élet 19,8 26,8 1989 előtt kicsit jobb volt az élet 22,8 35,1 megközelítőleg azonos a két életszínvonal 16,2 16 ma kicsit jobb az élet, mint 1989 előtt 19,1 10,3 ma sokkal jobb az élet, mint 1989 előtt 13,0 2,5 nem tudja 9,0 9,3 * az adatok százalékban. ® Forrás: Konzervatív Intézet, Focus ügynökség tartók. A Smemél ugyanakkor va­lóban magas 62/18 az arány a nosz­talgiázok javára. Az SNS 57/21-es aránnyal a második, míg a harma­dik helyen a KDH végzett 50/30 aránnyal. A Híd választói körében is többen vannak a nosztalgiázok, de kicsit már kiegyenlítettebb az arány -44/37. A szocializmust ugyan kevésbé kedvelik Boris Kollár (40,6%) és Marian Kotleba (41,5%) választói, de közöttük alacsonyabb a jelenlegi rendszert jobbnak tartók aránya is - 31,6% és 31,7%. Az OEaNO és az SaS választóinak tetszik a legjob­ban a jelenlegi rendszer, Igor Matovic híveinek 40,8%-a, Ri­chard Sulik választóinak pedig 54,4%-a véli úgy, hogy ma élnek jobban. Peter Pelleerini kormánvfő teenaD jelentette be. hoev küldik a Dénzcsoma? első részét

Next

/
Thumbnails
Contents