Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-03 / 101. szám

2 KOZELET 2018. május 3. I www.ujszo.com „Versengés” a kisebbségi jogokért Nagy József (Fotó: Robo Homola/Plus jeden defí) LAJOS P. JÁNOS Pozsony, őszre elkészülhet a kisebbségi jogminimumról szélé európai parlamenti hatá­rozat, amely kötelezné az Európai Bizottságot az ősho­nos kisebbségek jogait szabá­lyozó irányelv kidolgozására. A tervezet vitáját már ebben a hónapban elindítaná Nagy József (Híd) EP-képviselő. Nagy József (Híd) európai parla­menti képviselő bízik abban, hogy még ebben a választási ciklusban, várhatóan még év végéig sikerül el­fogadtatni az Európai Parlamenttel egy olyan jelentést, amely egy uniós irányelv létrehozását javasolja a ki­sebbségi jogok területén. „Sikerült elérni, hogy a jelentést támogassa az Európai Néppárt, amely eddig nem arról volt híres, hogy támogatja a ki­sebbségijogok uniós szintű beveze­tését” - tájékoztatott tegnap Nagy. Van esély A jefentés meghatározná azt is, hogy mit értene az unió nemzeti ki­sebbségen, azzal, hogy az már az egyes tagállamok jogköre maradna, hogy kit ismernek el ez alapján nem­zeti kisebbségnek. „Abba nem lehet beleszólni Brüsszelből, hogy az egyes tagállamok kit fognak elismerni ki­sebbségnek” - magyarázta Nagy. A jelentés alapján az unió kulturá­lis, oktatási és egyéb kisebbségi jo­gokat biztosítana a kisebbségben élőknek, ehhez azonban kell, hogy az Európai Bizottság ez alapján kötele­ző érvényű irányelvet dolgozzon ki, és azt az Európai Tanács is elfogadja. Nagy szerint azonban erre most van esély. A folyamat azonban meglehetősen hosszú lesz. A jelentést előbb az ál­lampolgárijogi bizottságnak (LIBE), majd az Európai Parlament plénumá­nak is el kell fogadnia. A bizottság jú­niusi ülésén foglalkozik először a je­lentéssel, a szavazásra szeptember­ben kerülhet sor. „Még az év vége előtt a parlamenti plénum is szavaz­hat róla” - állítja Nagy. Minority SafePack Április elején fejeződött be az aláírásgyűjtés a MinoritySafePack kisebbségi jogi kezdeményezés, amely egy másik úton, polgári kez­deményezésként szeretne elérni ha­sonló célt. Nagy nem veti el az aláírásgyűjtést, de úgy véli, hogy azon az úton kisebb az esély a sikerre. Az Európai Bizottság ugyanis úgy is dönthet, hogy egyáltalán nem támo­gatja a kezdeményezést, míg a parla­menti jelentéssel ezt nem teheti meg. „A Minority SafePack jó hátszelet biztosíthat a jelentés parlamenti el­fogadásához” - véli Nagy. A kezde­ményezést mintegy 1,2 millió ember írta alá az unióban, jelenleg folyik az aláírások hitelesítése, amit az egyes tagállamok szervei végeznek. Számít az Európai Néppárt többi magyar pártjának és képviselőjének, például a Fidesznek és az MKP-nak a támo­gatására is. „A jelentés még tervezet formájában van, várjuk az esetleges javaslatokat is” - jelentette ki Nagy. Az MKP egyelőre nem nyilatko­zott, Kocúr László pártigazgató má­ra ígérte pártja álláspontját. Csáky versus Nagy Az Európai Parlament idén febru­árban már foglalkozott a kisebbsé­gek helyzetével, peticiós bizottság egy általánosabb, minden kisebb­ségre vonatkozó deklarációt foga­dott el. Az anyag előkészítője, Csáky Pál (MKP) ugyanakkor azt tartja mérföldkőnek. Csáky szerint a ha­tározat az őshonos kisebbségek jo­gainak széleskörű védelméről szól. „Hosszú évek munkájának kézzel­fogható eredménye ez, s a legtöbb, ami ma az Európai Parlament szint­jén politikai határozatként reálisan elérhető” - jelentette ki az anyagról Gál Kinga (Fidesz-EPP). Nagy Jó­zsef óvatosabban fogalmaz a hatá­rozat jelentőségére vonatkozóan. „Amellett, hogy az állásfoglalás nagy része a nemzetiségi és nyelvi kisebb­ségek hátrányos megkülönbözteté­sével foglalkozik, sajnos nem tartal­maz konkrét, visszaellenőrizhető EU-s intézkedésjavaslatokat” - mondta lapunknak Nagy. Melegek jogai Az a jelentés azonban nemcsak a nemzeti kisebbségek jogaival fog­lalkozik, a melegek esetében konk­rétabb javaslatokat is tartalmaz. „Ösztönzi a Bizottságot, hogy te­gyen határozottabb lépéseket, töb­bek között hozzon konkrét jogalko­tási intézkedéseket az LMBTI- személyekkel szembeni megkülön­böztetés és homofóbia ellen” - áll a dokumentumban. Erősödnek az új pártok Emberrablás: Merkel magyarázatot vár Pozsonytól Angela Merkel német kancellár a Kuciak gyilkosságra is emlékeztette Peter Pellegrini kormányfőt (sitafelvétel) Pozsony. Nem csak átmeneti volt a Smer nagy zuhanása, a legerősebb kormánypárt már stabilan a 20%-os határon áll. A Focus ügynökség szerint az el­lenzék is csökkent, és csak az új pártok tudtak növekedni. Ha a hétvégén lennének a választá­sok, a Smer, az SNS és a Híd csak 65 képviselői helyet szerezne összesen. Robert Fico pártja a márciusi 20,2%-ról 20,5%-ra került, vagyis csak stabilizálni tudta helyzetét. Az SNS 10,1%­­on, a Híd pedig 5,8%-on áll. Az ellenzék sem áll jobban, az SaS 13,2%-ra esett vissza a már­ciusi 14%-ról, gyengült az OEaNO és a Sme rodina is. A parlamenten kívüli KDH sem erősödött, 6,8%-on állnak, míg az MKP 4,1%-ról 3,3%-ra esett vissza. Erősödött viszont a Progresszív Szlovákia, mely márciusban 1,4%-on állt, most pedig'már 3,3%-ra mérik. Miro­slav Beblavy Spolu pártja 1,1%­­ról 2,8%-ra erősödött. (fm) Pártok preferenciái 2018 április Smer 20,5 20,2 SaS 13,2 14,0 SNS 10,1 10,0 LSNS 9,3 10,1 OLaNO 9,1 10,4 Sme rodina 9,1 10,4 KOH 6,8 7,0 Hid 5,8 5,6 Progresszív Szlovákia 3,6 1,4 MKP 3,3 4,1 Spolu 2,8 1,1 Az adatok százalékban értendők. • Forrás: Focus ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia tudatosan nem járult hozzá a vietnami állampolgár, Trinh Xuan Thanh elrablásához. Ezt tolmácsolta tegnap Peter Pellegrini (Smer) kormányfő Berlinben Angela Merkel nőmet kancellárnak. Pozsony. Peter Pellegrini tegnap a szlovák külügyminisztérium állam­titkárával, Ivan Korcokkal egyezett meg abban, hogy berendelik Viet­nam pozsonyi nagykövetét. Magya­rázatot fognak tőle kérni Thanh el­rablásának körülményeire. A Ha­noiban gazdasági bűncselekmé­nyekért életfogytiglani szabadság­­vesztésre elitéit férfit tavaly július­ban rabolták el Berlinből, Prágán, Pozsonyon és Moszkván keresztül szállították Vietnamba. Pellegrini visszaélést lát Szlovákia szerepvállalására a né­met lapok hívták fel a figyelmet az elmúlt hétvégén. Pellegrini tegnap kijelentette, az elrabolt férfi nem volt a vietnami delegációt szállító gép fedélzetén. „Visszautasítom, hogy Szlovákia részt vett az illető elrab­lásában. Nincsenek erről informáci­óim és semmilyen dokumentumban ilyen személy nem szerepel” - mondta Pellegrini. Az egyetlen do­log, amit az ügyben indított nyomo­zás szerinte igazolhat az az, hogy „visszaéltek Szlovákia vendéglátá­sával és a szolgáltatásokkal, ame­lyeket felkínáltunk, s hogy valami­lyen úton a férfi a fedélzetre került, bár eddig semmi sem utal arra, hogy ott volt”. A kormányfő az ügyben a Szlovák Információs Szolgálattól is kér majd információkat. „Én csak abban a pillanatban rea­gálhatok, amint tudomást szerzek valamiről. Erről a konkrét esetről csak az elmúlt napokban értesültem. Ismételten biztosítottam a kancel­lárt, hogy úgy mint eddig,- a továb­biakban is minden szükséges infor­mációt és dokumentumot a német hatóságok rendelkezésére bocsá­tunk” - mondta a Merkellel tartott sajtótájékoztatón Pellegrini. Merkel kifejtette, az egész esettel a német hatóságok intenzíven foglalkoznak, s Szlovákiától is részletes magyará­zatot fog várni. „A kormányfőtől ígéretet kaptam, hogy minden kér­désünkre válaszolni fognak” - mondta Merkel. Nincs biionyíták Egyelőre nem nyilvánvajó, miért nem tudja a belügyminisztérium száz százalékra kizárni annak lehetősé­gét, hogy az elrabolt férfi a fedélze­ten volt. Minden személynek, aki felszáll a kormánygépre, át kell es­nie a biztonsági ellenőrzésen, így a biztonsági kamerafelvételeken is szerepelnie kell. A tárca szerint nem ez volt az első eset, hogy a szlovák kormánygépet más országok dele­gációinak a rendelkezésére bocsá­tották. „A múltban a kormány gépen más országok nagykövetei, külföldi miniszterek, a japán császár és a pá­pa is utazott” - állítja a belügymi­nisztérium. Bár a német hatóságok szerint valószínűsíthető, hogy Szlovákia tudatosan részt vett az emberrablás­ban, az országban ezt senki sem vizs­gálja, s még egy ideig nem is fogja. A Főügyészség szerint a szlovák ható­ságok ebben a konkrét ügyben is együttműködnek a német rendőrség­gel, s minden kért információt átad­tak. A botrány még abban az időben történt, amikor Robert Kalinák állt a belügyminisztérium élén. Utódja, Denisa Saková egyelőre nem kom­munikál a sajtó képviselőivel. Merkel Kuciakkal kezdte Haladéktalanul ki kell vizsgálni Ján Kuciak újságíró és jegyese meggyilkolását - mondta a Peter Pellegrini kormányfővel való ta­lálkozása után Angela Merkel német kancellár. „Az új kormányfő hivatalba lépésének körülményei ugyan nem voltak egyszerűek. Határozottan kifejtettem elvárásomat, hogy Szlovákia mindent kö­vessen el a februári kettős gyilkosság mielőbbi kivizsgálása érde­kében" - fűzte hozzá Merkel. Ugyanakkor megerősítette, elfogadta Pellegrini meghívását, s ősszel Pozsonyba látogat, hogy részt ve­gyen a visegrádi országok és Németország csúcstalálkozóján. Párt 2018 március

Next

/
Thumbnails
Contents