Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-10 / 106. szám
ISKOLA UTCA 161 2018. május 10.www.ujszo.com Tanulmányi kirándulás Lengyelországban (Fotók: SJG) Iskolánk a 2017/18-as tanévben is csatlakozott az Élet Menete Alapítvány nemzetközi programjához, amely idén ünnepli harmincadik évfordulóját. Ez a tanulmányi kirándulás a Selye János Gimnázium harmadik évfolyamos tanulóinak nyújtott lehetőséget, hogy felfedezzék Lengyelország gyönyörű egykori fővárosát, illetve megtekintsék a világ egyik legnagyobb temetőjét, az Auschwitz- Birkenau koncentrációs tábort. így indultunk neki a hosszú útnak egy áprilisi nap kora reggelén a komáromi vasútállomásról három kísérő tanárunkkal. Deák Irén és Králik Zsuzsanna tanárnők, valamint Andruskó Imre igazgató úr vigyázta lépéseinket a kirándulás alatt. A hosszú úton odafelé még nem is sejtettük, milyen megrázó, ám életre szóló élményekben lesz részünk. Első úti célunk a budapesti Dohány utcai zsinagóga volt, melyet a regisztráció után tekinthettünk meg kívül s belül. Kaptunk egy foglalkoztató könyvet is, melyben érdekes információkat olvashattunk a látottakról, valamint különböző feladatokat kellett megoldanunk. Ezután indultunk a lengyel városba, Krakkóba, ahol a zsidónegyed (Kazimiez) fontosabb helyszíneit, például a régi zsinagógát, Jan Karski szobrát és a holokausztemlékművet tekintettük meg. Estére már nagyon elfáradtunk, de részt vettünk az első esti tevékenységen, a „peulán”, ahol kis csoportokat alkotva különböző feladatokat oldottunk meg, és kifejthettük véleményünket az adott témákról. Selyés csoportkép Krakkóból Másnap reggel indultunk a II. világháború kegyetlen színterére, Auschwitzba. Már a bejáratnál lehetett érezni azt a hátborzongató atmoszférát, amely több mint hetven éve terjeng ott, s talán örökre megőrződik. Nem is csoda, hisz a drótkerítéssel körbevont, téglából épült barakkok között, ahol sétáltunk, egykor ártatlan életek millióit oltották ki kegyetlenül. Először a bejárati kaput láttuk meg a felirattal: Arbeit macht frei - A munka szabaddá tesz. Ironikus, hisz az emberek oda valóban dolgozni mentek, azonban sosem lettek újra szabadok. Megrendítő élmény volt végigjárni a barakkokat, betekinteni a foglyok mindennapi életébe. Láttuk a fából készült, összezsúfolt emeletes ágyakat, a deportált rabokról készült fényképeket s a félelmet a szemükben. Az egyik barakkban a foglyok tonnányi levágott haja van kiállítva, kislányfonatoktól az őszi tincsekig. Egy másik kupacban a fésűk, szemüvegek és konyhai eszközök százai hevernek. Hasonló a helyzet a cipőkkel, melyek az egyik barakkban faltól falig hevernek egymáson. Ezek között nagyon sok apró gyermekcipőt is láttunk. Megrázó perceket éltünk át, amikor belegondoltunk, hogy ezekben a cipőkben dolgoztatták halálra a rabokat. Láttuk a börtönöket, ahol a rabokat kegyetlenül megbüntették, és a gázkamrákat, ahová a foglyokat „zuhanyozni” vitték, de arózsákból sosem folyt víz. Birkenauban már csak fabarakkok állnak, ahová sokszor foglyok százait tömörítették be, embertelen körülmények közé. Este szabad programot kaptunk Krakkóban, ám a sok szörnyűség, amit láttunk, rányomta a bélyegét a hangulatunkra. A harmadik napon egészen más hangulatban érkeztünk vissza a táborba, hiszen ekkor már az életet ünnepeltük. A magyar barakk előtti megemlékezés után megkezdődött a 30. Nemzetközi Élet Menete: több mint ötven nemzet képviselete együtt teszi meg a 3 kilométeres távot Auschwitztól Birkenauig. Másnap városnézésre indultunk Krakkóba, a programot pedig a budapesti Cipők emlékműnél tett rövid megemlékezéssel zártuk, ahol felléptek diákjaink is: Bruszi Tamara, Csóka Dávid és Nagy Csömör István. Mindannyiunk nevében kijelenthetem, a kirándulás alatt sok szívszorító élményben volt részünk, de annál is többet tanultunk, és szép emlékekkel gazdagodtunk. Szalay Krisztina, III. D Megrendítő élmény volt végigjárni a barakkokat A vámbérysek az általuk készített plakátokkal (Fotó: VÁG) Az Új Szóval tanultunk Újra virágba borult a „Tetejetlen fa” a Móra Ferenc Alapiskolában A 2017/18-as tanévben az Új Szónak köszönhetően a dunaszerdahelyi Vámbéry Armin Gimnázium tanulói lehetőséget kaptak, hogy ismereteiket bővíthessék a Tanuljunk az Új Szóval munkafüzet-sorozattal. A munkafüzet segítségével bővebb tudást szerezhettünk a gazdaság alappilléreiről. Sok érdekes feladatot oldottunk meg, melyeknek köszönhetően kialakult az adott témával kapcsolatban a saját véleményünk. A gyakorlatok megoldása közben az Új Szóval is dolgozhattunk, hiszen ingyen kaptunk az új ságot nap mint nap. Mindannyian nagyon hálásak vagyunk az Új Szónak ezért a nagyszerű munkafüzetért. Köszönetünk jeléül küldjük az általunk készített plakátokat. Kilencedik alkalommal rendeztük meg idén áprilieban a nyékvárkonyi Móra Ferenc Alapiskolában anyanyelvi hetünket, mely a Tetejetlen fa nevet viseli. Rendezvényünk célja, hogy diákjainkban megerősítsük az anyanyelv és irodalmunk szeretetét, tiszteletét. Felső tagozatos diákjaink versenyeznek ilyenkor a vándorkupáért. A szünetekben játékos irodalmi és nyelvtani feladatokat oldanak meg, és örömmel tesznek eleget a különböző kihívásoknak. Hagyományainkhoz híven anyanyelvi hetünket a költészet napján indítottuk el. Szavalással és énekszóval fejeztük ki tiszteletünket költőink, íróink munkássága előtt. A következő három nap feladatai közé tartozott például az apróhirdetések írása irodalmi hősök nevében. Egy délelőtt alatt 86 hirdetés született az órák közti szünetekben. íme néhány jól sikerült közülük: * A tanár úr elvette a gittünket, ablakost keresünk, aki hozna nekünk. Előre is megköszönjük! * Fel kell építenünk Déva várát, de nem sikerül. Aki meg tudja törni az átkot, jöjjön az építkezésre! * Nevelőanyára lenne szükségem, mert az igazi otthagyott a kukoricában! A nyelvtani, helyesírási fejtörők mellett tanulóink még egy pontszerzési lehetőséget kaptak, verstanulást. Petőfi Sándor születésének 195. évfordulója alkalmából a költő verseit lehetett szavalni pluszpontokért. Nagy-nagy örömünkre szinte az egész felső tagozat felvette a kesztyűt, és az osztályok egymást túlszárnyalva ontották a Petőfi-verseket. Összesen 562 versrészlet (az idő rövidsége miatt nyelvi hete a mitikus tetejetlen fáról kapta a nevét 2 versszakot kellett elmondani egyegy versből) hangzott el 51 Petőfiversből. Az iskolai tananyagon kívül számos olyan költemény is akadt, mely csupán megtetszett a gyerekeknek, s ezek megtanulásával szálltak be a versenybe. Szinte mindenki szavalt, de voltak igazán kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok, akiknek szorgalmát a kiértékelésen külön jutalmaztuk. A legtöbbet, 21 verset egy 7. osztályos tanulónk adott elő. Idén sem maradhatott el az anyanyelvi hét talán legkedveltebb játéka, az irodalmi párkereső. Az utolsó napon elmondhattuk, hogy újra tartalmas anyanyelvi hetet zártunk a Tetejetlen fa körül. Kiderült, hogy melyik osztály teljesített a legjobban, kik voltak azok, akik szíwel-lélekkel oldották meg a feladatokat, és teljesítették a különböző próbákat. Nagy meglepetésre a legkisebbek, az ötödikesek szerezték meg a vándorkupát. És bár első hely csak egy van, mindenki nyert valamit, aki részt vett a játékban, hiszen többet, újat tudhatott meg anyanyelvűnkről, irodalmunkról, és nem utolsósorban saját tudásáról és szorgalmáról. Véget ért anyanyelvi hetünk, de a Tetejetlen fa jövőre újra kivirágzik. Fodor Anikó tanító néni, az anyanyelvi hét szervezője Pápai Evelyn, a Vámbéry Ármin Gimnázium tanulója írjatok az Iskola Utcának! Továbbra is várjuk a diákok, pedagógusok beszámolóit iskolájuk eredményeiről, eseményeiről, a tehetséges diákok sikereiről. Az írásokat és a fényképeket az iskolautca0ujszo.com vagy az ujszo£>ujszo.com címre küldhetik, (ú)
