Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-10 / 106. szám

HASZNOSTANÁCS Sokan dolgoznak külföldön az idegenforgalomban és a vendéglátásban (Martin Domok/Plus jeden deft) Ügynökséggel vagy egyedül? Szociális ellátás külföldön Mielőtt valaki külföldre megy dolgozni, érdemes tájékozódnia az adott ország társadalom- és egészségbiztosítási rendszeréről, a jogairól és a kötelességeiről. A szükséges információkat taná­csos közvetlenül az adott ország illetékes intézményétől besze­rezni. Az uniós államok illetékes in­tézményeinek listája megtalálha­tó a Szociális Biztosító (SP) hon­lapján, azaz a www.socpoist.sk weboldalon a „Verejny adresár európskych institúcií sociálneho zabezpecenia“ címszó alatt. , ,Nem árt tudatosítani, hogy az al­kalmazottaknak és a vállalko­zóknak egyszerre csak egy uniós tagállamban lehet biztosításuk, és ez rendszerint az az ország, ahol ténylegesen dolgoznak. Ez alól kivételt képez az a helyzet, ami­kor élnek az ún. kiküldetés intéz­ményével. Ez esetben az illető az SP ügyfele marad, s kiállítják számára a PD A1 igazolást” - részletezte a Szociális Biztosító. Vagyis például aki Spanyolor­szágba megy narancsot szedni, rá a társadalombiztosítás terén a spanyol normák vonatkoznak, a spanyol társadalombiztosításf rendszerbe kell bejelentkeznie, ott kell a biztosítási járulékot is fi­zetnie. Érdemes az ottani társa­dalombiztosítási intézményben ellenőriznie, hogy a külföldi munkaadója bejelentette-e őt. Mielőtt pedig elhagyja az orszá­got, ugyanott kérjen igazolást az adott országban szerzett biztosí­tási időszakról! Ezzel könnyeb­ben igényelhet segélyt itthon. Aki külföldön dolgozik, auto­matikusan jogosultságot szerez arra, hogy ott éljen. Ha valaki el­veszíti az állását, továbbra is az országban maradhat, és jogosult a különböző szociális ellátásokra, ám azokat az ottani jogszabályok határozzák meg. A jogosultság legtöbbször fiigg a korábbi járu­lékfizetési időszakoktól. A munkanélküli-segélyt általában mindenkinek abban az országban kell igényelnie, ahol legutoljára dolgozott. Aki külföldön marad, annak ott kell munkanélküliként regisztráltatnia magát. Ha iga­zolni kell a korábbi munkaviszo­nyait és a társadalombiztosításra való jogosultságot, kérni kell az U1 nyomtatványt abban az or­szágban, ahol korábban dolgo­zott. Aki állása elveszítése után hazajön, annak a hazai munka­ügyi hivatalban kell jelentkeznie, és meg kell érdeklődnie, hogy itt­hon jogosult-e munkanélküli­segélyre. Ha itthon nem jogosult a segélyre, az U2 nyomtatványra van szüksége, és kérvényezheti a segély átvitelét abból az ország­ból, ahol munkanélkülivé vált - ha jóváhagyják, legfeljebb 3 hó­napig folyósítják. A szükséges űrlapok beszerezhetőek a Szoci­ális Biztosítóban. Külföldre utazás előtt ki kell váltani az európai egészségbiz­tosítási kártyát, mellyel az EU-n belül az összes orvosi kezelésre jogosult lesz, de a biztosító min­dig csak az ott érvényes szabá­lyok szerint téríti meg a költsé­geket. Előfordulhat, hogy a ke­zelés költségeinek 20-30%-át a betegnek kell önrész címén fi­zetnie. (sza) 101 ÖSSZEFOGLALÓ Lassan elkezdődnek az idénymunkák, és a nagyobb fizetés reményében sokan külföldön próbálnak szerencsét, ugyanakkor nem árt az óvatosság, nehogy valaki csalók hálójába kerüljön. Tanácsos előre tájékozódni a célország szociális és egészségbiztosítási rendszeréről, illetve az igénybe vehető ellátásokról. A nyári hónapokban a legtöbb alkalmimunka-lehetőség a vendég­látóiparban (pincérek, szakácsok, pizzafutárok, szobalányok, kisegítő konyhai személyzet stb.), a mező­­gazdaságban (gyümölcsök és zöld­ségek betakarítása), valamint az ide­genforgalomban van. Mivel ezen a területen sok csaló is dolgozik, a megfelelő munka keresésekor és ki­választásakor nem árt az óvatosság. Az Európai Unió próbál segíteni a tá­jékozódásban: az EURES portálhá­lózaton (www.eures.europa.eu ) ren­geteg leellenőrzött, hiteles munka­­ajánlat böngészhető, melyek mellett ott szerepel a munkaadó vagy cég közvetlen elérhetősége is. Az egyik leggyakrabban használt idény­munka-kereső portál Európában a https://europa.eu/youth/sk oldal, mely elsősorban a diákoknak kínál brigádokat. 420 villanyszerelő Az EURES szlovákiai oldalán, a www.eures.sk portálon jelenleg 627 munkaajánlat van, összesen 4031 pozíció közül lehet válogatni. Nem­csak a fiataloknak kínálnak munkát, hanem olyan cégek is hirdetnek, amelyek hajlandóak szlovákiai munkaerőt alkalmazni. Keresnek például kőműveseket, lakatosokat, különféle szerelőket, kamionsofőrö­ket, asztalosokat, pékeket, hegesztő­ket, szakácsokat, konyhai segéd­munkásokat, szállodai recepciósokat stb. Az ajánlatok több országból származnak, például Írországból, Németországból, Franciaországból, Csehországból stb. A weboldal se­gítségével Európa-szerte pillanat­nyilag legalább 298 sofőr, 79 pincér, 363 raktáros vagy 420 villanyszerelő helyezkedhetne el. Akinek a kiválasztott országban nem él rokona, ismerőse, nehezebb dolga van, sokan közvetítő ügynök­séghez fordulnak. Ez esetben azon­ban nem árt az óvatosság. Még mi­előtt személyesen tárgyal a kiválasz­tott ügynökséggel, érdemes meg­nézni, rendelkezik-e megfelelő en­gedéllyel - ezt a szociális, munka- és családügyi hivatalban vagy a www.upsvar.sk honlapon lehet megtenni. Ezenkívül kéijen referen­ciákat olyan emberektől, akik már igénybe vették az ügynökség szol­gáltatásait! Mi van az árban? Az ügynökség sok mindent elvé­gez ügyfelei helyett - de nem in­gyen. A szociális ügyi minisztérium TÉMA: -- '•••-(§> Munkavállalás külföldön rendelete szerint a közvetítésért a természetes személy és a külföldi munkáltató közötti szerződésbe foglalt havi fizetés legfeljebb 20%-át számlázhatják, ha a kiközvetített te­vékenység 6 hónapnál rövidebb ide­ig tart. Ha a munkaszerződés 6 hó­napnál hoszszabb időre szól, a köz­vetítési díj az első havi bér 30%-a is lehet. Az ügynökségek nem köve­telhetnek adminisztratív vagy re­gisztrációs illetéket. Ugyanakkor gyakran biztosítanak ügyfeleiknek 2018. május 10. | www.ujszo.com szállást vagy elszállítják őket a munkavégzés helyére, kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak, pél­dául segítenek felvenni a kapcsola­tot a külföldi szakhatóságokkal, tol­mácsként segítenek a hivatalos ügy­intézés, bankszámla nyitása során stb., amiért már kérhetnek bizonyos díjat. A félreértéseket elkerülendő előre kell érdeklődni a kiegészítő szolgáltatásokról és azok áráról! Nem árt tisztázni, ki állja az útikölt­séget, a külföldi szállásért és az ét­keztetésért kell-e külön fizetni, vagy az árát levonják-e a fizetésből, lehetnek-e szabadnapjai, az esetle­ges ünnepnapokon kell-e dolgozni, szükség esetén ki biztosít munkaru­hát stb. Két szerződés Noha az ügynökségek hivatalosan a regisztrációért nem kérhetnek ille­téket, egyfajta kezelési költség cí­mén kicsalhatnak pénzt az ügyféltől, de az adatbázisba való felvétel még nem jelent garanciát arra, hogy ta­lálnak számára munkát. Sikeres munkavállalás esetén két szerződés lesz az ügyfél kezében: a közvetítő ügynökséggel kötött megállapodás és a külföldi munkaadóval aláírt munkaszerződés. Akár néhány hétre, akár hosszabb időre megy valaki külföldre dolgoz­ni, joga van ahhoz, hogy az adott or­szág állampolgáraival azonos bá­násmódban részesüljön. Kiutazás előtt azonban érdemes tájékozódni az adott ország társadalombiztosí­tási rendszeréről, a járulékfizetés­ről. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen juttatásokat (például táppénzt, anyasági támogatást, munkanélküli-segélyt) kaphatnak. Érvényes, hogy az ellátást és anyagi támogatást ott kell igényelni, ahol az utolsó biztosításuk volt. A Szociális Biztosító ezért azt javasolja főleg az alkalmazottaknak és a vállalkozók­nak, hogy az adott ország társada­lombiztosítási intézményében tájé­kozódjanak a jogaikról és a köte­lességeikről. (sza) Munkakeresés külföldön 1. Ellenőrizzük a www.upsvar.sk honlapon vagy a munkaügyi hiva­talban, hogy a kiválasztott munkaközvetítő ügynökségnek van-e engedélye! 2. Ne csak telefonon vagy e-mailben kommunikáljunk az ügynök­séggel, keressük fel személyesen! Keressünk a lakhelyhez közeli ügynökséget. 3. Előre ne fizessünk! Ha az ügynökség az első havi fizetésből vonja le a közvetítési díjat, igyekezni fog munkát találni ügyfelének. Aki előre kéri az illetéket, az gyanús! 4. Kérjünk egy telefonszámot, amelyet esetleges problémák esetén hívhatunk. Kérjük el a leendő munkaadó elérhetőségét is, az inter­neten ellenőrizzük az adatokat! 5. Az iratainkat mindig tartsuk magunknál, csak a róluk készített másolatot adjuk át a munkáltatónak vagy közvetítőnek! 6. A befizetett illetékekről és a közvetítési díjról tegyük el a számlát! 7. Kiutazás után tartsuk a kapcsolatot az otthoniakkal! 8. Mindig legyen annyi tartalék pénzünk, amiből baj esetén haza tu­dunk utazni! JÖVŐ HETI TÉMÁNK: GONDOZÓI MUNKA AUSZTRIÁBAN ■ MUNKAKERESÉS, MIRE JOGOSULT A KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents