Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-10 / 106. szám

www.ujszo.com I 2018. május 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Globális katasztrófát vetít előre Trump döntése Számos nemzetközi sajtó­orgánum bírálta Donald Trump amerikai elnököt az iráni atomalku felmondása miatt. A Der Standard osztrák lap drá­mai pillanatnak nevezte a bejelen­tést. „Nyugodtan kijelenthető: bú­csút mondhatunk annak az elvárás­nak, hogy egy amerikai elnök min­dent a lehető legkisebb részletekig átgondol és megtervez, mielőtt ilyen fontos biztonságpolitikai döntést hoz”-írta a lap. „Lehet, hogy egy észak-koreai Mickyegér-diktátor behódol Trump erőpolitizálásának, de valószínűleg csak az amerikai elnök gondolja úgy, hogy ez Teheránt is befolyásolja” - véli a Kurier. A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap szerint semmi sem utal ar­ra, hogy Trump akár csak a követ­kező napot eltervezte. A Corriere della Sera című olasz napilap leszögezte: „Hiba valamit úgy szétrombolni, hogy közben nincs jó alternatíva. Trump és ta­nácsadói számára egyetlen dolog fontos: hogy tönkretegyék mindazt, amit Barack Obama felépített”. A brit The Times arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az iráni rezsim szél­sőséges tagjainak kedvez Trump lé­pése, és ez az alku újratárgyalását is megnehezíti. „Szaúd- Arábia és Izrael vélhetőleg abban reménykedik, hogy Trump döntése újra összeütközéshez vezet a Közel-Keleten az Egyesült Államok és ellenségük, Irán között” - írta a The Washington Post. A La Vanguardia spanyol napilap szerint globális katasztrófát vetít elő­re a döntés, mert szakadék keletkezik Washington és a paktum többi alá­írója - Oroszország, Kína, Francia­­ország, Németország, Nagy- Britannia és az Európai Unió - kö­zött. Továbbá bátorítja Irán haladás­ellenes erőit, növeli a kőolaj árát, és csak Szaud-Arábiát és Izraelt teszi elégedetté. A Háárec című izraeli lap a hiva­talos izraeli állásponttal szembemen­­ve bírálta Trump döntését. „Trump keményen megfogalmazott nyilat­kozata növeli az összeütközés veszé­lyét a térségben” - írta. „A tény, hogy Benjámin Netanjahu izraeli minisz­terelnök is nyíltan támadja az atom­alkut, azt a benyomást keltheti, hogy Izrael háborúba sodorja a világot” - tette hozzá a lap. „A kormányfő és a védelmi miniszter inkább olajat önt a tűzre a térségben, és erőfitogtatással intézi el a dolgokat. Ez a magatartás sokba kerülhet nekünk” - figyelmez­tetett a Háárec. A szaúd-arábiai Arab News szerint tapsot és támogatást érdemel az ame­rikai elnök, nem pedig bírálatot. „Trump döntése határozottan a jó irányba tett lépés, mert első helyre ál­lítja az Egyesült Államok térségbeli szövetségeseinek biztonságát és ér­dekeit” - írta az Arab News. „Ez olyasmi, amit félrevezetett elődje, Barack Obama vitatható módon semmibe vett.” Az al-Akbar című libanoni lap azt írta, hogy Trump „régi időbe terelte vissza a térséget”, és a viszonylagos békét Iránnal újra kardcsörtetés váltja fel. „Az amerikai elnök min­denkire ráborította az asztalt” - vé­lekedett a libanoni lap. (MTI) Graffiti a volt teheráni amerikai nagykövetségfalán (TASR/AP-felvétel) Amerikai rulett, nukleáris töltettel FELEDYBOTOND i Donald Trump egy újabb választási ígéretét teljesítette: fel­rúgta az irániakkal kötött többoldalú atommegállapodást. Az Egyesült Államok, a franciák, a németek és a britek, il­letve Kína és Oroszország kétéves tárgyalás után írta alá Iránnal az atomalkut, mely szerint Teherán leállítja nukleáris prog­ramját. * Bár ezt az egyezséget a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint is betartotta az iráni fél, az kétségtelen, hogy a Szíriái és a jemeni konf­liktusokban fegyveres milíciákat támogatott, és az is biztos, hogy bal­lisztikus rakétaprogramját folytatta. Erről viszont nem szólt a megál­lapodás, tehát ezt számon kérni sem jogos. Trumpot viszont mindez nem izgatja, és a közvetlen következmények sem. Mert az biztos, hogy az európai partnerek nem értenek egyet a döntésével, és az is, hogy Iránon belül a keményvonalasok örömmel ve­szik az amerikai trollkodást, mert végre erre hivatkozva ők is kemény­kedhetnek egy kicsit. Ezzel Róháni elnöknek, aki az alkut még Barack Obamával hozta össze, minden hazai tekintélye elillanhat - ezzel pedig a mérsékelt iráni belpolitikai vonal egy időre eltűnhet a színről. Trump bejelentette, hogy a szankciókat is visszaállítja, sőt, a koráb­biakhoz képest akár szigorítja. Washington rövidesen a polgári repü­lőgépek és alkatrészeik eladására vonatkozó büntetőintézkedéseket lépteti életbe, ami fájóan érinti a Boeinget és az európai Airbust. Ez az iráni gazdaságot is érzékenyen fogja érinteni, hiszen éppen kezdte megérezni a kereskedelem ízét, mire újra visszahullik a gazdasági ha­tárzár. Merthogy az USA mindenkit büntet majd, aki kereskedik Te­heránnal, így az Európai Uniónak sem marad sok választása, mint be­tartani az amerikai szankciókat, hacsak nem akarják a cégek az ameri­kai piaci jelenlétüket is kockáztatni - ez pedig aligha érné meg. A republikánus amerikai héják most azt gondolják, hogy kemény­kedéssel Teherán újra tárgyalóasztalhoz kényszeríthető, és jobb meg­állapodást lehet tőle kicsikarni. Kockázatos döntés, ha bejön, akkor - mint Észak-Korea esetében, bár még ott sincs kész megállapodás - le­het áttörés; ha viszont elszámolták magukat, akkor karnyújtásnyira az újabb közel-keleti háború, rosszabb esetben a felgyorsított iráni atom­program. Akkor pedig megelőző izraeli csapásokra számíthatunk, Je­ruzsálem máris légicsapást mért egy szíriai katonai támaszpontra. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyébként is azok közé tartozik, akik kifejezetten örülnek az egyezmény felmondásának - Iz­raelnek ugyanis meggyőződése, hogy Irán így is, úgy is atomfegyver kifejlesztésére törekszik. Trump tehát folytatja az unortodox külpolitikát, több fronton diplo­máciai háborúba keverve Washingtont. Hogy lesz-e elég embere, akik mindezt végigtárgyalják, idegekkel bírják, az hamarosan kiderül. Ami biztos, hogy a nemzetközi szövetségesei lelkesedése tovább csökken­het. Még az is lehet, hogy a többi nagyhatalom, ha Irán tényleg hajlan­dó erre, fenntartja a megállapodást a perzsa állammal az Egyesült Ál­lamok nélkül is. Ez viszont komoly szakadást jelentene a transzatlanti kapcsolatokban. A Fehér Ház lépése ráadásul hivatkozási alapot te­remt a nemzetközi egyezmények egyoldalú felmondásához, ennek ti­tokban már most tapsikol Moszkva és Peking, hiszen ezzel itt a komoly precedens, hogy - az egyébként amerikai és euroatlanti értékeket hor­dozó - nemzetközi jog nem mindenható. Másképp fogalmazva, még ha Trump kockázatos húzása be is jön és valami csodával határos módon a teheráni és washingtoni héják vélet­lenül képesek lennének megegyezni, még ebben az esetben is számos olyan járulékos kár esik a világbékét őrizgető nemzetközi intézmény­­rendszerben és szövetségesi kapcsolatokban, hogy többet veszíthetünk a trumpi döntéssel, mint amennyit nyerni lehet. Három óriásplakát Nánán és egy papírkávé a Szív utcában VERES ISTVÁN ajdnem a legteltebb arcát mutatta a Hold, amikor Ban­­dika és Ervin elha­ladt a három nánai óriásplakát mellett. Az első a Libertate PT üzenete volt, egy család mosolygott róla, és az volt ráírva (magyarul), hogy A család keresztény társadal­munk alapja. A második a párkányi papírgyár jogutódjának, a Smurfit Kappának az üzenete volt, egy do­boz, és az volt ráírva (szlovákul), hogy A doboz az alap. A harmadi­kon egy polipkar facsart éppen vért a szlovák címerből, és az volt ráírva, hogy Szlovákia nem lehet a maffiáé - ez utóbbit közadakozásból finan­szírozták a tisztességes Szlovákiáért tüntetők és szimpatizánsaik, Shooty karikatúrájának felhasználásával. Bandika és Ervin a temető után a vasútállomás felé fordultak, de nem álltak meg a Csőrike Pubban egy sörre, sem kettőre. Lépteiket szapo­rába haladtak tovább az egykori kaszárnya mellett, a vasútállomás irányába. Moldova György a ma­gyar vasutasokról szóló könyvében (Akit a mozdony füstje megcsapott) a nyolcvanas években azt írta, a dolgos magyar mozdonyvezetők és kalauzok időnként átjárnak a vona­tokkal a csehszlovák oldalra, Pár­­kánynánára. Bandika és Ervin is idejöttek, majd gyorsan váltottak is jegyet az egyik nemzetközi gyorsra, mellyel Budapestre mentek. Miután le­szálltak a Keleti pályaudvaron, ar­ról vitatkoztak, ildomos-e még az általános műveltség részeként em­legetni Moldova György könyveit. Ervin szerint igen, mert bármi de­rült is ki Moldováról, riportkönyvei és prózái hiteles lenyomatai egy kornak, ráadásul időnként még szórakoztatóak is. Bandika szerint lejárt szavatosságú kordokumen­tumokkal tele a padlás, az pedig, hogy kinek mi a szórakoztató, nem más, mint magánügy. Korábbi kedvenc olvasmányélményeinkről érdemes tízévenként új ítéletet mondanunk, ahogy tanárainkról is, zárta mondandój át. Ervinnek elege volt az ítéletek­ből, és ezt el is mondta Bandikának, miután ráfordultak a Rottenbiller utcára. Elegem van az ítéletekből, jelentette ki, majd kicsit meglepő­dött, amikor egy szőke, napszem­­üveges anyuka riadtan fordult felé. Te vagy a Péterfy Bori? - kérdezte a babakocsit toló nőt Bandika, mire amaz visszaszólt, hogy nem. Már a Lövölde térnél ballagtak, amikor Ervin felvetette: nézzenek be a Ki­rály utcán a Hajtás pajtáshoz, hátha valaki hozzájuk vág egy papírká­vét. Miután ez megtörtént, a két jó barát végigfuttatta tekintetét né­hány kibelezett és újrafüjt bicikli­vázon, rekumbens alsó kormányon, retró lánckeréken és nyeregmuff­­csavaron, integettek az irodában dolgozó szolgálatkész lányoknak, majd félig elhörpölt kávéikkal to­vábbindultak a Szív utca felé, ahol találkozójuk volt egy ügyvitel­szervezővel. Tanácsot szerettek volna kérni, bérszámfejtéssel kap­csolatos kérdéseiket megválaszo­landó. „Társaságunk biztosítja az ön­adózónak minősülő vagy szem­­élyijövedelemadó-bevallását dön­tésének megfelelően önadózóként teljesíteni kívánó munkavállalóik részére összeállított, az adóhiva­talhoz benyújtandó személyi jöve­delemadó bevallásának elkészíté­sét, illetve a fizetendő személyi jö­vedelemadó összegének kalkulá­cióját” - nyugtatta meg őket egy másik szolgálatkész hölgy, majd leültette őket a folyosón a barna székekre, hogy várjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents