Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-10 / 106. szám
www.ujszo.com I 2018. május 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Globális katasztrófát vetít előre Trump döntése Számos nemzetközi sajtóorgánum bírálta Donald Trump amerikai elnököt az iráni atomalku felmondása miatt. A Der Standard osztrák lap drámai pillanatnak nevezte a bejelentést. „Nyugodtan kijelenthető: búcsút mondhatunk annak az elvárásnak, hogy egy amerikai elnök mindent a lehető legkisebb részletekig átgondol és megtervez, mielőtt ilyen fontos biztonságpolitikai döntést hoz”-írta a lap. „Lehet, hogy egy észak-koreai Mickyegér-diktátor behódol Trump erőpolitizálásának, de valószínűleg csak az amerikai elnök gondolja úgy, hogy ez Teheránt is befolyásolja” - véli a Kurier. A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap szerint semmi sem utal arra, hogy Trump akár csak a következő napot eltervezte. A Corriere della Sera című olasz napilap leszögezte: „Hiba valamit úgy szétrombolni, hogy közben nincs jó alternatíva. Trump és tanácsadói számára egyetlen dolog fontos: hogy tönkretegyék mindazt, amit Barack Obama felépített”. A brit The Times arra hívta fel a figyelmet, hogy az iráni rezsim szélsőséges tagjainak kedvez Trump lépése, és ez az alku újratárgyalását is megnehezíti. „Szaúd- Arábia és Izrael vélhetőleg abban reménykedik, hogy Trump döntése újra összeütközéshez vezet a Közel-Keleten az Egyesült Államok és ellenségük, Irán között” - írta a The Washington Post. A La Vanguardia spanyol napilap szerint globális katasztrófát vetít előre a döntés, mert szakadék keletkezik Washington és a paktum többi aláírója - Oroszország, Kína, Franciaország, Németország, Nagy- Britannia és az Európai Unió - között. Továbbá bátorítja Irán haladásellenes erőit, növeli a kőolaj árát, és csak Szaud-Arábiát és Izraelt teszi elégedetté. A Háárec című izraeli lap a hivatalos izraeli állásponttal szembemenve bírálta Trump döntését. „Trump keményen megfogalmazott nyilatkozata növeli az összeütközés veszélyét a térségben” - írta. „A tény, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is nyíltan támadja az atomalkut, azt a benyomást keltheti, hogy Izrael háborúba sodorja a világot” - tette hozzá a lap. „A kormányfő és a védelmi miniszter inkább olajat önt a tűzre a térségben, és erőfitogtatással intézi el a dolgokat. Ez a magatartás sokba kerülhet nekünk” - figyelmeztetett a Háárec. A szaúd-arábiai Arab News szerint tapsot és támogatást érdemel az amerikai elnök, nem pedig bírálatot. „Trump döntése határozottan a jó irányba tett lépés, mert első helyre állítja az Egyesült Államok térségbeli szövetségeseinek biztonságát és érdekeit” - írta az Arab News. „Ez olyasmi, amit félrevezetett elődje, Barack Obama vitatható módon semmibe vett.” Az al-Akbar című libanoni lap azt írta, hogy Trump „régi időbe terelte vissza a térséget”, és a viszonylagos békét Iránnal újra kardcsörtetés váltja fel. „Az amerikai elnök mindenkire ráborította az asztalt” - vélekedett a libanoni lap. (MTI) Graffiti a volt teheráni amerikai nagykövetségfalán (TASR/AP-felvétel) Amerikai rulett, nukleáris töltettel FELEDYBOTOND i Donald Trump egy újabb választási ígéretét teljesítette: felrúgta az irániakkal kötött többoldalú atommegállapodást. Az Egyesült Államok, a franciák, a németek és a britek, illetve Kína és Oroszország kétéves tárgyalás után írta alá Iránnal az atomalkut, mely szerint Teherán leállítja nukleáris programját. * Bár ezt az egyezséget a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint is betartotta az iráni fél, az kétségtelen, hogy a Szíriái és a jemeni konfliktusokban fegyveres milíciákat támogatott, és az is biztos, hogy ballisztikus rakétaprogramját folytatta. Erről viszont nem szólt a megállapodás, tehát ezt számon kérni sem jogos. Trumpot viszont mindez nem izgatja, és a közvetlen következmények sem. Mert az biztos, hogy az európai partnerek nem értenek egyet a döntésével, és az is, hogy Iránon belül a keményvonalasok örömmel veszik az amerikai trollkodást, mert végre erre hivatkozva ők is keménykedhetnek egy kicsit. Ezzel Róháni elnöknek, aki az alkut még Barack Obamával hozta össze, minden hazai tekintélye elillanhat - ezzel pedig a mérsékelt iráni belpolitikai vonal egy időre eltűnhet a színről. Trump bejelentette, hogy a szankciókat is visszaállítja, sőt, a korábbiakhoz képest akár szigorítja. Washington rövidesen a polgári repülőgépek és alkatrészeik eladására vonatkozó büntetőintézkedéseket lépteti életbe, ami fájóan érinti a Boeinget és az európai Airbust. Ez az iráni gazdaságot is érzékenyen fogja érinteni, hiszen éppen kezdte megérezni a kereskedelem ízét, mire újra visszahullik a gazdasági határzár. Merthogy az USA mindenkit büntet majd, aki kereskedik Teheránnal, így az Európai Uniónak sem marad sok választása, mint betartani az amerikai szankciókat, hacsak nem akarják a cégek az amerikai piaci jelenlétüket is kockáztatni - ez pedig aligha érné meg. A republikánus amerikai héják most azt gondolják, hogy keménykedéssel Teherán újra tárgyalóasztalhoz kényszeríthető, és jobb megállapodást lehet tőle kicsikarni. Kockázatos döntés, ha bejön, akkor - mint Észak-Korea esetében, bár még ott sincs kész megállapodás - lehet áttörés; ha viszont elszámolták magukat, akkor karnyújtásnyira az újabb közel-keleti háború, rosszabb esetben a felgyorsított iráni atomprogram. Akkor pedig megelőző izraeli csapásokra számíthatunk, Jeruzsálem máris légicsapást mért egy szíriai katonai támaszpontra. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyébként is azok közé tartozik, akik kifejezetten örülnek az egyezmény felmondásának - Izraelnek ugyanis meggyőződése, hogy Irán így is, úgy is atomfegyver kifejlesztésére törekszik. Trump tehát folytatja az unortodox külpolitikát, több fronton diplomáciai háborúba keverve Washingtont. Hogy lesz-e elég embere, akik mindezt végigtárgyalják, idegekkel bírják, az hamarosan kiderül. Ami biztos, hogy a nemzetközi szövetségesei lelkesedése tovább csökkenhet. Még az is lehet, hogy a többi nagyhatalom, ha Irán tényleg hajlandó erre, fenntartja a megállapodást a perzsa állammal az Egyesült Államok nélkül is. Ez viszont komoly szakadást jelentene a transzatlanti kapcsolatokban. A Fehér Ház lépése ráadásul hivatkozási alapot teremt a nemzetközi egyezmények egyoldalú felmondásához, ennek titokban már most tapsikol Moszkva és Peking, hiszen ezzel itt a komoly precedens, hogy - az egyébként amerikai és euroatlanti értékeket hordozó - nemzetközi jog nem mindenható. Másképp fogalmazva, még ha Trump kockázatos húzása be is jön és valami csodával határos módon a teheráni és washingtoni héják véletlenül képesek lennének megegyezni, még ebben az esetben is számos olyan járulékos kár esik a világbékét őrizgető nemzetközi intézményrendszerben és szövetségesi kapcsolatokban, hogy többet veszíthetünk a trumpi döntéssel, mint amennyit nyerni lehet. Három óriásplakát Nánán és egy papírkávé a Szív utcában VERES ISTVÁN ajdnem a legteltebb arcát mutatta a Hold, amikor Bandika és Ervin elhaladt a három nánai óriásplakát mellett. Az első a Libertate PT üzenete volt, egy család mosolygott róla, és az volt ráírva (magyarul), hogy A család keresztény társadalmunk alapja. A második a párkányi papírgyár jogutódjának, a Smurfit Kappának az üzenete volt, egy doboz, és az volt ráírva (szlovákul), hogy A doboz az alap. A harmadikon egy polipkar facsart éppen vért a szlovák címerből, és az volt ráírva, hogy Szlovákia nem lehet a maffiáé - ez utóbbit közadakozásból finanszírozták a tisztességes Szlovákiáért tüntetők és szimpatizánsaik, Shooty karikatúrájának felhasználásával. Bandika és Ervin a temető után a vasútállomás felé fordultak, de nem álltak meg a Csőrike Pubban egy sörre, sem kettőre. Lépteiket szaporába haladtak tovább az egykori kaszárnya mellett, a vasútállomás irányába. Moldova György a magyar vasutasokról szóló könyvében (Akit a mozdony füstje megcsapott) a nyolcvanas években azt írta, a dolgos magyar mozdonyvezetők és kalauzok időnként átjárnak a vonatokkal a csehszlovák oldalra, Párkánynánára. Bandika és Ervin is idejöttek, majd gyorsan váltottak is jegyet az egyik nemzetközi gyorsra, mellyel Budapestre mentek. Miután leszálltak a Keleti pályaudvaron, arról vitatkoztak, ildomos-e még az általános műveltség részeként emlegetni Moldova György könyveit. Ervin szerint igen, mert bármi derült is ki Moldováról, riportkönyvei és prózái hiteles lenyomatai egy kornak, ráadásul időnként még szórakoztatóak is. Bandika szerint lejárt szavatosságú kordokumentumokkal tele a padlás, az pedig, hogy kinek mi a szórakoztató, nem más, mint magánügy. Korábbi kedvenc olvasmányélményeinkről érdemes tízévenként új ítéletet mondanunk, ahogy tanárainkról is, zárta mondandój át. Ervinnek elege volt az ítéletekből, és ezt el is mondta Bandikának, miután ráfordultak a Rottenbiller utcára. Elegem van az ítéletekből, jelentette ki, majd kicsit meglepődött, amikor egy szőke, napszemüveges anyuka riadtan fordult felé. Te vagy a Péterfy Bori? - kérdezte a babakocsit toló nőt Bandika, mire amaz visszaszólt, hogy nem. Már a Lövölde térnél ballagtak, amikor Ervin felvetette: nézzenek be a Király utcán a Hajtás pajtáshoz, hátha valaki hozzájuk vág egy papírkávét. Miután ez megtörtént, a két jó barát végigfuttatta tekintetét néhány kibelezett és újrafüjt biciklivázon, rekumbens alsó kormányon, retró lánckeréken és nyeregmuffcsavaron, integettek az irodában dolgozó szolgálatkész lányoknak, majd félig elhörpölt kávéikkal továbbindultak a Szív utca felé, ahol találkozójuk volt egy ügyvitelszervezővel. Tanácsot szerettek volna kérni, bérszámfejtéssel kapcsolatos kérdéseiket megválaszolandó. „Társaságunk biztosítja az önadózónak minősülő vagy személyijövedelemadó-bevallását döntésének megfelelően önadózóként teljesíteni kívánó munkavállalóik részére összeállított, az adóhivatalhoz benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásának elkészítését, illetve a fizetendő személyi jövedelemadó összegének kalkulációját” - nyugtatta meg őket egy másik szolgálatkész hölgy, majd leültette őket a folyosón a barna székekre, hogy várjanak.
