Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-09 / 105. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2018. május 9. 7 Marx a 2 1. században A kapitalizmus kritikája ma is időszerű, de Marx felett eljárt az idő Hétvégén a németországi Trierben nagy pompával ünnepelték a város leghíresebb szülöttje, Marx Károly születésének 200. évfordulóját. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédet mondott, és felavatták Marx monumentális bronzszobrát, melyet a Kínai Népköztársaság ajándékozott Triemek. Marx Károly munkássága kétségkívül megosztó, de még ma is egyaránt foglalkoztatja a tudományos világot és a laikus közvéleményt is. Kevés gondolkodó mondhatja el magáról, hogy kétszáz évvel a születése után is cikkek, tanulmányok és blogbejegyzések sokasága elemzi és értékeli gondolatait. Munkásságát egyfajta hármasság jellemzi, egyszerre volt közgazdász, filozófus és forradalmár. Számára talán a proletárforradalom volt a legfontosabb, de közgazdászként is komoly ambíciói voltak. A tőke című monumentális művében nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a klasszikus közgazdaságtan alapelveinek megdöntését. Igaz, hogy ebben kudarcot vallott, de a kapitalizmus kritikája még 150 évvel az első kötet megjelenése után is nagy visszhangot kelt szerte a világban. Marx gondolatai elválaszthatatlanul összefonódnak a magukat marxistának nevező politikai és gazdasági rendszerekkel, melyek a társadalmi fejlődés nevében feláldozták az egyéni szabadságot és milliók halálát okozták világszerte. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Marx neve és munkája gyorsan teijedjen a 20. században. A bolsevik diktatúra ideológiai küldetéstudata ahhoz vezetett, hogy Marx globális ismertségre tett szert, és munkája olyan vezetőkre volt befolyással, mint Fidel Castro, Mao Ce-tung vagy Nelson Mandela. Az összefonódás eredménye volt azonban az is, hogy a kommunizmus bukása Marx befolyásának végét is jelentette. Közép- Európában Marx kiváltképpen a perifériára került, egy lett a sok klasszikus közgazdász közül. A globális kapitalizmus gyors terjedése és a 2008-ban kirobbant globális pénzügyi és gazdasági válság azonban újra divatba hozta Marx kapitalizmuskritikáját. A globális tőke nagymértékű erősödése, a középosztály sorvadása a fejlett országokban és a vagyoni egyenlőtlenség növekedése újra a középpontba helyezte a tőke és a munkavállalók konfliktusát. Igaz, hogy az emberiség történelmének legjobb korszakát éli, de a növekvő bevételi és vagyoni különbségek egyre komolyabban veszélyeztetik a fennálló társadalmi struktúrákat. A tőke dominanciája Szlovákiában is megfigyelhető, a gazdaságban megtermelt hozzáadott érték alig 40 százaléka jut el a munkavállalókhoz. Ahogy növekszik a globális vállalatok gazdasági ereje, úgy térnek vissza egyre többen Marx gondolataihoz. Ahogy azt Branko Milanovics, a Világbank volt vezető kutatója megfogalmazta, amíg a kapitalizmus létezni fog, addig Marx munkáinak mindig lesz olvasója. Bár a Marx által jövendölt proletárforradalmak kora sosem következett be, de a kapitalizmus kritikája ma is időszerű, problémáinak megoldásait azonban már máshol kell keresni. Marx gondolatai felett e téren már rég eljárt az idő. Marx szobra a németországi Trierben. Ezt is Kínában „gyártották". (SITA/AP-felvétel) Kedves kommentelőK! GÁL ZSOLT Nem a szólásszabadság része, hogy az Új Szó honlapját, tehát az újság (internetes) felületét mocskolódással, sértegetéssel árasszátok el - tisztelet a kivételnek. Nem az a baj a honlapra hozzászólásokat írók jelentős részével, hogy nem tetszenek nekik a cikkek, s ezért kritizálnak, vitába szállnak szerzőikkel. A baj az, hogy sokan egyáltalán nem vitatkoznak, nem érvelnek, hanem sokszor nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illetik a szerzőket (meg egymást), nem nézeteiket kritizálják, hanem személyükben támadják őket, megkérdőjelezik jó szándékukat, alkalmasságukat, rágalmaznak, bértollnokoknak titulálják őket. Röviden: karaktergyilkolnak. Jórészt akkor, ha valamelyik szerző kritizálni meri Orbán Viktor és kormánya politikáját, illetve az MKP-t. Nem, többnyire nem olvasom el az internetes kommenteket, mert jórészt időpocsékolás, és elhihetik, nem kellemes dolog, ha az embert olyan jelzőkkel díszítik, mint ostoba, elfuserált, a nép/nemzet ellensége, gonosz, képzetlen, hazug, áruló, segghülye, brindzazabáló tótbérenc... - hadd ne folytassam, voltak még cifrábbak is, végképp nem ide valók. Néha beleolvasok és lelkileg megvisel, akkor is, ha páran meg is védenek (köszönet érte), és már rég megtanultam felülemelkedni rajta (a fenyegető levelekkel, mocskolódó Facebook-üzenetekkel együtt). Akkor mégis miért kell foglalkozni ezzel a kérdéssel? Mert a hozzászólások az Új Szó felületén, az újság internetes honlapján jelennek meg, így részévé válnak a tartalomnak. Olyan ez, mintha a nyomtatott verzióban a cikkek alatt virítanának - nyomdafestékkel kinyomtatva a sokszor nyomdafestéket nem tűrő szavak... Olvasóink egy részénél, akik csak az internetes verziót nézik, az a hamis benyomás alakulhat ki, hogy ez az olvasók többségének véleménye és vitakultúrájának átlagos színvonala. Természetesen ez nem csak hazai jelenség, a világ nagyobb lapjai általában fizetőssé tették internetes verziójuk cikkeinek nagy részét (és így részben a hozzászólásokat is), miközben a kommenteket szerkesztik, a mocskolódásokat meg egyszerűen kidobják. így védekeznek. Nem, ez nem cenzúra! Az interneten, szociális hálók oldalain bárki írogathat, amit akar, de egy újság honlapja az az újság tulajdona, tartalmáért részben felel. Nem a szólásszabadság, sajtószabadság része, hogy oda bárki korlátlanul bármit írogathasson. Nyilván az Új Szónak szűkösek a forrásai, az internetes verzió fizetőssé tétele felérne egy öngyilkossággal, a kommentek állandó szerkesztése meg (mondjuk plusz két fő alkalmazásával) szintén túl nagy anyagi teher lenne. Mert bizony az Új Szó főleg az előfizetőkből meg a reklámbevételekből, tehát a piacról él meg, és nem állami juttatásokból. Ez így is van jól, egy normális világban szinte csak ilyen lapok vannak, lennének, csakhogy a magyar médiavilág, a kisebbségi és anyaországi is egyre kevésbé ilyen. Az Új Szóval versenyző szlovákiai magyar (internetes) lapokra például pont ennek ellenkezője igaz, jórészt magyar kormányzati pénzekből finanszírozták, finanszírozzák és fogják finanszírozni őket, ezért véletlenül sem kritikusak túlságosan Orbánnal, a Fidesszel vagy az MKP-val szemben. Érdekes, hogy a velük szimpatizáló kommentelők egy része mégis az Új Szó honlapjára jár acsarkodni, hidasbérencnek tartva a lapot, több szerzőjét, köztük engem is. Annak ellenére, hogy rendszeresen és keményen kritizáljuk a Hidat is, többek között én is (lábjegyzetként megjegyezném, hogy már több mint két éve nem vagyok a Híd tanácsadója-ezt sok kommentelő nem érti, vagy az ellenkezőjét hazudja. Amíg az voltam, ezt feltüntettük a cikkek végén, és véletlenül sem foglalkoztam hidas vagy MKP-s témákkal, mert így tartottam helyesnek). Szóval, ha nem tetszik a lap, akkor nem kell olvasni, nem kell előfizetni, vagy minimum a kommentekben nem kell mocskolódni, szépen is ellent lehet mondani, ilyen egyszerű az egész. Csakhogy sokan mégsem ezt teszik. Ezért van egy ötletem. Talán a jövőben meg lehetne próbálni, hogy a cikkekhez csak az fűzhessen kommentárt, aki az Új Szó előfizetője (a nyomtatott vagy internetes verziónak). Vagyis a cikkek továbbra is szabadon elérhetőek lennének az interneten, de kommentelni csak az előfizetők tudnának. Ha a trollok, bérkommentelők, gyűlölködők beszennyezik az újság honlapját, legalább fizessenek érte, legyen a lapnak és a többi olvasónak valami haszna is belőlük. Izrael kész levadászni Aszad szíriai elnököt Izrael Bassár el-Aszad szír elnök meggyilkolásával fenyegetőzik, ha maradnak az iráni alakulatok Szíriában. Izrael végez Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, és megdönti a rendszerét, ha tovább engedi Irán ténykedését az ország területén - mondta Juvál Steinic infrastruktúráért felelős miniszter egy izraeli újságnak. „Aszadnak meg kell értenie, hogy lépéseinek ára van” — mondta a biztonsági kabinet munkájában is részt vevő miniszter. Kifejtette, hogy Izrael eddig nem szólt bele a szíriai polgárháborúba, de ha Aszad lehetővé teszi Iránnak, hogy Szíriát katonai támaszponttá változtassa, hogy onnan támadja Izraelt, akkor tudnia kell, hogy végeznek vele. „Nincs tökéletes felkészültség” - mondta Steinitz arra a kérdésre, hogy Izrael északi részén a lakosság készen áll-e egy esetleges háborúra. Az izraeli médiában vezető hír, hogy a hírszerzés szerint Irán megtorló támadásra készül a közeljövőben egy Izraelnek tulajdonított, a szíriai T-4-es légitámaszpont ellen elkövetett, hét iráni katonai tanácsadó halálát okozó légicsapás miatt. Az értesülés szerint az Iszlám Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű hírszerző elitegységének parancsnoka és a Forradalmi Gárda légiereje már áprilisban támadásra készült. Izraelben úgy vélik a katonai szakértők, hogy Irán háború nélkül próbálja megtorolni az T-4-es támaszpont elleni légicsapást, valószínűleg úgy, hogy korlátozott rakétatámadást indít észak-izraeli katonai célpontok ellen. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azzal vádolta meg Iránt, hogy „nagyon veszélyes fegyvereket” készül Szíriába telepíteni, amelyekkel Izrael létét fenyegetné. Az izraeli kormányfő szerint az iszlám köztársaság ki akar jutni a Földközitengerre, ahová haditengerészeti támaszpontokat és tengeralattjárókat telepítene. Netanjahu az elmúlt hetekben azt hangoztatta: Izrael eddig megakadályozta, hogy Irán megvesse lábát Szíriában, ahol 2011 óta háború dúl. A zsidó állam feltételezhetőleg több légicsapást hajtott végre Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatai és Damaszkusz iráni szövetségesei ellen, bár Izrael ezeket sosem erősítette meg. Az izraeli kormányfő Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnökkel és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel találkozott Nicosiában. 2016 óta negyedszer került sor hasonló összejövetelre a felek között. A tárgyalások középpontjában a szíriai helyzet és a Közel-Kelet állt. „Azt akatjuk, hogy a Földközi-tenger a béke tengere legyen - hangsúlyozta Ciprasz. - Ennek érdekében egyesítjük erőinket” - fűzte hozzá. Ciprus, Izrael és Görögország az elmúlt években szorosabbra fűzte katonai együttműködését, és több közös projektet tervez. A három ország még idén megállapodást kötne az East Med nevű földgázvezeték megépítéséről, amely a Földközitenger délkeleti medencéjéből kitermelt energiahordozót szállítaná Európába. (MTI)
