Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-09 / 105. szám
6 KÜLFÖLD 2018. május 9. I www.ujszo.com RÖVIDEN Pasinján az örmény kormányfő Jereván. Az örmény parlament tegnapi ülésén megválasztotta miniszterelnöknek Nikol Pasinján ellenzéki vezetőt. A 105 tagú nemzetgyűlés jelen lévő képviselői közül 59-en támogatták Pasinj án megválasztását. Az abszolút többséghez 53 szavazatra volt szükség. Pasinján az egyedüli jelölt volt a kormányfői tiszt-ségre. Elődje, Szerzs Szargszján az ellenzéki tömegtüntetések nyomására mondott le. (MTI) Megegyezett az ANO és a CSSD Prága. Megállapodott a koalíciós szerződés szövegéről hétfőn a tavaly októberi csehországi képviselőházi választáson győztes ANO mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke, Andrej Babis és Jan Hamácek. „Letárgyaltunk mindent, ami szükséges volt. Úgy látom, pénteken minden kész lesz” - jelentette ki Andrej Babis. Az ügyvezető kormányfő megjegyezte, hogy az ANO képviselői csoportja pénteken foglalkozik a koalíciós szerződéssel. (MTI) Trump tájékoztatta Macront a kilépésről Washington. Donald Trump amerikai elnök közölte Emmanuel Macron francia államfővel, hogy tervei szerint bejelenti: az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015- ben aláírt többhatalmi szerződésből - értesült a The New York Times. A tekintélyes amerikai napilap a két politikus tegnapi telefonbeszélgetésének tartalmát ismerő forrásra hivatkozva hozzátette, az Egyesült Államok az Iránnal szembeni, majd a Teherán nukleáris programjáról szóló megállapodás keretében fokozatosan enyhített szankciók visszaállítására, valamint további gazdasági büntetőintézkedések foganatosítására készül. Közép-európai idő szerint tegnap estére várták Donald Trump bejelentését az általa régóta hevesen bírált iráni atomszerződés jövőjéről. Az elnök már a választási kampányban ígéretet tett arra, hogy Washington kilép az egyezményből. (MTI) Lemondott New York főügyésze Washington. Lemondott New York állam főügyésze, mert kiderült, intim kapcsolataiban többször is erőszakosan viselkedett. A The New Yorker terjedelmes riportot jelentetett meg az ügyben. Ebben 4 nő is azzal vádolta meg Eric Schneidermant, hogy megegyezésen alapuló intim kapcsolatuk során erőszakoskodott. Schneiderman több liberális aktivistacsoporttal és szervezettel áll kapcsolatban, és szerepet vállalt a szexuális zaklatások ellen alakult MeToo mozgalomban is. (MTI) Putyin: Oroszországnak áttörésre van szüksége minden területen MTI-ÖSSZEFOGLALÓ I • " Putyin a Nagy Kreml-palota András-termében tette le az esküt, az ünnepségre ötezer vendéget hívtak meg; a politikai, a gazdasági, a kulturális élet és a média meghatározó személyiségei mellett az elnökválasztási csapat önkénteseit. A felvételen az előtérben Kirill moszkvai pátriárka, Gerhard Schröder volt német kancellár, Dmitrij Medvegyev és felesége, Szvetlána, valamint Naina Jelcina, a néhai Boris Jelcin exelnök özvegye. (TASR/AP-feivétei) Moszkva. Letette az elnöki hivatali esküt Vlagyimir Putyin hétfőn Moszkvában, a Nagy Kreml-palota Andrástermében. A 65 éves Putyin, aki negyedik elnöki ciklusát kezdi Oroszország élén, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 76,7 százalékával nyerte meg a március 18-i elnökválasztást. A hétfői eskütételét követően újabb hat évig kormányozhatja az országot. Elnöki beiktatási beszédében azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak áttörésre van szüksége az élet minden területén. Elmondta: kötelességének és élete értelmének tartja, hogy mindent megtegyen Oroszország jövője érdekében. Az elnök szerint az ország védelme és biztonsága szavatolva van, amire ügyelni fog a jövőben is. „Oroszországnak több mint ezeréves története során nemegyszer kellett zűrzavarral és megpróbáltatásokkal szembenéznie, de mindig feltámadott, és főnixmadárként olyan magasságokat ért el, amelyek meghaladták mások erejét, amelyeket elérhetetlennek tartottak, a mi országunk számára pedig újabb trambulinná, új történelmi határrá váltak egy újabb, erőteljes előretöréshez” - mondta. Az elnök hivatalából a Nagy Kreml-palotába egy új, orosz gyártmányú - a Kortezs fejlesztési projekt keretében gyártott - Áurus Szénát típusú páncélozott limuzinon hajtatott, szakítva az államfői Mercedeshasználat eddigi hagyományával. A szertartást követően Putyin, csakúgy mint a 2012-es beiktatás napján, aláírt egy az orosz társadalmi és gazdasági nemzeti fejlesztési célokat hat évre meghatározó rendeletet. Az elnök szerint Oroszországnak 2024-re a világ öt legnagyobb gazdaságának egyikévé kell válnia, a fejlődés ütemének meg kell haladnia a világátlagot, az infláció pedig nem haladhatja meg a 4 százalékot. Az elnök szerint a kormánynak ösztönöznie kell, hogy 2024-re az orosz közép- és kisvállalatok 25 millió embert alkalmazzanak, és hogy ezek a vállalkozások az export legkevesebb 10 százalékát adják. Rámutatott, hogy ehhez meg kell könnyíteni a hitelezést és üzletbaráttá kell tenni a hatósági környezetet. A frissen beiktatott elnök az orosz kormány élére ismét Dmitrij Medvegyevet jelölte, akit az orosz törvényhozás alsóháza, az Állami Duma tegnapi ülésén meg is választott. Jelöltként felszólalva Medvegyev kijelentette: megerősítése esetén kész lesz mindent megtenni Oroszország fejlődése érdekében. Mint mondta, a kormány tevékenysége számára Putyinnak a parlament két háza előtt március 1-jén elmondott beszéde, valamint hétfőn kiadott, a nemzeti fejlesztési célokat kijelölő rendelete lesz irányadó, amely célul tűzte ki, hogy Oroszország a világ öt vezető gazdasága közé emelkedjen, valamint hogy az élet gyakorlatilag minden területén áttörést érjen el. Kínában tárgyalt Kim Dzsong Un Pekingben megerősítették, hogy Kínában tárgyalt hátfőn ás tegnap Kim Dzsong Un észak-koreai vezető. Peking. A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint az észak-koreai vezető Kína északkeleti részén, Talien városában találkozott többek közt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, aki részt vett ott az első kínai repülőgép-hordozó hajó próbaútja alkalmából rendezett ünnepségen. Kim Dzsong Un március végén járt először hivatalos látogatáson Kínában, és találkozott Hszi Csin-pinggel. Akkori háromnapos látogatását is titkolták, és csak a vizit utolsó napján erősítette meg a kínai állami média, hogy az északkoreai vezető Pekingben járt. Ugyanez történt most is: a Hszinhua a látogatás hírét csak azután közölte, hogy Kim Dzsong Un repülője elhagyta Talient. A Hszinhua megfogalmazása szerint a két vezető „szívélyes és baráti légkörben, széleskörűen és mélyen érintve beszélte meg országaik kapcsolatait és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákat”. Kína Eszak-Korea egyetlen jelentős szövetségese, s Kim mostani kínai útját elemzők azzal magyarázzák, hogy amióta Donald Trump amerikai elnök bejelentette tervezett találkozóját Kim Dzsong Unnál, Kína el akarja kerülni, hogy a Phenjant érintő nemzetközi diplomáciai törekvések mellékszereplőjévé váljon. Észak-Koreának viszont az a célja, hogy támogatója legyen az atom- és rakétaprogramjáról szóló tárgyalásokon, erős kapcsolata Pekinggel vésztartalékként szolgáljon, ha kudarcba fulladnának az Egyesült Államokkal elkezdendő tárgyalások. (MTI) Csehországban nem állítottak elő Novicsokot Csehországban nem állítottak elő, nem fejlesztettek ás nem is tároltak Novicsok típusú idegmárget. Prága. Ez olvasható abban a közleményben, amelyet a cseh kormányhivatal adott ki hétfőn Andrej Babis ügyvezető miniszterelnök, valamint Michal Koudelka és Jan Beroun, a cseh civil és a katonai titkosszolgálat igazgatóinak találkozój a után. Andrej Babis azért találkozott a Biztonsági Információs Szolgálat (BIS), illetve a Katonai Hírszerzés (VZ) igazgatójával, hogy tisztázza, mit állapított meg a két szolgálat a Novicsok csehországi jelenlétével kapcsolatban. A bizonytalanság Milos Zeman államfő múlt heti nyilatkozata következtében keletkezett. Miután Oroszország március közepén Csehországot is azon országok közé sorolta, ahonnan a Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya elleni nagy-britanniai merénylethez használt idegméreg származhatott, Milos Zeman néhány hete utasította a cseh katonai és a civil hírszerzést, derítsék fel, előállítottak-e Csehország területén korábban Novicsok típusú idegmérget. Az elnök múlt csütörtöki nyilatkozata szerint mindkét szolgálat megállapította, hogy Csehországban laboratóriumban előállítottak A-230 típusú idegmérget, de csak mikroszkopikus mennyiségben. Míg azonban a polgári hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy nem Novicsokról van szó, a katonai hírszerzés az anyagot Novicsoknak minősítette. „Előállítottunk és tároltunk is a Novicsokból, igaz nem nagy mennyiségben. Tudjuk, mikor és hol. Nem leszünk képmutatók. Nem kell erről hazudni” - mondta a cseh elnök a katonai hírszerzés jelentésére hivatkozva múlt csütörtökön a Barrandov kereskedelmi televízióban sugárzott beszélgetésben. Jiri Ovcácek elnöki szóvivő a cseh miniszterelnöki hivatal közleményére reagálva azt mondta, hogy Milos Zeman csütörtöki és Andrej Babis hétfői szavai nincsenek ellentétben egymással. A miniszterelnöki hivatal szerint az eltérés valószínűleg abból ered, hogy a két politikus másként értelmezte az „előállítás tesztelési célokra” kifejezést. „Az elnöknek igaza van abban, hogy a törvény minden kémiai reakciót előállításnak tekint, miközben a Katonai Kutatóintézet a saját nyilatkozatában használt mikroszintézis kifejezést nem tekinti előállításnak” - olvasható a kormányhivatal közleményében. „Miután inkább műszaki jellegű ügyről van szó, Zeman értelmezését nem kellene például a parlamentben megvitatni”-vélekedett Babis. „Világos egyetértés van abban, hogy Oroszország vádja Csehország címére, miszerint köze van a mérgezési kísérlethez, hazug” - szögezte le az elnöki szóvivő. A cseh jobboldali pártok élesen bírálták Zeman kijelentését, és egybehangzóan azt állították, hogy az államfő kiszolgálja Moszkvát és súlyosan árt Csehországnak, illetve nyugati szövetségeseinek. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, valamint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom elnökei viszont kiálltak az államfő mellett. (MTI)
