Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-07 / 104. szám

10 GYÓGYHÍREK - HIRDETÉS EGESZSEG 2018. MÁJUS 7. www.ujszo.com VosdmapLétek fura tat név Gyümölcsmustra Május 7-től, hétfőtől a Vasárnapban Lélek - a Belső Valóság Felnőttkorban is kialakulhat Mi történik, ha nem jön a baba? Szakem­berek egy-két év türelmi időt javasolnak, ezt követően mindkét félre kiterjedő orvosi vizsgálatot, ebbe beletartozhat a lelki okok felderítése is. Állandó szerzőnk, Tari Annamária neves pszichoanalitikus egy átfogó írást kínál az­zal a kérdéssel kezdve, hogy van-e alkalmas időpont a gyerekvállalásra, belefoglalva az anyaikompetencia-érzések taglalását pszichológiai szempontból, felvázolva azt, hogyan jelentkezik a párok kapcsolatában a babavállalás után a sziilőpár-szerelmespár fogalma, de érinti a kapcsolatban történő változásokat a szexualitás terén is. Mayer András a felett az érzés felett gon­dolkodik, amit gyakran élnek meg olyan fiatal párok, akik már egy ideje együtt van­nak, és a környezetük egyre sürgetőbben, egyre tapintatlanabbul érdeklődik a baba érkezéséről. írását az állandó sürgetettség érzésével indítja Montorffy Letti is. Ami eg idő után nem csak a környezet kérdései miatt alakul ki, hanem a leendő szülők is aggódni kezdenek, ha nem jön a baba, pedig már várják. Süli Tamás református lelkész rovatában saját tapasztalatait írja meg, Száz Ildikó és Bartalos Tóth Iveta szintén igaz története­ket hoztak az olvasóknak. Ahány anya, ahány apa, ahány család, ahány partneri kapcsolat, annyiféle történet Fogadják szeretettel a témával kapcsolatos írásokat és Molnár Péter könyvajánlóit Nem csak babára váró családoknak, hanem min­denkinek, aki ilyenekkel kapcsolatban állhat. Bolemant Éva, a VasámapLélek - a Belső Valóság szerkesztője A friss epernek nincs párja: az íze kellemes, édes és frissítő, az illata semmivel össze nem téveszthető, ráadásul ebben a gyümölcsben olyan tápanyagok találhatóak, melyek rend­kívül egészségessé teszik. A rózsa távoli rokonát, vagyis az epret évezredek óta ismerjük és fogyaszt­juk, de csak az elmúlt év­tizedekben sikerült tudo­mányos módszerekkel is bizonyítani, hogy mennyi­re egészséges. Jótékony hatásai Nagy mennyiségben talál­ható benne például C-vi­­tamin, mangán, réz, káli­um, jód és folát, magas rosttartalma pedig hozzá­járul a megfelelő emész­téshez, a székrekedés megelőzéséhez, továbbá bizonyos daganatos be­tegségek rizikójának csökkentéséhez. Bár nagyszerű forrása a C-vitaminnak, kedvező ha­tásait nem (vagyis nem­csak) ennek köszönheti, hanem a benne található sokféle antioxidánsnak, flavonoidnak, tanninnak és egyéb növényi összetevő­nek. Ezek a tápanyagok segítik az immunrendsze­rünk megfelelő működé­sét, de gyulladásgátló ké­pességeik is vannak. Ezen tulajdonságainak köszön­hetően a rendszeres eper­fogyasztás védheti a sejt­jeinket a károsodásoktól, és jelentős mértékben csökkentheti súlyos króni­kus betegségek kialakulá­sának veszélyét is. Kisma­máknak is érdemes gyak­ran epret enni, mert foláttartalma hozzájárul az egészséges magzati fejlő­déshez, és csökkenti bizo­nyos súlyos fejlődési rend­ellenességek kockázatát. Védi a szívet Bár az eperről nem első­sorban a szívvédő hatások jutnak eszünkbe, ez a gyü­mölcs valójában nagymér­tékben hozzájárul ahhoz, hogy a szívünk és az ere­ink sokáig egészségesek maradjanak. Az eperben található tápanyagok segí­tenek megőrizni a vérerek rugalmasságát, csökkentik a mikroszkopikus gyulladá­sokat, megelőzik, hogy az erek falán ún. plakkok ala­kuljanak ki (vagyis biztosít­ják, hogy a véráramlás megfelelő maradjon). Egy 2013-as kutatás eredmé­nyei szerint például azok a nők, akik hetente három vagy több adag epret et­tek, mintegy 32 százalék­kal csökkentették a szívro­ham kockázatát. Nagyjából 8-10 szem eper számít egy adagnak, és a fagyasztott epernek ugyanolyan jó ha­tásokat tulajdonítanak, mint a frissnek. Az ala­csony kalóriatartalmú és szinte teljesen zsírszegény epret azok is bátran fo­gyaszthatják, akiknek ma­gas a vérnyomásuk. A gyü­mölcs ugyanis a vérnyo­mást is segít szabályozni (egyebek mellett a benne lévő káliumnak, magnézi­umnak és C-vitaminnak kö­szönhetően). A legújabb kutatások sze­rint pedig a rendszeres eperfogyasztás - főleg, ha desszertként, nagyobb ét­kezések után tálalják fel - a vércukorszintre is jó ha­tással van, és a hirtelen emelkedéseket-csökkené­­seket is megakadályozza. így hat az agyunkra! Mivel az eper erős antioxi­­dáns, és hatásos gyulla­dáscsökkentő tápanyagok találhatók benne, ezért a szakemberek szerint azok­nak is érdemes rendszere­sen fogyasztani, akik a kognitív hanyatlás ellen kí­vánják felvenni a harcot. Állatkísérletek során pedig az is kiderült, hogy az eper különösen jó hatással van azokra az agyi terüle­tekre, melyek a memóriá­ért, illetve az információk felidézéséért, előhívásáért felelősek. (irány az egészség) allergia Az allergiás betegségekről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak a gyermekeket érinthetik, ám ez nincs így. Allergia bármilyen életkorban kialakulhat, teljesen váradanul is. énanátha gyermek­­^ _ korban is kialakul­jak r M hat, az első tünetek . j m legkorábban az Jóvodáskor környé­kén jelentkeznek. A kockázat magasabb az allergiára hajlamos gyerekeknél, különösen, ha mindkét szülő allergiás. Megjele­nését megelőzheti ekcémás bőr­vagy ételallergia: ezeket az allergi­ás menetelés állomásainak is ne­vezzük. Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy ha valakit gyermekként elkerült az allergia, akkor felnőttként már biztosan nem is alakulhat ki nála a beteg­ség. A valóságban az allergia bár­milyen életkorban jelentkez­het, egyedül az idősebb korosz­tályban, 60-65 év felett nem jel­lemző a megjelenése. Nem is gondolunk rá Az első tüneteknél a náthára tip­pelünk, az elhúzódó panaszok mi­att pedig többféle kezeléssel is megpróbálkozunk, mire allergológushoz kerülünk. Az al­lergiások száma folyamatosan emelkedik, így lényeges, hogy is­merjük a kezdeti tüneteket, és ne szedjünk felesleges gyógyszereket vagy szenvedjünk kezelés nélkül az orrdugulás, a kivörösödött sze­mek, az állandó fáradtság és a gya­kori tüsszögési rohamok miatt. Megfelelő kezeléssel megszabadul­hatunk ezektől a tünetektől. Stressz, költözés és korábbi allergiák A szénanátha gyakran stressze­­sebb időszakot követően jelent­kezik, de a lakhelyváltás is gyako­ri kiváltó tényező, sokak például a vidékről a városba költözés után fordulnak allergológushoz a tü­neteikkel. A felnőttkori szénanát­ha kapcsán meg kell említeni azt is, hogy ha az illetőnél korábban már jelentkezett egyéb allergia ■ Gyermekkorban a túl­zásba vitt higiénia sem befolyásolja kedvezően az immunrendszer érését... például gyermekként ételallergiás tünetei voltak, de a diéta mellett idővel kinőtte ezeket -, akkor nem ritka, hogy később más tí­pusú, például pollenallergiás tü­netei jelentkeznek. Miért érint egyre több embert az allergia? Ennek pontos oka nem ismert. Egyes feltételezések szerint gyer­mekkorban a túlzásba vitt higiénia sem befolyásolja kedvezően az im­munrendszer érését, de a környe­zetszennyezés és" a klímaváltozás miatt egyre inkább elhúzódó pol­lenszezon is szerepet játszhat ben­ne. Kutatások szerint az időjárás megváltozása miatt is egyre több az allergiás: a szinte átmenet nélkül érkező felmelegedés miatt hirtelen nagymértékben megnő a pollen­koncentráció a levegőben, és az egészséges szervezetet is megviseli, még a nem allergiásoknál is allergi­aszerű tüneteket okozhat. Mikor forduljon orvoshoz? Bár az allergia és a nátha tünetei közt sok a hasonlóság, van né­hány jel, amely alapján nagy va­lószínűséggel megkülönböztethe­tő a kettő. Ha folyik az orrunk vagy be van dugulva, torkunk pe­dig fáj, akkor valószínűleg csak vírus okozta huruttól szenve­dünk. Ha azonban náthás tüne­teink egy-két hét alatt sem múl­nak el teljesen, és mellette orr- és szemviszketés, tüsszögés, szemvö­rösség, könnyezés, esetleg száraz köhögés is jelentkezik, akkor nagy valószínűséggel már allergi­ás tünetekkel állunk szemben. (Budai Allergiaközpont)

Next

/
Thumbnails
Contents