Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-05 / 103. szám
Í16 SZALON ■ 2018. MÁJUS 5. www.ujszo.com (Lukács Zsolt karikatúrája) SOROZATDARÁLÓ Elrabolták, de Liam Neeson nem jött látva még simán azt hihetnénk, hogy a széria abszolút főszereplője az öreg Gettyt alakító Donald Sutherland lesz, hogy aztán a második részre háttérbe vonulva átadja a terepet a cowboykalapban is zseniális Brendan Frasernek, akinek ez lett a nagy visszatérése. Az írók gyakorlatilag minden részben más szereplőre fókuszálnak, képesek egy teljes részt beáldozni egy nagy flashbackre, és .ha mondjuk az egyik epizód nagyon mozgalmas és akciódús volt, a következő jó eséllyel tépelődősebb és lassabb lesz. A formával és a dramaturgiával való játék azonban érdekes módon egyáltalán nem megy a széria egységességének rovására: pont attól válik kerek egésszé, hogy minden részben egy kicsit más. Furcsa, hogy a Bizalom fő előnye jelenti egyben a sorozat egyeden hibáját is. Beufoy és csapata minden részletre kiterjedő érdeklődése olykor sajnos az érdektelenebb részletekre is kiterjed, és amikor azt kellett néznem, hogy a Getty ház komornyikja is egy külön szálat kapott, már én is csak értetlenkedni tudtam. Részben ennek köszönhető, hogy a legtöbb rész egy óra körüli hosszúságú: ha lenyesték volna róla a felesleget, még ennél is dinamikusabb és kicsit rövidebb lehetne. Az elnyújtottságával együtt a Bizalom ugyanis olyan stílusosan mutatja be a vidéki olasz maffia belterjes világát és egy dúsgazdag, de teljesen szétesett angol család boldogtalanságát a pénzhegyek mögött, hogy nem lehet lekattanni róla. Tóth Csaba Furcsa véletlen, hogy a 20. század egyik leghíresebb emberrablásáról egyszerre készült nagyjátékfilm (A világ összes pénze) és tévésorozat (Bizalom) is. Én most az utóbbi mellett teszem le a voksom. Míg Ridley Scott mozija leginkább Kevin Spacey drasztikus kiradírozásával írta be magát ä filmtörténetbe, a Danny Boyle nevével fémjelzett FX sorozat már tényleg mélyreható betekintést nyújt minden idők egyik leghírhedtebb emberrablásába, ami leginkább azzal vált nevezetessé, hogy az elrabolt fiú milliárdos nagypapája nem volt hajlandó kifizetni a váltságdíjat. Kifejezetten szerencsés, hogy pár hónapja moziban láthattam Ridley Scott két órába sűrített verzióját is a történetből, mert így lett igazán szembeötlő, hogy vannak olyan sztorik, amik túl gazdagok és szerteágazók ahhoz, hogy egyetlen mozifilmben be lehessen mutatni őket. A sorozatot eddig ugyan Danny Boyle nevéhez kapcsoltam, aki három rész rendezőjeként és producerként valóban ott bábáskodott a Bizalom felett, de a széria valódi kreátora Boyle állandó forgatókönyvírója, Simon Beaufoy, aki minden részletre figyelve alkotta meg a hetvenes években történt Getty emberrablás tévés krónikáját. Az már 2018- ban szinte alap, hogy az évtized atmoszféráját és hippikultúráját hihetedenül találóan adják vissza, az meg a bonusz, hogy a Bizalom fantasztikusan néz ki,, teli van vizuális ödetekkel és olyan ritmusa van, ami még a pörgős nagyjátékfilmeknek is dicséretére válna. Az pedig már egyenesen lehengerlő, hogy Beaufoy a dramaturgiával is bátran kísérletezik. Az első részt A HÉT SZEMÉLYISÉGE Az RTVS munkatársai A közmédia botrányoktól hangos. Több véleményformáló újságírót elbocsátottak, cenzúrát emlegetnek és a hírek manipulálását. Az új igazgatót, Jaroslav Rezníket azzal vádolják, hogy politikusok szolgálatába hajtja a közintézményt. Nem ő az egyeden, akit bírálnak, a hírszerkesztők vezetőjének a távozását is kérik. Az ügyben megszólalt Andrej Kiska államfő is, aki nyilvános vitát kezdeményezett a közmédiában uralkodó állapotokról. Több mint kétszáz újságíró - köztük lapunk munkatársai is - felhívást tett közzé, melyben tiltakoznak az ellen, hogy a közmédiát pártpropagandára használják, (ú) f jf-f r s i s s s s á* t s £ £ r r-4* r t r 11 r r ........................................................................... A HÉT ESEMÉNYE Szlovákia már két hónapja — korábban nem tapasztalt — polgári mozgósít ás tanúja. Ezért nem meglepő, hogy ez meglátszik a Smer népszerűségén. Az áprilisi két közvélemény-kutatás Fico pártját enyhén 20 százalék fölé mérte, az AKO és a Focus ügynökség eredményei is ezt mutatják. Ami viszont meglepő, hogy ez a környezet, amely minden normális ellenzéki pártnak kedvezne, a szlovák ellenzéki pártoknak egyáltalán nem segített. Sulik pártja, az SaS, a második legerősebb ellenzéki pártként az AKO felmérésében 16 és 17 százalékon áll, a Focusnál pedig valamivel józanabb 13 százalékon. Az Egyszerű Emberek a 10 százalékos határt sem énék el. Ezek után világos, hogy a Smertől elfordult szavazók nem ezeknél az ellenzéki erőknél kötnek ki. Talán az SNS- hez pártolnak, bizonytalanok, kivárnak, vagy Kotlebánál landolnak. Fico harcias retorikájával tudatja, hogy pont ezeket a szavazókat akarja visszaszerezni. Az elégedetlenek, a tereken tüntetők még nem találták meg a politikai képviselőiket. Eközben jól látható, hogy két új erő, a Progresszív Szlovákia és a Spolu folyamatosan szerez új támogatókat. Bár ahhoz, hogy a jelenlegi koalíciónak legyen erős alternatívája, még hosszú út vezet. Fico gyengülése nem hozta magával más párt jelentős megerősödését, ez a helyzet elkedvetlenítheti az elégedetlen szavazókat. Tudják, hogy mit nem akarnak, de még nem világos, hogy mit akarnak majd. MÁRIUS KOPCSAY a TASR hírügynökség munkatársa A hét legfontosabb nemzetközi eseménye egy esemény elmaradása: idén ősszel nem ítélik oda az irodalmi Nobel-díjat. A legrangosabb nemzetközi irodalmi kitüntetés 2018-as szüneteltetésének oka egy zaklatási szexbotrány, amely elérte, sőt megtizedelte a Svéd Királyi Akadémiát, a díjat odaítélő testületet is. Ilyen botrány még nem volt a Nobel-díjak 117 éves történetében: az ügy főszereplője egy akadémiai tag svéd költőnő és francia férje, akit molesztálások sorával vádolnak; a fotós a visszaélések mellett a győztesek nevét is kiszivárogtatta, egy belterjes világ további piszkos ügyei ömlöttek ki a napra, az akadémia elnöke lemondott, tagok sora távozott az odaítélő testületből, hiába élethosszig tartó e megbízatás. A káoszban a díj idei felfüggesztése tűnt a legkisebb rossz döntésnek a viharok csillapítására, a presztízs és a hitelesség helyreállításáért. Az irodalmi elismerés eddigi 75 éve alatt már megesett többször, hogy egy évben elmaradt az odaítélés (1915-ben, 1919- ben, 1925-ben, 1949-ben például visszatartották), olyan is előfordult, hogy valaki nem vette át (Borisz Paszternák, Jean-Paul Sartre), de ez már más típusú, posztmodern botrány. így hát a kiváló Kazuo Ishiguro (Napok romjai) tavalyi kitüntetése után 2019-ben két díjat terveznek odaadni - persze, csak a dolgok állása szerint, mert a zaklatott irodalmi ügy vége még az alagúton túl van. * * * A hét vezető magyar vonatkozású híre, hogy a választáson kétharmadot szerző Fidesz új frakcióvezetője, a kézilabdaszövetséget is irányító Kocsis Máté bejelentette: alkotmánymódosítással indítaná az új ciklust a régi kormánypárt, a hetedik ilyen lépés következhet, a betelepítési kvótákat tiltó rendelkezés alaptörvénybe emelésével. 2016 végén Vona Gábor akadályozta meg, itt az újabb veszélyes politikai feladvány az ellenzéknek. SZOMBATHY PÁL publicista
