Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-26 / 96. szám
101 KULTÚRA 2018. április 26. lwww.ujszo.com Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész A rimaszombati rekord Ma kezdődik és szombat estig tart a 27. Tompa Mihály Országos Verseny döntője A művelődési ház galériájában Janikovszky Éva-emlékkiállítás nyílik (Képarchívum) Budapest. Életének 88. évében elhunyt Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művésze. Kolozsváron született, első mestere édesapja, a neves szobrász Szervátiusz Jenő volt, az ő művészetéből vette át és fejlesztette tovább a népi fafaragás, a székely népművészet szobrászati elemeit. A kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1977 óta Budapesten élt és alkotott. Az 1950-es években elsősorban népi témák foglalkoztatták: moldvai, gyimesi csángók, csíki székelyek ihlette modorban fából készítette szobrait. A nyugati modem művészettel való találkozás indította új utakra. Vas- és bronzszobrokat is készített, domináns anyaga a fa és a kő volt, egyéni szobrászati formanyelvét elsősorban ezek körében alakította ki. Szervátiusz Tibor (1930-2018) Szervátiusz Tibor több stílusban is alkotott az expresszionizmustól a geometrikus absztrakción át a törzsi művészetre emlékeztető szobrokig. Számos történelmi ihletésű szobor és jelentős köztéri alkotás került ki műhelyéből. Több szobrot is készített Petőfi Sándorról, Ady Endréről, Bartók Béláról, Dózsa Györgyről. 20lóban a Műcsarnokban volt látható a Két szobrász, két nemzedék című nagyszabású tárlat, amely a két Szervátiusz, apa és fia munkásságát mutatta be. (MTI, as) JUHÁSZ KATALIN Nem Guinness-rekord, de akár az is lehetne, hiszen a Kárpátmedence legnagyobb szabású magyar nyelvű vers- és prózamondó versenyének döntője kezdődik ma Rimaszombatban, több mint 300 résztvevővel. Soha ennyien nem vettek még részt a Tompa Mihály Országos Versenyen. Szokták mondogatni, hogy aki ide eljut, az már győztesnek érezheti magát, úgyhogy stresszelés helyett inkább élvezze, hogy döntős. Persze azért mindenki a képzeletbeli dobogóra vágyik, ezért igyekszik elvarázsolni a zsűrit. Az országos döntő kategóriánkénti zsűrijének összetétele idén is titok, még a felkért szakemberek sem ismerik a teljes listát. Ennek a meglepetéskeltés mellett prózai oka is van: a szervezők így szeretnék megakadályozni az előzetes „lobbizást”, amire felkészítők és versenyzők részéről egyaránt volt már példa. Povinszky Élvira, a főszervező Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának titkára csak az énekelt versek kategóriájának döntnökeit nevezte meg lapunknak, mert évek óta ez a legnépszerűbb kategória. Idén például 14 formáció (73 fő) lép színpadra a legkülönbözőbb felállásban, hangszerekkel, stílusokkal és versekkel. Teljesítményüket pedig a következő szakemberek értékelik: Tóth Árpád budapesti karnagy, zenetanár, a kóruséneklés lelkes propagátora, Vadkerti Imre énekes, Zsapka Attila zenész, zeneszerző és Zafko Ervin zenész, szakújságíró. Povinszky Elvira szerint örvendetes tény, hogy idén a felnőtt kategóriák miatt sem kell szégyenkezni: 12 versmondó és 3 prózamondó jelentkezett. Sokáig úgy tűnt, hogy a fiatalok érettségi után már nem vágynak szavaiéi babérokra. Korábban volt olyan év, amikor egy kézen is meg lehetett számolni a felnőtt versenyzőket, a zsűri pedig sokszor azért volt nehéz helyzetben, hogy valami pozitívat tudjon mondani a lelkes, ám harmatgyenge indulóknak - legalább annyit, hogy szép verset választottak. A fesztivál a névadó Tompa Mihály szobrának megkoszorúzásával kezdődik ma 17.30-kor. Ezután nyitják meg a művelődési ház galériájában a Janikovszky Éva-emlékkiállítást, amely a Pozsonyi Magyar Intézet és a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete közös szervezésében jáija Dél-Szlovákia magyarlakta településeit. A kiállítás a Kossuth-díjas írónő halálának tizedik évfordulóján készült 2013-ban, azóta vándorol a Kárpát-medencében. Anyagát úgy állították össze, hogy a legkisebbek számára is izgalmas legyen. Látható például az a legendás mechanikus írógép, amelyen több Janikovszky-mű is született, valamint az írónő más személyes tárgyai, gyermekkori naplóinak részletei, valamint az Égig érő fű című film színpadi adaptációjának makett-terve. A 19 órakor kezdődő megnyitón Bárdos Ágnes jóvoltából egy rövidfilmmel emlékeznek a tavaly tragikus hirtelenséggel elhunyt színművészre, Benkő Gézára, aki zsűritagként gyakori vendége volt a fesztiválnak, tavalyelőtt pedig A nagy (cseh)szlovákiai csönd című monodrámával lépett fel Rimaszombatban. Idén egy másik egyszemélyes Soóky László-darab kerül színre a megnyitót követően: Lajos András színművésztől tudhatjuk meg, milyen Egy disznótor pontos leírása. A többi kísérőprogram is érdekesnek ígérkezik. Péntek este a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes érkezik az Úton című műsorral, szombat délután Világ kenyere címmel mutatja be meseelőadását az Árgyélus Színház, azaz Écsi Gyöngyi és Kováts Marcell, lesz városnézés kisvonattal, kézműveskedés a Motolla Műhellyel, bábjátékos foglalkozások a Meseláda bábcsoporttal, és kiállítás a XVII. Ferenczy István Országos Képzőművészeti Verseny díjnyertes munkáiból. Az ünnepélyes díjkiosztó gála szombaton 18.30-kor kezdődik. Kortársunk, Bánk bán Holnap mutatják be a Komáromi Jókai Színházban a 65. évad kiemelt előadását. Katona József Bánk bánját. Az előadást Hargitai Iván rendezte. A látványos díszlet Horesnyi Balázs munkája, a jelmezeket Kárpáti Enikő tervezte. Áz előadás zeneszerzője Dobri Dániel. A koreográfiát és a színpadi mozgást Cortés Sebastián jegyzi. Az előadáshoz készült mai szövegkönyv, amely nagy hangsúlyt fektet az érthetőségre, Perczel Enikő dramaturg munkája. ,A- Bánk bán shakespeare-i nagyságú remekmű - vallja az előadás rendezője. - Azért is, mert könnyen átemelhető a mába. Féij-feleségszerető-király-munka-szerelem-házasság témakörében nagyon bonyolultan mesél el egy történetet Katona. Ráadásul a mű teljes mértékben kiemelhető a magyar kontextusból. Ezért is hasonlítom Shakespeare-hez. A III. Richárdban a rózsák háborúját nem ismerjük, nem is akarjuk megismerni, mégis nagyon izgalmas a történet: ahogy egy-egy konfliktus fatálisán fokozódik, és egyszer csak már nem tudunk kilátni a saját problémáinkból, ezért a folyamatos sértések és félreértések okán, a régi sebek felvakarása okán szörnyű tragédiába omlik két családnak és egy országnak a sorsa.” Katona József tragédiája ezúttal nem történelmi játékként jelenik meg a Komáromi Jókai Színház színpadán, hanem mint egy kortárs, ma is érvényes történet, melynek főszereplője Bánk bán, a bukott államférfi. „Bánk nem jó politikus, mert érzései vannak - mondja a szerepet alakító Tóth Tibor színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója. - Politikusként abban a pillanatban »lepleződik le«, amikor a magánember indulata felülírja az elvárt politikai magatartást. Csitítja, türelemre inti a békétleneket, majd pedig személyes érintettségből olyat tesz, amiről a békétleneket lebeszélte. De megbukik férjként is. Nem érti s nem hallgatja meg Melindát, nem tudja megbocsátani a történteket, ezért elzavarja magától.” A rengeteg színészt, gyermekszereplőt, táncost, zenészt felvonultató előadás főbb szerepeiben a címszerepet alakító Tóth Tibor mellett Skronka Tibor (II. Endre, a magyarok királya), Bandor Éva (Gertrudis királyné), Fabó Tibor (Tiborc, paraszt), Béhr Márton (Otto, Gertrudis testvéröccse), Szabó Viktor (Biberach lézengő ritter), Ladányi Júlia (Melinda, Bánk felesége) lép színpadra. A közönség az ünnepi előadásban láthatja még Majorfalvi Bálintot (Mikhál bán), Olasz Istvánt (Simon bán), Mokos Attilát (Petur bán), Németh Istvánt (Myska bán), Drága Diánát (Izidora), Bemáth Tamást (Solom), Culka Ottót (egy zászlósúr), Nagy Lászlót (egy udvamok). A Bánk bán bemutatójához kapcsolódik a Komáromi Jókai Színház és a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont Bánk bán nyomában című színháztörténeti vetélkedője, amelyre május 4-én, pénteken délelőtt kerül sor, 13 csapat és a szakmai zsűri (Hizsnyan Géza színikritikus, Perényi Balázs drámapedagógus, rendező, Tóth Tibor színész, színházigazgató) részvételével. Qsz)
