Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-06 / 79. szám

www.ujszo.com | 2018. április 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Rejtett áramlatok Ha az élmény maga alá gyűr, az embernek csak a hallgatás marad V alamikor hallottam egy igaz történetet egy ha­zai újságírótól. Abban az időben játszódik, amikor még határok közt éltünk, és nem volt olyan könnyű eljutni a tengerhez, mint ma, főleg egy sze­gényebb családból származó hegyvidéki fiúnak, mint amilyen ez az újságíró volt. De vágyai minden embernek lehetnek/vannak, s ő gyerekkora óta az után epekedett, hogy legalább egyszer életében láthassa a tengert. Százszor is el­képzelte, milyen lesz, ha majd erre sor kerül, s úgy gondolta, ott és ak­kor fogja megírni élete nagy ri­portját. A tengerről. Nagy mű lesz az, olyan, mint az Öreg halász és a tenger, persze ezt csak úgy szeré­nyen tette hozzá, mert hát nem tar­totta magát Hemingwaynek, de ki tudja, mit hoz, milyen alkotói erő­ket szabadít majd fel benne a nagy találkozás. Minden, tengerrel kap­csolatos művet elolvasott, beleért­ve a zsidók kiszabadujását Egyip­tomból, ahogy azt az Ószövetség leírja, amikor az Úr kettéválasztja a hatalmas vizeket, hogy népe átvo­nulhasson a tengerfenéken - egé­szen Cousteau kapitány élmény­­beszámolójáig. S egyszer elérkezett a nagy nap. Az újságíró találkozott a tengerrel. Papír, toll, ott volt készenlétben a tarsolyában, hogy megszülethessen a nagy mű, de ott is maradtak, mert valami egészen váratlan történt. Az újságíró meglátta a tengert, aztán leült a homokba, és csak nézett. Nézte a tengert. Egy sort sem volt képes leírni róla. Se akkor, se ké­sőbb. Maga alá gyűrte a hatalmas élmény. S miért jutott eszembe ez a törté­net? Hosszú idő után drága szüleim falujában jártam. Magam is sok nyarat töltöttem ott gyerekkorom­ban. Amint megláttam a templom­tornyot, megdobbant a szívem. Én ennek a falunak még annyi év táv­latából is ismerem a szagát, a kisu­gárzását, szinte meg tudom őt ta­pintani, mintha egy élő szervezet lenne, bár végső soron tényleg az. S mégis, amikor megkérdezte tőlem valaki, hogy vannak-e az írásaim­ban ekecsi motívumok, azt mond­tam, hogy nincsenek. Pedig de­hogynem. Hogy is mondhattam ilyet?! Ám ez már hazafelé jövet jutott az eszembe. Hát hogyne lennének ilyen motívumok. Lusta nyári me­legek. Kukoricák haja. Barna, sző­ke. Kútásás, szerelem. Feketeken­­dős nagymamám visszafogott mo­solya. Mert azok az idős asszonyok valahogyan kevesebbet heherész­­tek. Tudni vélem, miért. Hangja a tavaszi kertben, amint mondja, fölszedtem egy kis retket, egyetek. Hova tűnnek ezek a hangok, arcok, hova lesznek, hol tárolódnak, ha egyszer semmilyen energia sem vész el? Hol találhatom meg őket, a rejtve bennem élőket? Ilyen formában sosem írtam ezekről, talán mert ha az élmény maga alá gyűr, akkor az embernek csak a hallgatás marad. S néha a csönd a legnagyobb vallomás. A TERRORIZMUS SOROS ÖSSZEFÜGGÉSBEN ÁLL A MIGRÁCIÓVAL! (Cartoonizer) Újra az ellenzéki polgármester nyert volna, eltörölték a választásokat Jekatyerinburg Oroszország negyedik legnagyobb városa, a bűne, hogy óvok óta Putyin ellenzékéhez tartozó politikus a polgármestere. így Szverdlovszk megye közgyű­lése a héten 42:4 arányban úgy dön­tött, hogy Jekatyerinburgban nem lesz többet polgármester-választás, ehe­lyett a városi tanács szavaz be valakit a székbe. A várost 2013 óta az ellenzéki Jev­­genyij Rojzman vezeti. Tavaly indul­ni akart a kormányzóválasztáson is, de nem jutott át a „helyhatósági szű­rőn”, ehhez az kellett volna, hogy a helyi (kormánypárti többségű) kép­viselő-testület jóváhagyja az indulá­sát. Rojzman ezt követően törvény­telennek nevezte a kormányzóvá­lasztást, és a bojkottjára szólított fel. Jekatyerinburg városában a pol­gármester-választás eltörlésére a megye kormánypárti kormányzója tett javaslatot. Jevgenyij Kujvasev, az Egységes Oroszország tagja pél­dául azzal érvelt, hogy így megta­karítják a választásra fordított ki­adásokat, összevonják a városveze­tői és a városgazdálkodási - eddig elkülönült - jogköröket és a „me­gyében csak egyetlen politikusnak” kell lennie. Rojzman a vitában tiltakozott a polgármester-választás eltörlése el­len, közölte, hogy míg a választások ötévente 150 millió rubelbe kerülnek, addig a megyei kormányzó éves PR- kerete 500 millió rubel. Az új mechanizmus értelmében a város új elöljáróját a városi tanács tagjai választják meg, azok közül a jelöltek közül, akiket az erre a célra létrehozott bizottság javasol. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivő­je azt közölte, hogy a Kreml nem avatkozhat be a jekatyerinburgi pol­gármester-választás kérdésébe. A megyei közgyűlés szavazásának előestéjén Jekatyerinburgban tilta­kozó megmozdulást tartottak a tör­vénytervezet ellen, amelyen a szer­vezők szerint több ezren, a hatóságok szerint csak 1700-an vettek részt. A másfél milliós városban idén lett vol­na az új polgármester-választás. (MTI) Éles menet a szemünk előtt FELEDY BOTOND E zúttal élőben nézhetjük, hogyan dolgozik az orosz propagan­dagépezet. Amikor lassan négy éve egy orosz légvédelmi ra­kétával lelőtték a maláj utasszállító repülőgépet, nem sejtettük rögtön, hogy az első igazán nagy és rögtönzött dezinformációs kampány közepébe csöppentünk. Most mindez a Szkripal-üggyel kapcso­latban hasonló logika szerint zajlik, így működés közben figyelhetjük, ho­gyan csűri-csavaija a dolgokat a Kreml. A brit kisvárosban harci idegméreggel megfertőzött orosz exkém álla­pota továbbra is válságos. A médiában eközben durva csata kezdődött, ugyanis az orosz Russia Today, a SputnikNews stb. mellett az orosz poli­tikai szereplők is előálltak különböző, néha egymásnak is ellentmondó magyarázatokkal és persze számonkérésekkel. Maga Putyin elnök utalt arra, hogy a Novicsok típusú ideggázkészlete­­ket Oroszországban megsemmisítették, más minisztériumban tagadták a létezését, vagy az egészet még a szovjet időkre kenték. Holott 1991-92- ben, amikor az egyik vegyésznek köszönhetően végül napvilágra került a Novicsok létezésre, egyáltalán nem volt szó a megsemmisítéséről, ahogy a Kreml általában nem igyekszik semmi ilyesmit felszámolni, legyen szó vegyi vagy nukleáris fegyverekről. Az oroszokkal szembeni későbbi vád éppen az volt, hogy még a szovjet vegyifegyver-laboratóriumok leszere­lésére kapott amerikai (!) támogatást is fejlesztésre és kutatásra fordították. Ezen túlmenően Moszkva igyekezett úgy beállítani a Szkripal-ügyet, mintha az pontosan a brit kormány érdekeit szolgálná. Lavrov külügymi­niszter utalt arra egy sajtótájékoztatón, hogy a brexit miatt „még jól is jön”, ha London frontot nyithat az oroszokkal szemben. Ezután az S VR, az orosz külföldi felderítő szolgálat adott ki egy nyilatkozatot, hogy csakis a Nyugat érdeke lehetett a Szkripal elleni gyilkossági kísérlet. Egyre több­ször hallani ezt. Nos, a brit kormány nagyjából az utolsó, akinek ez lenne az érdeke, hiszen egyrészt számos brit cég rendelkezik továbbra is orosz piaci részesedéssel (mint a British Patrol), továbbá az uniós kilépés miatt a londoni ingatlanpiacra váiják az orosz befektetőket. Üzleti szempontból eddig is nagyon erős volt az EU oroszellenes szankciónak brit ellenzése, csakhogy ezt nehéz abban az országban hirdetni, ahol már 2006-ban meg­mérgeztek plutóniumos teával egy volt KGB-ügynököt, Alekszandr Lit­­vinyenkót. Mellesleg azt a gyilkosságot sem igyekeztek a britek látványo­san megtorolni. Csakhogy azóta az oroszok számos szövetségesünk par­lament informatikai rendszerébe törtek be, rendre megsértik a brit légteret, globális csapásmérőkkel fenyegetnek. Az euroatlanti térség éveken át stratégiai partnerként tekintett Moszk­vára, az ukrán háború kitöréséig. A G7-ből G8 lett, Oroszországot is fel­vették az elit klubba, Putyin mégsem ezt a konszenzusos nyugati utat vá­lasztotta, hanem a maga konfrontativ módján kívánt érvényesülni. Sok N ATO-szövetségesünk már régen kiboríthatta volna a bilit az oroszok miatt, csakhogy kerültük az eszkalációt. Moszkva viszont pont azért ment előre a provokációkkal, mert a jelenlegi helyzetet tudja a legjobban ki­használni: egy ilyen látványos esettel tovább mélyítheti a törésvonalat, és saját magát a Nyugat áldozataként tüntetheti fel. Éppen ez volt a cél: azzal kezdődhessen a konfliktus, hogy ők „csak” visszaütnek. Ezzel legitimálják a maguk ellenségeskedését, mesterségesen megteremtett forgatókönyv szerint. Láthatólag az egész orosz kormányzati kommunikáció rákészült erre a startpozícióra. Mindehhez újra fel tudták használni Milos Zeman cseh elnököt, aki el­ejtette, hogy akár Csehországból is származhatott a Novicsok méreg. En­nél persze sokkal „nagyvonalúbb” dezinformációk is napvilágot láttak: kezdve onnan, hogy egy brit laboratóriumból „figyelmetlenség miatt” ke­rülhetett ki a méreg, egészen addig, hogy az oroszok béketeremtő szerepét akaiják aláásni az egésszel a Szíriái fronton. Az orosz Pravda még arra is dobott egy verziót, hogy maga Szkripal volt vegyifegyver-kereskedő. A karikatúra kategóriába tartoznak az ennél is messzebb menő magyaráza­tok: Theresa May mintha maga találta volna fel a Novicsokot (az orosz köztévé riportja), sőt, előkerült egy sztori, hogy már Rettegett Ivánt is a britek ölték meg. Ha ez nem lenne elég, ugyanezek a story line-ok Cl A- verzióban is felbukkantak más orosz hírcsatornákon - nyilván ezzel ön­maguknak is ellentmondva. A dezinformáció tehát nem más, mint az ellenfél elbizonytalanítása: ne higgyünk saját szövetségesünknek, a briteknek; ne higgyünk a saját médi­ánknak: vele szemben a dezinformációs felületek száz más dolgot állíta­nak; ne legyen megkülönböztethető a valós narratíva az összes többi, in­formációs zajnak szánt narratívától. Az információs háború tehát a szemünk előtt zajlik, Twitter-robotokkal és orosz köztisztviselőkkel. Érdemes tanulni az esetből, olvasóként is. FIGYELŐ Merkel rövidesen találkozik Trumppal Újabb látogatást tervez Angela Merkel német kancellár Donald Trump amerikai elnöknél, a talál­kozót április végén tarthatják - írta a Bild. A lap rámutatott, hogy Merkel egy történelmi napon ke­resheti fel ismét a Fehér Házat, hi­szen éppen április 27-re tervezik Mun Dzse In dél-koreai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai ve­zető találkozóját. A Bild felidézte, hogy a 2017. március 17-én tartott első Mer­­kel-Trump találkozó nem volt zökkenőmentes, például a kancel­lárt szállító autókonvojnak vára­koznia kellett a Fehér Ház közelé­ben, mert Donald Trump nem ké­szült fel időben a vendég fogadá­sára. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents