Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-03 / 76. szám
www.ujszo.com | 2018. április 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Ellenzéki matematika Taktikai fegyverben bízik a magyar ellenzék a hétvégi választásokon SÁNTA SZILÁRD A hét végén, április 8-án tartják a nyolcadik parlamenti választást Magyarországon a rendszerváltás óta. A voksolás tétjét eltérően magyarázza a kormánypárt és az ellenzék. Az ellenzéki térfélen április nyolcadikát sokan a taktikai szavazás napjának tartják. Megkezdődött a számolgatás, mivel a Fideszt csak együttműködéssel, összehangoltan tudja az ellenzék megállítani. Az ellenzéki koordinált indulás azonban döcögve halad: sem a stratégia, sem a kommunikáció nem egyértelmű - a kaotikus helyzet nem segít a választóknak. Az ellenzéki pártok attól is tartanak, hogy csökken a befolyásuk az ellenzéki riválisokhoz képest. Valószínű, hogy lesz olyan párt, amelyik kampánytámogatást vagy képviselői helyet veszít; viszont annak is nagy a kockázata, hogy a választók azt a pártot büntetik, amelyik kimarad az ellenzéki koordinált indulásból, vagy az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartja a választóit. 199 országgyűlési képviselői helyért folyik a küzdelem. 106 képviselő egyéni körzetből jut be, 93 pedig párt- (vagy nemzetiségi) listáról. A választóknak nyújtott ellenzéki útmutató lényege: mindenki menjen el, hiszen az alacsony részvétel a Fidesznek kedvez - abszolút többsége akkor kerülne veszélybe, ha a részvételi arány meghaladná a 70 százalékot. A két szavazatot - pártlistára és egyénijelöltre-meg lehet, és helyenként meg is kell osztani: listán lehet a kedvenc pártra szavazni, egyéniben viszont a legesélyesebb ellenzéki jelöltre, hogy ne aprózódjanak el a szavazatok. Többen megpróbálják kiszámolni, ki lehet a legesélyesebb ellenzéki jelölt, de a civilekhez és a pártokhoz köthető internetes oldalak, táblázatok ajánlásai mögött levő módszertan és logika nem minden esetben világos. Az egyik ilyen ellenzéki szavazóknak segítséget nyújtó kutatás a Gulyás Márton által életre hívott Közös Ország Mozgalom oldalán található - részletes magyarázatokkal, de nem terjed ki az összes körzetre. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere az országos koordináció élére állt, és a rendszervaltas2018.hu oldalon mutatja, ki lehet az esélyes jelölt, és a nemzeti minimum, a rendszerváltás 12 pontját közli. A V18 csoport konzervatívok, szociáldemokraták, liberálisok elegye (Andor László, Balázs Péter, Bárándy Péter, Bőd Péter Ákos, Göncz Kinga stb.) azért kampányol, hogy a választáson minél több állampolgár vegyen részt. A V18 is összeállította a legesélyesebb ellenzékijelöltek listáját - Márki-Zay Péter fényképével jelzik a közös pontokat, a rendszervaltas2018.hu oldalon pedig a V18 lógója szerepel a közös támogatással legesélyesebbnek tartott ellenzéki jelölt mellett. A Jobbikhoz köthető az Iránytű Intézet, kireszavazzunk.hu térképen a főváros kivételével a Jobbikot tekinti a Fidesz fő riválisának - a kutatás eredményeit a Magyar Nemzetben közölték. A taktikaiszavazas.hu oldal gazdája Sanyo Ádám adatelemző egy multinál politikai és civil aktivistaként tevékenykedik, a mandátumbecslés a hobbija. A 106 egyéni mandátum sorsáról mutat előrejelzéseket; külön kiemeli a szoros választókerületeket. Jobb híján mindenki a közvélemény-kutatásokra támaszkodik. Pár nap múlva kiderül, hány képviselői helyet hoz a matek és a taktika. DE A LABDARUGÓINK BOJKOTTÁLJÁK A NYÁRI OROSZORSZÁGI SZLOVÁKIA NEM UTASÍT KI EGYETLEN OROSZ DIPLOMA TÁT SEM A SZKRIPAL - ÜGY MIATT Miroslav Lajőák szlovák külügyminiszter (Cartoonizer) Orbán 10 ezer dollárt kapott Sorostól Megtalálta és közölte Orbán Viktor Soros György alapítványának címzett 1988-as önéletrajzát és motivációs levelét a L'Express című francia hetilap - írta a Mérce. Az akkor 25 éves Orbán ösztöndíjat kér, hogy politikai tanulmányokat folytathasson Oxfordban. Motivációs levelében részletesen ír kutatási területéről, azaz a társadalmi önszerveződésről - lengyel példa alapján ebből írta szakdolgozatát is. A terület bemutatása során leírja, hogy a politikatudósok a magyar társadalom 80-as évekbeli változásait gyakran a „civil társadalom újjászületéseként értékelik”. Érdekes, hogy ekkor Orbán Viktor a magyar civil mozgalmakat méltatja, és úgy véli, magas szinten alkalmazzák az Új evolucionizmus vívmányait, amelynek következtében lehetővé vált, hogy a társadalom és az állam szférái szétváljanak egymástól, és a civil társadalom a diktatúrától a demokrácia felé tartó átmenet legfőbb elemévé váljon. „Elképzelhető, hogy Közép- Kelet-Európában a diktatúra felől a demokrácia felé való átmenetnek lehetünk szemtanúi. Ezen átmenet része a civil társadalom újjáéledése.” - úja a későbbi miniszterelnök. A motivációs levél elérte célját, és Orbán Viktor körülbelül 10 000 dolláros ösztöndíjat szerzett, így Angliába utazott, ám nem maradt pár hónapnál tovább: 1990 januárjában hazatért, hogy részt vehessen az első posztszocialista parlamenti választásokon. A L’Express a mai miniszterelnök egykori motivációs leveléről azt írja: „Orbán Viktor bizonyára jobban szerette volna, ha az anyag, amelyre a L’Express Budapesten bukkant rá, az archívumok mélyén marad, minthogy egészen új fényt vet a tekintélyelvűségéről híres magyar kormányfőre, akit láthatóan egykor mélyen lenyűgözött az a civil társadalom, amelyet ma elhallgattatni igyekszik. Ironikus, hogy Orbán épp attól - Soros György milliárdostól - kért anyagi támogatást, akit egy negyed évszázaddal később a legfőbb ellenségének tekint.” (ú) Az igaz áprilisi tréfa GÁLZSOLT Olyan világról írom kommentáromat április elsején, ahol minden a feje tetejére állt, minden lehetséges és igaz, meg az ellenkezője is - bolondozás lenne talán, de száz százalékban a kőkemény valóságról szól. A francia L'Express című lap lehozta Orbán Viktor 1988 végén kelt motivációs levelét, amelyben Soros-ösztöndíjért folyamodott... És kapott is 10 ezer dollárt, hogy Oxfordban tanulhasson, mert tetszett Orbán kutatási terve, amely szerint a demokratikus átmenet egyik legfontosabb eleme lehet a civil társadalom újjászületése! Lám, a franciákat még talán meglepetésként érheti, hogy Orbán ezek után Sorost kiáltja ki a Magyarországra törő fögonosznak, propagandakampányt folytat ellene, be akarja csukami az általa alapított egyetemet (CEU), és a civileket támadja. Úgy, hogy korábban Soros az átmenet folyamán a pártok közül a Fideszt támogatta legnagyobb mértékben anyagilag, és a Fidesz többször megvédte a szélsőjobbról jövő akkori nemtelen támadásoktól, és hogy Orbán maga is Sorosösztöndíjas volt. (Akárcsak Szájer József, Németh Zsolt, Schmidt Mária, Kövér László, Deutsch Tamás, Áder János, Habony Árpád vagy Kovács Zoltán kormányszóvivő). Magyarországon mindez szerves része a kampánynak, teljesen természetes, nemcsak április elsején, hanem az év minden egyes napján. A fideszesek amellett, hogy ellenfeleiket és kritikusaikat Soros-bérencnek titulálják, általában „ballibsi”,,komcsi” és hasonló jelzőkkel illetik őket. Úgy, hogy közben az Orbán-kormányok egy sor tagja korábbi kommunista (MSZMP) párttag (Fónagy, Hoffinan, Martonyi, Pintér, Matolcsy), sőt a Fidesz vezető politikusai közül jó páran már a Kádár-rendszer idején is vezető pozíciókban voltak (Kövér László, Schmitt Pál, Stumpf István, Mikola István), maga Orbán meg KISZ-es volt, azaz az állampárt ifjúsági szervezetének titkára (akárcsak Deutsch, Varga Mihály és Rogán Ántal). A libsikről meg annyit, hogy a Fidesz korábban bevallottan liberális párt volt, sőt Orbán 1992 és 2000 között a Liberális Intemacionálé (a liberális politikai pártok nemzetközi szövetsége) egyik alelnöke volt. Summa summarum, a volt komcsiktól hemzsegő, volt liberális, Sorospénzeken felnőtt fideszesek használják szitokszóként ellenfeleikre a „ballibsi” és „Soros-bérenc” jelzőket. Most akkor kiben van a hiba? Szegény franciákban, akik ezen meglepődnek, vagy a magyarokban, akiknél ez az egész a világ legtermészetesebb dolga, olyannyira, hogy a Fidesz toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat, a legnépszerűbb párt. Magyarország úgy szalad neki a parlamenti választásoknak, hogy tényleg műiden lehetséges. Meg annak az ellenkezője is. Lehet, hogy diktatúra lesz belőle és elhagyja az uniót, de lehet, hogy azon belül visszatér a demokratikus útra. A választások eredménye gyakorlatilag megjósolhatatlan. Még akkor is, ha netán részben ismernénk az eredményt. Mondjuk a Fidesz listán megkapja a szavazatok 36,2 százalékát. Ebből lehet alkotmányos parlamenti többsége, sima többsége (racionálisan mérlegelve ez a legvalószínűbb), ellenzéki többség (ezt súgja a megérzésem) meg ellenzéki alkotmányos többség is (a legkevésbé valószínű). Jórészt olyan tényezőktől függően, hogy mekkora lesz a részvétel, merre mozdulnak el a bizonytalan szavazók, mekkora a rejtőzködő szavazók tábora, milyen lesz az ellenzéki együttműködés és főleg: mekkora lesz az ellenzéki választók között az átszavazás a legesélyesebb jelöltre. Szóval ne tessék megróni az elemzők ha a megérzéseiről értekezik egy ennyire irracionális világban. Végtére Soros Györgynél is a megérzések voltak fontosabbak a meggazdagodásban, a racionális gazdasági kalkulációnál. Az üzleti életben többnyire bejöttek neki. És a politikában? Soros 1991 -ben a Figyelőnek azt nyilatkozta: „nem is rejtem véka alá, hogy én eszmeileg a Fidesszel szimpatizálok. Tény, hogy a Soros Alapítványnak is szerepe van e tehetséges, fiatal politikusgárda kinevelődésében. Én őket tartom a jövő ígéretének.” Ma már hozzátehetnénk: mert bármi megtörténhet, meg az ellenkezője is, és mind a kettő igaz lesz... FIGYELŐ Növekszik Trump népszerűsége A RealClearPolitics portál összevetette a 15 legfontosabb amerikai intézet felméréseit. Ezekből az derül ki, hogy Donald Trump elnök elfogadottsága lassan, de folyamatosan erősödik. A Pew intézet március elején végzett mérése szerint 42 százalékos volt az elnök népszerűsége, ugyanezt mérte a New York-i Marist főiskola közvélemény-kutatója. AzNBC televízió által készíttetett felmérés 43 százalékos népszerűséget mutatott. Noha a Gallup csak 39 százalékot mért, a CNN és az RRSS közvélemény-kutató közös felmérése 43 százalékot mutatott, a Reuters hírügynökség és az Ipsos 44 százalékot, a Fox televízió 45, a Rasmussen pedig 46 százalékot. Az elnöksége első száz napján készített közvélemény-kutatások szerint Trumpot a megkérdezettek átlagosan 42 százaléka támogatta, ám a későbbi felmérések népszerűségvesztést rögzítettek. 2017 decemberében például a CNN által megkérdezettek körében 35 százalékos volt a támogatottsága. Ugyanakkor éppen a CNN jegyezte meg, hogy Trump jelenleg csupán 4 százalékkal marad el Ronald Reagan és Barack Obama hasonló időszakban mért népszerűségétől. Kellyann Conway, a Fehér Ház egyik tanácsadója a Fox televízióban a lassú emelkedést azzal magyarázta, hogy a sajtó egy része folyamatosan „agresszívan jelzi előre, hogy Trump elnök bármelyik döntése nyomán valami tragikus dolog történik majd, de ez soha nem következik be”. (MTI)
